Browsing All posts tagged under »memoár«

Léner Péter: Bodrogi (előzetes, részlet)

április 21, 2020 Írta:

1

Minden éjjel színházról álmodom: rendezek, színészekkel, kellékessel beszélgetek, próbát nézek. Ötven évet a tudatalattimba dugtam: éjszakai vetítés. Házakat, embereket, történeteket, bármit el kell tudni engedni. Éljék tovább az életüket, ahogy engedik nekik, és ahogy tudják. Nappal meg írom az emlékeimet. Ugyanazt élem át az íróasztalnál, mint veletek – színpadon, öltözőben, a szobámban. A színházzal, a […]

Hol kezdődik, hol ér véget a Pokol | Levan Berdzenisvili: Szent sötétség

április 17, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Nos, igen, ez a közelmúltban megjelent könyv nem hagyta magát, hogy írjak róla. Levan Berdzenisvili történeteit az hitelesíti, hogy szerzője a nyolcvanas évek derekán került kényszermunkatáborba – köznyelven a gulágra. Ma már szinte glóriás a gorbacsovi éra, pedig mielőtt teljesen felszámolták volna a táborok intézményét, azért még küldtek oda – a […]

Kovács András: A szerencse fia (részlet)

január 27, 2017 Írta:

0

81 éve jöttem el kilencévesen szülőfalumból, az erdélyi dombok közé bújó, akkoriban 6-700 lakost számláló Kidéből, és jutottam be Kolozsvárra, második szülőhelyemre. Nekem ugyanis több szülőhelyet adott a sors. Kolozsvárt ismerkedtem meg a városi élettel, az emeletes házakkal, aszfaltos utcákkal, mozikkal, színházakkal, de villamos nem járt a részben dombokra épült második szülőhelyemen. Ilyet csak 1944-ben láttam, […]

Egy őszinte ember életének epizódjai | Kovács András: A szerencse fia

január 27, 2017 Írta:

0

Erdélyi Z. Ágnes | Amikor az újrainduló magyar filmgyártás kapcsán a dramaturgia frissen kinevezett fiatal vezetőjével, Kovács Andrással találkozik a Rákosi-korszak nagy hatalmú kultúrairányítója, a szocialista realiz­mus­nak egyeduralmat követelő pártember, Révai József – elcsodálkozik: hogyhogy szemüveges, bajusz­talan, és mégis népi kollégista? Ez a pillanatfelvétel nagyon pontosan világítja meg az egész korszakot, de Kovács András személyiségét, […]

Egy kétkedő ember visszaemlékezései | Réz Pál (és Parti Nagy Lajos): Bokáig pezsgőben

szeptember 23, 2016 Írta:

0

Jolsvai Júlia | A 2015-ös év irodalmi szenzációja volt Réz Pál hangos memoárja, a Bokáig pezsgőben. A kötet egy beszélgetés­soro­zat szer­kesztett változata. A legen­dás szerkesztő, kritikus, műfordító három alkalommal ült Parti Nagy Lajos mikro­fonja előtt, 1992-ben, 2000-ben és 2015-ben. Az utolsó beszélgetés tehát egy évvel halála előtt készült. A könyv gerincét, ahogy bele is van írva, […]

Réz Pál: Bokáig pezsgőben (részlet)

szeptember 23, 2016 Írta:

0

Szép Ernő. Őt is nagyon-nagyon szerettem és sokat olvastam már gyerekkoromban. Apámnak megvolt tőle minden, azt hiszem. Aztán az egyik albérletemben, ami is a Szende Pál utcán volt, és egy Visontay nevű ügyvédnél laktunk Szűccsel együtt, egyszer kimentem a fürdőszobába, ahol összeütköztem egy öregúrral, aki bottal járt, alacsony volt, és az egyik szeme nagyon rossz […]

Elsüllyedt szépséges világ | Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

március 11, 2016 Írta:

1

Erdélyi Z. Ágnes | „Vihar söpör végig a pusztán. A nyílegyenes országutat akácfák szegélyezik. A szél leszaggatja a fehér virágokat a fáról. Szirmok kavarognak a levegőben, mint a hópelyhek, nekiverődnek a szélvédőnek, beleragadnak a hajamba, halmokba tömörülnek az út két szélén. Mintha hóvihar tombolna tavasszal, különös, valószerűtlen, forró és bódítóan illatos hóvihar. Ez a kép […]

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta (részlet)

március 11, 2016 Írta:

0

Az oroszok menyasszonya Budapest elesett. Az oroszok minden ellenállást megtörve feltartóztathatatlanul nyomultak előre. Rendkívül ijesztő hírek jutottak el hozzánk a közeledésükről. Egy menekülő, akinek sikerült eljutnia Kenyeribe, arról számolt be, hogy Vay Margit sógornőm és egész családja az oroszok kezébe került. – Mi történt Kájával? – kiáltottam fel kétségbeesetten. – Elkapták őt is – mondta […]

