Browsing All posts tagged under »h_móra_éva«

Még a kudarcaikat is szeretjük | Harcos Bálint: Felhőcukrászda

március 19, 2022 Írta:

0

H. Móra Éva | Először a műfajról. Üdvözlendő minden verses mese! Gyerekversünk van bőven, de mintha a gyerekeknek szóló verses epika már nem teremne olyan sűrűn. Pedig a vers talán épp nekik a legfontosabb. Mondókákon cseperednek (jobb esetben); maguk is szeretnek akár halandzsanyelven is ilyeneket fabrikálni, mondogatni. Nos, ez a másik! „A vers az, amit […]

Objektív krónika, kemény fagyban | Polcz Alaine: Karácsonyi utazás

február 28, 2022 Írta:

0

H. Móra Éva | Negyedik kiadását érte meg Polcz Alaine könyve. Először 2002-ben adták ki, de évtizedekkel korábban, 1977-ben vetette papírra, és adta férjének, Mészöly Miklósnak karácsonyi ajándékul. Nem irodalmi műnek szánta, hanem egy erdélyi, szülőföldjére történt utazását dokumentálta azzal a szándékkal, hogy férje dolgozza majd fel, s alkot belőle ő irodalmi művet. Máskor is […]

Sejtelmek és titkok | Laura Sintija Černiauskaitė: Lélegzet a márványon

február 26, 2022 Írta:

0

H. Móra Éva | Különleges regényt vehetünk kézbe a litván írónő, Černiauskaitė tollából. Mondhatni, egyetlen részletében sem illik rá a hagyományos kifejezés. Mégis lebilincsel, magával ragad. De ezt sem akárhogy teszi. Már az első oldalakon brutális dolgok történnek, de hogy kik a szereplők, és mi az egésznek az oka, csak a végén derül ki. Kiderül? […]

A saját út | Marianne Fillenz: Temesvártól Új-Zélandig

február 16, 2022 Írta:

0

H. Móra Éva | Mi indíthatta a fordítót, Schmal Alexandrát arra, hogy egy hazánkban ismeretlen tudós emlékiratait ismertté tegye számunkra? Többek között az, hogy a társadalmunkban – sőt Európa más társadalmaiban is – egyik központi kérdéssé vált nemzeti identitástudat mintegy ellenpéldájaként felmutasson egy olyan életmodellt, amely máshova helyezi a hangsúlyt. Saját útjának megtalálására, majd a […]

Költő a családban, a család a költőben | Krusovszky Dénes: Azóta őzike

február 2, 2022 Írta:

0

H. Móra Éva | Először a címe fogott meg. (Figyelmeztetés: grammatizálás következik!) Két szó lebeg mindenféle nyelvtani beágyazottság nélkül; két három szótagú szó, amelyekből kizengenek a z-k, s amelyekben dallamosan váltakoznak a hosszú és rövid magánhangzók. Nincs még alany, nincs állítmány, nem tudni, milyen szerepet kap majd később ez a két szó – de engem […]

17 szótag, egész világ | Josza Buszon: 120 haiku

január 29, 2022 Írta:

0

H. Móra Éva | Kinek mi jut eszébe a távoli Japánról? Kinek mi. A legfiatalabbaknak a csúcstechnika. Aztán a Fuji. Egyeseknek csak a fotómárka, másoknak a hegy is. A felkelő nap. A gasztronómia kedvelőinek a szusi. A hölgyeknek a kimonó, a selymek, a legyező, a hajtűvel feltűzött konty, a férfiaknak talán a harcművészetek, a szumó-birkózók. […]

Nem »csatolt rész«! | Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései

január 11, 2022 Írta:

1

H. Móra Éva |  Írófeleség… de furcsa szó. Pedig ezen a gyűjtőnéven emlegetjük őket legtöbbször, mintha valóban csak oldalbordái, „csatolt részei” lennének nagy íróinknak-költőinknek. Jó, egyikről-másikról bekerült a köztudatba még néhány dolog, Mauks Ilonáról például az, hogy kétszer is feleségül vette őt az író. De csodálkoztunk ezen, amikor tanultuk az iskolában! Ám aztán átsiklunk e […]

