Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései (részlet)

Posted on 2022. január 11. kedd Szerző:

0


Praznovszky Mihály előszavából

… Mauks Ilona Visszaemlékezéseiben négy olyan réteget is találunk, amelyek újabb olvasati lehetőségeket jelentenek. Az első az ifjúkor története, amelyben egy vidéki köznemesi família világa bontakozik ki. Kapcsolatok családon belül és családok között, a művelődés lehetőségei (olvasás), a hivatalnokoskodás esetei, egy kisváros (a megyeszékhely, Balassagyarmat) belső világa: fiatal urak és hölgyek, flörtök és ugratások, pletykák és párbajok, furcsa figurák, fürdőélet (a szegényes Sósár fürdő a megyeszékhely és Szklabonya között). Kiolvasható az is, hogy az ekkor élt lányoknak milyen jövőképe lehetett: csak a házasság, s annak minden elvárt velejárója: gyermeknevelés, házvezetés.

*

A női társadalmi szerep Magyarországon ekkor még szigorúan s szinte áthághatatlanul behatárolt. Mindenben a szülők döntenek, a műveltség megszerzésére, az iskoláztatásra szinte semmi esély (a magán lánynevelő intézetek is erre a feladatkörre készítik fel őket, az itt kapott tudásanyag minimális). A férfira rótt társadalmi szerep pedig a családfenntartóé. Mauks Mátyás, az apa, ezért nézi értetlenül Kálmán képzelgését az íróságról. Ahogy mondják: ez a fiú ilyen tervekkel nem lehet parti a lánya számára.

Ez az életideál hamarosan változni fog, mert éppen ekkoriban a nógrádi Veres Pálné harcot indít a nőnevelés lehetőségeiért. A hagyományos világot Ilonka és testvére, Kornélia csak képzeletben léphette át, amikor ideálokat alakítottak ki a jövőről és a férfiakról az olvasmányaik, többnyire románcok és romantikus regények alapján.

A második rész az első házasság pár éve. A kudarcra ítélt személyes kapcsolat mellett e periódus érdekességei a formálódó irodalmi közéletben megfigyelhető jelenségek, mindaz, ahogy az új generáció tagjai a fővárost meghódítani igyekeztek. A szellemi élet modern intézményeit is ekkor kialakító új város létrehozta a maga műhelyeit (sajtó, könyvkiadás, nyomda stb.). Ezek vonzották a vidékről érkező fiatalokat, akik több-kevesebb tehetséggel próbálták magukat kiteljesíteni, egzisztenciájukat előteremteni. Legtöbbjüknek kudarc lesz ez a pár év: mindenféle céllal alapított lapok, előfizetők hiánya, rendszertelen megjelenés, újabb és újabb lapindítások, olvasói érdektelenség egyelőre, hiszen a főváros most önmagával volt elfoglalva: megerősödésével, meggazdagodásával, az urbanizáció stabilizálásával. Mikszáthnak az érvényesüléshez volt tehetsége, önbizalma, csak éppen azt a társadalmi közeget nem mérte fel helyesen, amelyben önmagát íróként meg akarta teremteni, egy ifjú feleséggel az oldalán.

A harmadik egység az elvált asszony helyzetét taglalja, azt a hét esztendőt, amelyet Mauks Ilonka egyedül tölt el, mint elvált asszony a szülői házban és környezetben Mohorán. A legnagyobb gond a birtok eladósodása, amely Nógrádban ekkor már általános jelenség. A birtok kicsi, a gazdálkodás korszerűtlen, a piaci értékesítés minimális, s a termést és az állattartást sújtó természeti csapások szinte elviselhetetlen helyzet teremtenek Mohorán is.

A filléres gondok, az úri hölgyekhez nem illő tevékenységek, a munka, a szinte cselédsorban élés helyzete, s legfőképpen az elszigetelődés. A kibeszélés, a gyanakvó tekintetek, az elhallott pletykák – vajon miért hagyta ott az ura? – típusú szövegelések, amelyek irányítottan hangzottak el, és el is jutottak hozzájuk, megtették a hatásukat. Három nőnek kellett eltartania a családot és önmagukat, amikor ennek a szélesebb társadalom részéről a legkevésbé sem volt támogatottsága.

A negyedik rész a közismert, mégis gyakran csak felszínesen ismert történet: a második házasság. Mindannak megvalósulása, amelyet az udvarló szklabonyai fiú ígért neki és önmagának. A biztos egzisztencia: kiteljesedés az újságírói, szerkesztői pályán, az írói siker. Az anyagi biztonság, sőt gazdagság. A gyermekek, a nevelés, az örömök és tragédiák, a kalandok: képviselőség, saját újság kiadása, politikai elismertség – mindez több is talán, mint amennyit reméltek. Mikszáthéknak soha nem volt saját otthona a fővárosban, mindig lakást béreltek, amíg kikötöttek a Reviczky téren. A közösségi életükben szerepet kapnak újságírók, kiadók, politikusok, orvosok, barátnők, társaságok, társasági körök. Érdekes módon a gyermekek neveléséről, iskoláztatásáról kevés szó esik, még kevesebb a két fiú felnőtt életének első éveiről, házasságukról. Mindez már 1910 után történik, ez már egy másik generációs történet.

*

Mikszáth Kálmánné Mauks Ilona

Nógrád megyében járunk, Mikszáth szerint a palócok földjén, de könnyen meglehet, hogy a nógrádiak sem tudták, hogy ők palócföldiek, mert ezt a fogalmat véglegesen az író vitte be a magyar köztudatba. Nógrád a magyar történelem és művelődéstörténet egyik kimagasló helyszíne. Például egy 30 km-es sugarú körben ott van Szklabonya: Mikszáth szülőfaluja, Kékkő: Balassi egyik kedvelt tartózkodási helye, Alsósztregova Madáchcsal, Szécsény Komjáthy Jenővel, Szécsénykovácsi a Krúdy családdal, Losonc értékei a Kármánokkal stb. S ez csak irodalom, hiszen Csontváry Gácson nyit patikát, amely faluban mellesleg a 18. század óta posztómanufaktúra működik, Losoncon egy református nagygimnázium működik, a füleki várban Koháry István raboskodott, a romhányi csatamezőn Rákóczi seregei viaskodtak, mígnem a szécsényi réten őt magát kiáltották ki nagy vivátozások közepette fejdelemnek. S minden valamirevaló hegycsúcson ott romladozik egy középkori vár.

Itt, a megyeszékhelyhez közeli Mohorán birtokos a Mauks család, udvarházuk átalakítva ma is a falu közepén áll. Itt él és nevelkedik a két Mauks lány két fiútestvérrel egy nem túl gazdag, de jelentős nógrádi családban.

Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései
Noran Libro Kiadó, Budapest, 2021
274 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft