Browsing All posts tagged under »kúnos_lászló«

A spirálfüzetek örvénye | Ingmar Bergman: Munkanapló I.

március 2, 2021 Írta:

0

Eszéki Erzsébet | A filmtörténet egyik legjelentősebb rendezője, a svéd Ingmar Bergman már 14 éve halott, így régóta nem láthatunk tőle újabb műveket, nincsenek újabb emlékezetes filmes és színházi rendezései. Ezért is vártam nagyon ezt a kötetet, amely az 1955 és 1974 közötti időszakot öleli fel, a majdnem 60 spirálfüzetben vezetett napló első felét. A […]

A javasember, a maszáj harcos és az expresszionizmus | Jonas Jonasson: Édes a Bosszú Részvénytársaság

január 11, 2021 Írta:

1

Somogyi András | Nagy ötlet volt az Athenaeum Kiadótól 2020 szomorú őszén megjelentetni a Jonasson-sorozat (magyarul) negyedik darabját. A korábbiakat ismerve biztos ennek is a sikere. Nemcsak a humora abszurd, de a szereplők és maga a történet is. Itt csak felvázolnám az eseményeket, de ez is képet adhat a mű egészéről. Adott egy szeretetre igen […]

Jonas Jonasson: Édes a Bosszú Részvénytársaság (részlet)

január 11, 2021 Írta:

0

Prológus Élt egyszer az Osztrák–Magyar Monarchiában egy szerény képességű festőművész. Adolfnak hívták, és nevét nem a művészete tette ismertté a világban. Az ifjú Adolf azt gondolta, az igazi művészetnek a szemmel látható valóságot kell ábrázolnia. Nagyjából úgy, ahogy a fénykép, csak színesben. „Az szép, ami igaz”, mondta, és ezzel egy francia ember mondását idézte, akiről […]

Sosem késő kalandozni | Jonas Jonasson: A százegy éves ember, aki azon gondolkodott, hogy túl sokat gondolkodik

március 19, 2019 Írta:

1

Bodó Viktória Booklány | Jonas Jonasson gyakorlatilag berobbant az irodalmi életbe 2009-ben, amikor a száz éves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt, azaz Alan Karlsson figurája megjelent. Hatalmas siker volt az öreg ember története, akit megannyi klasszikus figurához hasonlítottak már (nálunk leginkább Svejktől a Rejtő-szereplőkig), de végső soron nem volt ő más, mint kegyetlen […]

Az analitikus elme ébersége | Georg Klein: Haza helyett

október 9, 2016 Írta:

0

Eszéki Erzsébet | „Megtiltom magamnak, hogy felszálljak erre a vonatra. Hiszen tudom, mi vár rám a vasúti vonal túlsó végén. Most vagy soha!… Vajon golyót röpítenek a fejembe az épület túlsó oldalán? Ha igen, hát legyen!” – írja a közel hetven éve Stockholmban élő világhírű rákkutató, a Haza helyett című memoárjában Georg Klein. Ez volt […]

Georg Klein: Haza helyett (részlet)

október 9, 2016 Írta:

0

Pirkadat Tief ist der Brunnen der Vergangenheit. Sollte man ihn nicht unendlich nennen? Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek? (Sárközi György fordítása)   Thomas Mann az emberiség múltjáról beszél. De vajon nem vonatkozik-e ugyanez, ugyanilyen mértékben az egyén életére is? A saját életünkre, ami aligha több a kollektív tapasztalat kaleidoszkópos töredékénél, egy […]

Elsüllyedt szépséges világ | Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

március 11, 2016 Írta:

1

Erdélyi Z. Ágnes | „Vihar söpör végig a pusztán. A nyílegyenes országutat akácfák szegélyezik. A szél leszaggatja a fehér virágokat a fáról. Szirmok kavarognak a levegőben, mint a hópelyhek, nekiverődnek a szélvédőnek, beleragadnak a hajamba, halmokba tömörülnek az út két szélén. Mintha hóvihar tombolna tavasszal, különös, valószerűtlen, forró és bódítóan illatos hóvihar. Ez a kép […]

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta (részlet)

március 11, 2016 Írta:

0

Az oroszok menyasszonya Budapest elesett. Az oroszok minden ellenállást megtörve feltartóztathatatlanul nyomultak előre. Rendkívül ijesztő hírek jutottak el hozzánk a közeledésükről. Egy menekülő, akinek sikerült eljutnia Kenyeribe, arról számolt be, hogy Vay Margit sógornőm és egész családja az oroszok kezébe került. – Mi történt Kájával? – kiáltottam fel kétségbeesetten. – Elkapták őt is – mondta […]

Georg Klein: Üstökösök (részlet)

március 1, 2015 Írta:

