Browsing All posts tagged under »memoár«

Ahol a múlt jobb a jelennél | Zarifa Adiba: Zenével a szabadságért

augusztus 22, 2022 Írta:

0

Fazekas Erzsébet | Címével ellentétben ebben a könyvben nem a muzsikálás, a zene felszabadító ereje révén vívott szabadságharcról olvashatunk. Nem az elérhető remélt állapotról vagy az odáig vezető lehetséges (nyilván rögös) útról. Az olykor mérhetetlenül zavaros, nagyon regényesen előadott események középpontjában nem a zene áll. Az időben sokat ugráló történet elején fontos helyet foglal el […]

A saját út | Marianne Fillenz: Temesvártól Új-Zélandig

február 16, 2022 Írta:

0

H. Móra Éva | Mi indíthatta a fordítót, Schmal Alexandrát arra, hogy egy hazánkban ismeretlen tudós emlékiratait ismertté tegye számunkra? Többek között az, hogy a társadalmunkban – sőt Európa más társadalmaiban is – egyik központi kérdéssé vált nemzeti identitástudat mintegy ellenpéldájaként felmutasson egy olyan életmodellt, amely máshova helyezi a hangsúlyt. Saját útjának megtalálására, majd a […]

Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései (részlet)

január 11, 2022 Írta:

0

Praznovszky Mihály előszavából … Mauks Ilona Visszaemlékezéseiben négy olyan réteget is találunk, amelyek újabb olvasati lehetőségeket jelentenek. Az első az ifjúkor története, amelyben egy vidéki köznemesi família világa bontakozik ki. Kapcsolatok családon belül és családok között, a művelődés lehetőségei (olvasás), a hivatalnokoskodás esetei, egy kisváros (a megyeszékhely, Balassagyarmat) belső világa: fiatal urak és hölgyek, flörtök […]

Nem »csatolt rész«! | Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései

január 11, 2022 Írta:

1

H. Móra Éva |  Írófeleség… de furcsa szó. Pedig ezen a gyűjtőnéven emlegetjük őket legtöbbször, mintha valóban csak oldalbordái, „csatolt részei” lennének nagy íróinknak-költőinknek. Jó, egyikről-másikról bekerült a köztudatba még néhány dolog, Mauks Ilonáról például az, hogy kétszer is feleségül vette őt az író. De csodálkoztunk ezen, amikor tanultuk az iskolában! Ám aztán átsiklunk e […]

Elfeledett tanúságtétel | Nyíri János: Madárország

február 9, 2021 Írta:

0

K A R A N T É N K Ö N Y V E S P O L C kistibi | A Madárország zseniális és elfeledett regény. Története tipikusan magyar. Hadd mutassak két párhuzamos könyv-sorsot. Füst Milán remeke, A feleségem története 1942-ben jelent meg – visszhang nélkül. Néhány év múlva franciára fordították. Világsiker lett belőle, […]

Nyíri János: Madárország (részlet)

február 9, 2021 Írta:

0

Madárország Nyugatról hullámzó hegy szőlős oldala ereszkedik lustán a völgybe. A hegy délnek fordul, arra hömpölyög tovább, lábánál bölcsőbe ölelve a falut, Oszút. Kicsi voltam, sehogy sem tudtam elképzelni, hogy a múlt énelőttem akár egy nappal is előbb létezett volna, pedig minden felnőtt azt mondta, hogy a világot hat nap alatt teremtették. Meg azt is, […]

Az elszászi libalegelőtől a londoni Emirates stadionig | Arsène Wenger: Életem piros-fehérben

január 24, 2021 Írta:

0

Pál Attila | A futball minden: játék, szenvedély, szórakozás, munka, kenyérkereset, küzdelem, üzlet – azaz maga az élet. Legalábbis azok számára, akiket mindennél jobban elbűvöl a labda pattogása a gyepen, a hálót érő bőrgolyó összetéveszthetetlen hangja, a gól öröme, a győzelem, a bajnoki vagy más trófea megszerzésének mámora, a szurkolók tízezreinek tomboló biztatása, amely erőt […]

Arsène Wenger: Életem piros-fehérben (részlet)

január 24, 2021 Írta:

0

2018. május 13-án hagytam el az Arsenalt. Huszonkét évig a klub tette ki az életem: a szenvedélyemet, a szüntelen elfoglaltságomat jelentette. Az Arsenalnak köszönhetően úgy gyakorolhattam az edzői hivatást, ahogy mindig is akartam: hatással lehettem játékosok életére, kialakíthattam egy játékstílust, és szép győzelmekben volt részem. Akkora szabadságot és mozgásteret kaptam, amekkora egy edzőnek ma már […]

Léner Péter: Bodrogi (előzetes, részlet)

április 21, 2020 Írta:

