Browsing All posts tagged under »kolbe_gábor«

Nehéz a nyelvkertész dolga | Vinnai András: Szóvirágok / Dumaszínház & Füge / Jurányi

április 13, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | A nézőt már a kezdés előtt eligazítja a halk zeneszó, a My Fair Lady dalai – ha nem kapcsolna azonnal, később még rájöhet, miért hallja Eliza Doolittle-t. Mert a történet arról szól, hogy a láthatatlan, de annál cinikusabb Úristen – látván, hogy az ember mint korcsosul a Földön – elvenni készül […]

»Minden gyönyör egyben szenvedés is« | Szakonyi Károly: Örvény / Rózsavölgyi Szalon

április 10, 2015 Írta:

0

Kolbe Gábor | Négy év kényszermunka után Fjodor Mihaj­lovics Dosztojevszkij végre ismét irodalmi munkásságára koncentrálhat. Egészsége azon­ban megromlott, magánélete romok­ban he­ver. Minden vágya, hogy bizo­nyít­son, de folyamatos bűntudattól szenved… Szakonyi Károly rádiójátékát eredetileg 2000-ben rögzítették hangszalagra a Magyar Rádióban, márciusban pedig az Örvény eredeti szövegének színpadi adaptációja került a Rózsavölgyi Szalon színpadára. A rendező mindkét […]

»Forradalmár vagyok, bátorság nélkül« | Schnitzler: A Bernhardi-ügy / Örkény Színház

március 31, 2015 Írta:

0

Kolbe Gábor | Ha egy drámát a megírása után azonnal betiltanak a szerző hazájában, de minden­hol máshol tomboló sikerrel állítják szín­padra, az valamit jelez. Pontosan így járt az osztrák Arthur Schnitzler, akinek az eredetileg Bern­hardi professzor címen, 1912-ben elké­szült drámáját a monarchia bécsi cenzorai kapásból passzolták in­dex­re, miközben a német szín­házak annál in­kább műsorukra tűzték. […]

A nő munkája a férfi? | projekt_Lulu / Jurányi

március 12, 2015 Írta:

0

Kolbe Gábor | Lulu teljesen átlagos nő, akiben bárki ma­gára ismerhet. Lulu átlagossága azonban ko­ránt­sem a öltözködésében, visel­kedé­sé­ben mani­fesztálódik. Ő ugyanis a nőkről, a női sze­re­pekről alkotott sztereotípiák szü­le­­mé­nye. Minden tettét, minden mon­da­tát, egész életét és sorsát meghatározza az a tény, hogy nőnek született, és az en­nek megfelelő szerepet, szerepeket kell ját­sza­nia. Lulu tehát lehet […]

A demencia poézise | Florian Zeller: Apa / Belvárosi Színház

február 22, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | Vajon fogja-e vonzani közönségét Florian Zeller darabja a Belvárosi Színházba? Hiszen az időskori elbutulás, az Alz­heimer-kór nem de­rű, nem komédia. Ennek a betegségnek, az aggkori (néha korábban kezdődő) el­tom­pu­lásnak a tünetei kis adagban figyelve talán mu­lat­ságosak, nagy adagban – a beteggel együtt élve – tragikusak. Lukáts Andor Andréja, a címbeli Apa, […]

Régi oligarchák | Molnár Ferenc: Olympia / Karinthy Színház

február 18, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | Molnáron, természetesen, nem fog az idő. Az Ördög tavalyi sikerszériája fájdalmasan megszakadt Balikó Tamás halálával. Viszont a Karinthy Színház nemigen maradhat Molnár Ferenc nélkül. Tehát: az Olympia. Olyan egyszerű és olyan csavaros, amilyen Molnár csak lehet. A monarchiabeli fürdőhelyen érlelődik a botrány: a legszebb özvegykorban lévő (31 éves) Orsolini hercegné – […]

Egy szipirtyó árnyékában élni | McDonagh: Leenane szépe / Centrál Színház

január 27, 2015 Írta:

1

Bedő J. István | Nem hiszem, hogy csak a szeretni vágyás állna Martin McDonagh darabjának cél­ke­resztjében, bár tagadhatatlanul ben­ne van. De ugyan­ekkora súlyú a mérhetetlen önzés is. Mert vajon mi késztet egy anyát, hogy vénségére komp­lett boszorkánnyá váljék, és e minő­ségében tegye tönkre – amúgy is meg­­nyo­mo­rított életű – lányá­nak min­den­nap­jait? Vagy vissza kellene tekerni […]

Róza ex machina | Lengyel Menyhért: Róza / Karinthy Színház

december 27, 2014 Írta:

0

Bedő J. István | „Bár az életben is minden ilyen flottul menne” – sóhajtja el magát Alvy Sin­ger/Woody Allen (az Annie Hall-ban). Csak ismételni lehet. Mindenkinek kell egy ilyen Róza néni. Lengyel Menyhért darabja – felépítésében, szituációjában, er­köl­cseiben – a 20. század legelejét su­gall­ja: özvegy anya, szeleburdi (megesett) hu­szon­éves leány(anya), zabigyerek (PC: házas­ságon kívül született), […]

Prolisorsok | Lindsay-Abaire: Jó emberek / Centrál Színház

december 3, 2014 Írta:

0

Bedő J. István | Nem is igazán lehet megérteni, hogy ez a hadaró beszédű, ostobaságokat össze­zagy­váló, koros bolti pénztárosnő, Margaret egy­ál­talán mit akar, miért nem figyel sen­kire és semmire, miért hajtogatja a magá­ét. Pedig figyelni kell rá, mert az életéről van szó. Nem jut mellette szóhoz senki, még a bolt fiatal munkatársa (Stevie – Rada […]

Penge | Kripli Mari – Lázár Kati monodrámája / Spinoza

november 18, 2014 Írta:

0

Bedő J. István | Jászai Mari naplója arra várt, hogy Lázár Kati fölfedezze. A Nemzeti Színház egyik legnagyobb tragikája a szakmabeliek (színészek, színháziak és drámaírók) közös emlékezetében nyilván otthon van – de a pesti átlagos városlakónak Jászai Mari egy tér, Blaha Lujza egy másik, Márkus Emília egy mellékutca névadója, de hogy miért… Na jó, azt […]