Browsing All posts tagged under »memoár«

Léner Péter: Bodrogi (előzetes, részlet)

április 21, 2020 Írta:

1

Minden éjjel színházról álmodom: rendezek, színészekkel, kellékessel beszélgetek, próbát nézek. Ötven évet a tudatalattimba dugtam: éjszakai vetítés. Házakat, embereket, történeteket, bármit el kell tudni engedni. Éljék tovább az életüket, ahogy engedik nekik, és ahogy tudják. Nappal meg írom az emlékeimet. Ugyanazt élem át az íróasztalnál, mint veletek – színpadon, öltözőben, a szobámban. A színházzal, a […]

Hol kezdődik, hol ér véget a Pokol | Levan Berdzenisvili: Szent sötétség

április 17, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Nos, igen, ez a közelmúltban megjelent könyv nem hagyta magát, hogy írjak róla. Levan Berdzenisvili történeteit az hitelesíti, hogy szerzője a nyolcvanas évek derekán került kényszermunkatáborba – köznyelven a gulágra. Ma már szinte glóriás a gorbacsovi éra, pedig mielőtt teljesen felszámolták volna a táborok intézményét, azért még küldtek oda – a […]

Kovács András: A szerencse fia (részlet)

január 27, 2017 Írta:

0

81 éve jöttem el kilencévesen szülőfalumból, az erdélyi dombok közé bújó, akkoriban 6-700 lakost számláló Kidéből, és jutottam be Kolozsvárra, második szülőhelyemre. Nekem ugyanis több szülőhelyet adott a sors. Kolozsvárt ismerkedtem meg a városi élettel, az emeletes házakkal, aszfaltos utcákkal, mozikkal, színházakkal, de villamos nem járt a részben dombokra épült második szülőhelyemen. Ilyet csak 1944-ben láttam, […]

Egy őszinte ember életének epizódjai | Kovács András: A szerencse fia

január 27, 2017 Írta:

0

Erdélyi Z. Ágnes | Amikor az újrainduló magyar filmgyártás kapcsán a dramaturgia frissen kinevezett fiatal vezetőjével, Kovács Andrással találkozik a Rákosi-korszak nagy hatalmú kultúrairányítója, a szocialista realiz­mus­nak egyeduralmat követelő pártember, Révai József – elcsodálkozik: hogyhogy szemüveges, bajusz­talan, és mégis népi kollégista? Ez a pillanatfelvétel nagyon pontosan világítja meg az egész korszakot, de Kovács András személyiségét, […]

Egy kétkedő ember visszaemlékezései | Réz Pál (és Parti Nagy Lajos): Bokáig pezsgőben

szeptember 23, 2016 Írta:

0

Jolsvai Júlia | A 2015-ös év irodalmi szenzációja volt Réz Pál hangos memoárja, a Bokáig pezsgőben. A kötet egy beszélgetés­soro­zat szer­kesztett változata. A legen­dás szerkesztő, kritikus, műfordító három alkalommal ült Parti Nagy Lajos mikro­fonja előtt, 1992-ben, 2000-ben és 2015-ben. Az utolsó beszélgetés tehát egy évvel halála előtt készült. A könyv gerincét, ahogy bele is van írva, […]

Réz Pál: Bokáig pezsgőben (részlet)

szeptember 23, 2016 Írta:

0

Szép Ernő. Őt is nagyon-nagyon szerettem és sokat olvastam már gyerekkoromban. Apámnak megvolt tőle minden, azt hiszem. Aztán az egyik albérletemben, ami is a Szende Pál utcán volt, és egy Visontay nevű ügyvédnél laktunk Szűccsel együtt, egyszer kimentem a fürdőszobába, ahol összeütköztem egy öregúrral, aki bottal járt, alacsony volt, és az egyik szeme nagyon rossz […]

Elsüllyedt szépséges világ | Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

március 11, 2016 Írta:

1

Erdélyi Z. Ágnes | „Vihar söpör végig a pusztán. A nyílegyenes országutat akácfák szegélyezik. A szél leszaggatja a fehér virágokat a fáról. Szirmok kavarognak a levegőben, mint a hópelyhek, nekiverődnek a szélvédőnek, beleragadnak a hajamba, halmokba tömörülnek az út két szélén. Mintha hóvihar tombolna tavasszal, különös, valószerűtlen, forró és bódítóan illatos hóvihar. Ez a kép […]