1

Minden éjjel színházról álmodom: rendezek, színészekkel, kellékessel beszélgetek, próbát nézek. Ötven évet a tudatalattimba dugtam: éjszakai vetítés. Házakat, embereket, történeteket, bármit el kell tudni engedni. Éljék tovább az életüket, ahogy engedik nekik, és ahogy tudják. Nappal meg írom az emlékeimet. Ugyanazt élem át az íróasztalnál, mint veletek – színpadon, öltözőben, a szobámban. A színházzal, a […]

Hol kezdődik, hol ér véget a Pokol | Levan Berdzenisvili: Szent sötétség

április 17, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Nos, igen, ez a közelmúltban megjelent könyv nem hagyta magát, hogy írjak róla. Levan Berdzenisvili történeteit az hitelesíti, hogy szerzője a nyolcvanas évek derekán került kényszermunkatáborba – köznyelven a gulágra. Ma már szinte glóriás a gorbacsovi éra, pedig mielőtt teljesen felszámolták volna a táborok intézményét, azért még küldtek oda – a […]

Kovács András: A szerencse fia (részlet)

január 27, 2017 Írta:

0

81 éve jöttem el kilencévesen szülőfalumból, az erdélyi dombok közé bújó, akkoriban 6-700 lakost számláló Kidéből, és jutottam be Kolozsvárra, második szülőhelyemre. Nekem ugyanis több szülőhelyet adott a sors. Kolozsvárt ismerkedtem meg a városi élettel, az emeletes házakkal, aszfaltos utcákkal, mozikkal, színházakkal, de villamos nem járt a részben dombokra épült második szülőhelyemen. Ilyet csak 1944-ben láttam, […]

Egy őszinte ember életének epizódjai | Kovács András: A szerencse fia

január 27, 2017 Írta:

0

Erdélyi Z. Ágnes | Amikor az újrainduló magyar filmgyártás kapcsán a dramaturgia frissen kinevezett fiatal vezetőjével, Kovács Andrással találkozik a Rákosi-korszak nagy hatalmú kultúrairányítója, a szocialista realiz­mus­nak egyeduralmat követelő pártember, Révai József – elcsodálkozik: hogyhogy szemüveges, bajusz­talan, és mégis népi kollégista? Ez a pillanatfelvétel nagyon pontosan világítja meg az egész korszakot, de Kovács András személyiségét, […]

Egy kétkedő ember visszaemlékezései | Réz Pál (és Parti Nagy Lajos): Bokáig pezsgőben

szeptember 23, 2016 Írta:

0

Jolsvai Júlia | A 2015-ös év irodalmi szenzációja volt Réz Pál hangos memoárja, a Bokáig pezsgőben. A kötet egy beszélgetés­soro­zat szer­kesztett változata. A legen­dás szerkesztő, kritikus, műfordító három alkalommal ült Parti Nagy Lajos mikro­fonja előtt, 1992-ben, 2000-ben és 2015-ben. Az utolsó beszélgetés tehát egy évvel halála előtt készült. A könyv gerincét, ahogy bele is van írva, […]

Réz Pál: Bokáig pezsgőben (részlet)

szeptember 23, 2016 Írta:

0

Szép Ernő. Őt is nagyon-nagyon szerettem és sokat olvastam már gyerekkoromban. Apámnak megvolt tőle minden, azt hiszem. Aztán az egyik albérletemben, ami is a Szende Pál utcán volt, és egy Visontay nevű ügyvédnél laktunk Szűccsel együtt, egyszer kimentem a fürdőszobába, ahol összeütköztem egy öregúrral, aki bottal járt, alacsony volt, és az egyik szeme nagyon rossz […]

Elsüllyedt szépséges világ | Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

március 11, 2016 Írta:

1

Erdélyi Z. Ágnes | „Vihar söpör végig a pusztán. A nyílegyenes országutat akácfák szegélyezik. A szél leszaggatja a fehér virágokat a fáról. Szirmok kavarognak a levegőben, mint a hópelyhek, nekiverődnek a szélvédőnek, beleragadnak a hajamba, halmokba tömörülnek az út két szélén. Mintha hóvihar tombolna tavasszal, különös, valószerűtlen, forró és bódítóan illatos hóvihar. Ez a kép […]

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta (részlet)

március 11, 2016 Írta:

0

Az oroszok menyasszonya Budapest elesett. Az oroszok minden ellenállást megtörve feltartóztathatatlanul nyomultak előre. Rendkívül ijesztő hírek jutottak el hozzánk a közeledésükről. Egy menekülő, akinek sikerült eljutnia Kenyeribe, arról számolt be, hogy Vay Margit sógornőm és egész családja az oroszok kezébe került. – Mi történt Kájával? – kiáltottam fel kétségbeesetten. – Elkapták őt is – mondta […]