Könnyed memoár | Eleni Kounalakis: Nagykövet asszony

szeptember 26, 2015 Írta:

1

Tóth Zsuzsanna | „A többi kendőlobogtatás, díszmenet” – Kiss Anna költő e két kifejezése visszhangzott bennem, miközben a kötetet olvastam, egy asszony vallomását, beszámolóját nagy ambíciójáról és annak beteljesüléséről. A törekvő, szorgalmas – és tegyük hozzá, sikeres – Eleni Kounalakis elérte élete nagy álmát azzal, hogy Budapesten az Egyesült Államok nagykövete lehetett. A magyar lélek […]

Társak a pályán | Gergely Ágnes: Oklahoma ezüstje

augusztus 4, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Nem siratom a Gutenberg-galaxist, nem gon­do­lom, hogy vége a világnak, ha nem fogynak nagy példányszámban verseskötetek. Mégis torok­szo­rí­tó érzés olvasni Gergely Ágnes sorait Székely Magdáról – aki nemzedéke költője volt, s mára szinte elfeledték. Torokszorító, mert a kötet sok más szereplőjéről is elmondhatnánk ugyanezt. Hogy szinte elfeledték… (Egy elém került riport­ban Gergely […]

Új asztal, új ágy – irány a vidék! | Elizabeth Bard: Piknik Provence-ban

június 30, 2015 Írta:

0

Zemen Annamária | A tősgyökeres New York-i lány, akit a szíve Párizsban marasztalt, már ismerősünk az Ebéd Párizsban című regényből. Elizabeth babát vár, életük kiteljesedni látszik, felhőtlen a boldogság. És úgy érzi, hogy végre megtalálta a neki való helyet. Ám az élet mindig tartogat meglepetéseket. Férj és feleség úgy dönt, hogy még a gyermekük megszületése […]

Elizabeth Bard: Piknik Provence-ban (részlet)

június 30, 2015 Írta:

0

1. fejezet | Piknik Provence-ban Általában nem társalgok tehenekkel. De ezek a tehenek kivételesek, sőt nélkülözhetetlenek. Ha ők nincsenek, rögtön hamvába hal a helyben készült provence-i fagylaltötletünk. – Üdv, hölgyeim! – szólítottam meg őket bátran, miközben a csontos farukat fürkésztem. Egy amerikai számára kicsit soványkának tűntek a finom levendulafagylalthoz. De Franciahonban vagyunk, ahol az sem […]

Homo ludens | Lázár Egon: Visszapillantó

június 28, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Az önéletrajz egy hiteles, érvényes élet leirata – lehet-e kételkedni benne, netán hiányosságokat fedezni fel benne? Egyáltalán, írásműként miképpen elemezhetjük? Úgy kell olvasnunk, mint egy sajátos emberi realityt? S vajon mennyit szépít rajta a szelektív emlékezet? S azok, akik megemlítődnek benne, egyetértenek minden szavával? Ilyen kétségek között kezdtem olvasni Lázár Egon Visszapillantó […]

Lázár Egon: Visszapillantó (részlet)

június 28, 2015 Írta:

0

Várkonyi és Jákob tizenkét fia 1976. február 15-én léptem be először a Vígszínház kapuján. Emlékszem, majd kiugrott a szívem a helyéről. Életem vágya volt, hogy a Vígszínház tagja lehessek. Amikor Várkonyi felhívott, hogy jöjjek el és beszéljünk, a világ legboldogabb embere voltam. Hihetetlen jó érzés, hogy ezt én csinálhatom. Szóval beléptem – senkit nem ismertem […]

Sárközi Mátyás: Túl az ezrediken (részletek)

augusztus 8, 2014 Írta:

0

»Gróf« Almásy, az »angol« beteg A rekordmennyiségű Oscar-díjat nyert film, Az angol beteg rendezőjét, Anthony Minghellát pazar pezsgős mulatsággal ünnepelték szülőhelyén, a brit partok mentén lévő Wight szigeten Olaszországból bevándorolt, fagylaltgyáros szülei, akik egyébként láthatók a filmen: a mama tangóharmonikázik, a papa tamburán dobolja hozzá az ütemet. Minghella egyetlen bánata a szédítő sikerben, hogy a […]

Emlékforgácsok könyve | Sárközi Mátyás: Túl az ezrediken

augusztus 8, 2014 Írta:

0

Hárságyi Margit | Nyomot hagyni magunk után, ez az értelmiség leghőbb vágya sok-sok évszázada. Éppen ezért irigylésre méltó az asztalos mestersége, akinek jó esetben évszázadokon ke­resztül maradnak fenn munkái. Mennyivel mulan­dób­bak az elme, a képzelet szüleményei! Zavarba ejtően so­kan vágnak a könyvírásba manapság, mintha ez köteles­ségük lenne, mintha ehhez mindenkinek volna tehet­sége. Az azonban sorsszerű, […]