0

(…) Rövid végrendeletében Bartók megtiltja, hogy utcát vagy teret nevezzenek el róla halála után mindaddig, amíg Budapesten bármely utca vagy tér Hitler vagy Mussolini nevét viseli. Ezt a kívánságát is az utált nevek leírása nélkül, de így is félreérthetetlenül fogalmazza meg: azoknak a tereknek említi meg a régebbi nevét – Oktogon és Körönd –, melyek […]

Üstökösök Földközelben | Georg Klein: Üstökösök

március 1, 2015 Írta:

0

Eszéki Erzsébet | Személyes leszek, mást nem is tehetek. 1990 júniusa óta ugyanis többször találkoztam, beszélgettem, több nagy interjút is készíthettem Georg Kleinnel. Jórészt az ő „otthonában”, a stockholmi Karolinska Intézetben. Georg Klein itt kutat 1948 óta, 1957-től ő vezette a Tumorbiológiai Intézetet (és közben mindig voltak saját kutatócsoportjai is) egészen addig, amíg nyugdíjba nem […]

Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni (részlet)

december 20, 2013 Írta:

0

Nem látszott rajta, de Thabo jómódú ember volt. Egy darab vitorlavászon alatt született Port Elisabeth kikö­tő­jében, Kelet-Fokföld tartományban. Hatéves korában a rend­őr­ség elvette tőle az anyját, és nem adta vissza soha többé. Apja úgy gondolta, fia elég nagy már ahhoz, hogy gon­dos­kodjon magáról, jóllehet neki magának ugyanez soha nem sikerült. – Vigyázz magadra – summázta […]

Kalandregény abszurd humorral | Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni

december 20, 2013 Írta:

0

Eszéki Erzsébet | Furcsa volt éppen akkor olvasni Jonas Jonasson máso­dik, magyarul nemrég megjelent regényét, amikor Nelson Mandela válságos állapotáról, majd haláláról és temetéséről jelentek meg hírek. Az analfabéta, aki tu­dott számolni című regény ugyanis a kötet jelentős ré­szé­ben Dél-Afrikában játszódik, de a későbbi, svéd­országi történések során is fel-felbukkan igazi dél­afrikai politikusok neve, köztük Mandeláé […]

A felszín és a mélység | Jelenések a POSzT versenyprogramjából – 2. rész

június 15, 2013 Írta:

0

Írta: Jeges-Varga Ferenc Solténszky Tibor dramaturg, rendező és Szigethy Gábor író, rendező, színház­történész a XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó programjába tizenkét produk­ciót válogatott be a hazai és határon túli ma­gyar színházakban 2012. március 1. és 2013. február 28. között bemutatott előadások közül. A budapesti Örkény Színház és a Pécsi Nemzeti Színház is olyan színdarabbal kapott […]

Käbi Laretei: Hová tűnt az a nagy szerelem?

november 30, 2012 Írta:

0

1958. január 2. Kedves rendező úr! Ezúttal válaszolni fogok a kérdéseire, 1) 2) 3), szép sorban; örülök, hogy kérdez. De hadd legyek én is kicsit tolakodó, hadd tegyek fel én is kérdéseket. Személyes dolgokról van szó, nem hittem volna, hogy ezeket a dolgokat tudni akarja, azt hittem, amíg lehet, tartani szeretne bizonyos távolságot. Én lassan […]

Bonyolult érzelmek | Käbi Laretei: Hová tűnt az a nagy szerelem?

november 30, 2012 Írta:

0

Írta: M. Dalnoki Fanni Käbi Laretei észt származású zongoraművésznő Ingmar Bergman felesége volt. Szerelmük nagyjából tíz évig, barátságuk a rendező haláláig tartott. A Hová tűnt az a nagy szerelem? című vékonyka kötet az 1957-es megismerkedéstől a művészpáros közös gyermekének születéséig, 1962-ig tudósít kettejük kapcsolatáról levelek és naplótöredékek formájában. Ha két olyan művész szereti egymást, akik […]

Käbi Laretei: Hová tűnt az a nagy szerelem?

november 30, 2012 Írta:

0

A Bergman-univerzum egyik kevésbé ismert szobája nyílik meg ebben a rövid könyvben, amely az észt származású, nemzetközi hírű zongoraművésznő és Ingmar Bergman egymásnak írt (főleg szerelmes) leveleit, valamint a szerző idevágó, egykorú naplóbejegyzéseit tartalmazza. Laretei és Bergman kapcsolata körülbelül tíz évig tartott az 1960-as években. Mindketten házasságban éltek, egymásba szerettek, elváltak, összeházasodtak, gyerekük született, végül […]

Működteti a WordPress.com.