Szobordöntögetés? Dehogy… | Milbacher Róbert: Legendahántás

január 5, 2022 Írta:

1

H. Móra Éva | Már az előszó mottója belopta magát a szívembe: Petőfi Sándor gatyába’ táncol, / Felesége bugyiba’, úgy mennek a moziba. Még az eredetet is pontosan megjelöli: 20. századi népköltészeti gyűjtés. Zseniális kezdés. Nemcsak a figyelmet kelti fel, hanem szelíd figyelmeztetés is az olvasónak: akinek sérti az ízlését az efféle „szobordöntögető” hangnem, még […]

Költészet prózában | Boldizsár Ildikó: Amália álmai

december 11, 2021 Írta:

0

H. Móra Éva | Vissza kell adni a mesét a felnőtteknek – vallja Boldizsár Ildikó. Azt tudjuk – sokan éppen tőle –, hogy a mese eredetileg nem gyermekműfaj. Az Amália álmait olvasva meg is győződhetünk erről. Figyelmeztet az alcím is, és valóban: olyan mérhetetlen szomorúság halmozódik fel a kis boszorkány történeteiben, hogy azt csak egy […]

Megszeretőkönyv | Tarr Ferenc: Harmónia, a zenék birodalma

december 6, 2021 Írta:

0

H. Móra Éva | Mindenféle hosszadalmas bevezetőt mellőzve a lényeggel kezdem: szenzációs könyvet alkotott Tarr Ferenc! A szerző egy kulturális vállalkozás, a Bonbon Matiné Műhely egyik vezetője. Gyerekeknek szerveznek főleg zenei programokat, nem is akármilyeneket, nem is akárkikkel! (Érdemes ellátogatni a honlapjukra.) Tarr alapvetően tanárember, de ne hagyjuk ki a Bonbon kitalálóját és művészeti vezetőjét, […]

Na, mizu? | Szevasz (Szerk.: Péczely Dóra) – 25 kortárs novella

december 2, 2021 Írta:

0

H. Móra Éva | Nagyon vártuk! Biztos vagyok benne, hogy sokunk nevében mondhatom ezt, akik aggódva figyeljük a felnövekvő nemzedék olvasási szokásait, alakuló viszonyát az irodalomhoz. A hivatalos, törvények által szabályozott oktatás – nem lehet elégszer elmondani – sajnos nem támogatja a fiatalok könyvbaráttá válását. Inkább kedvüket szegi a tankönyvek szépirodalmi kínálata. Ha nincs lelkes, […]

Ökoköltészet az antropocén korban | A ránk bízott kert (Szerk: Péczely Dóra)

november 30, 2021 Írta:

0

H. Móra Éva | Ökoköltészet – a legtöbb ember számára új fogalom. Még azok számára is, akik egyébként fogékonyak a költészetre, mindennapjaikhoz tartozik, s azok számára is, akik felelősnek érzik magukat is Földünk sorsáért, és döntéseiket áthatja a környezettudatosság. Ebben a vékonyka verseskötetben ezúttal találkozik, sőt szövetségre lép e két dolog. Vékonyka a kötet, ám […]

Alulnézetből | Bronka Nowicka: Megetetni egy követ

november 19, 2021 Írta:

0

H. Móra Éva |  Gondolom, sokan ismerjük azt az ezoterikus tanítást, amely azt vallja: a gyerekek – minél fiatalabbak, annál inkább, hiszen ők még nincsenek „elrontva”, közelebb vannak még ahhoz a világhoz, ahonnan érkeztek – ugyanúgy látják a szellemlényeket, mint a valóságos embereket. Ilyenek jutottak eszembe Bronka Nowicka könyvének olvasásakor. Meg még Dragomán György Máglyája. […]

Egész világ, bárki szereplőkkel | Háy János: Xanadu

november 4, 2021 Írta:

0

H. Móra Éva |  Idén szeptemberben immáron negyedszer jelent meg a Xanadu.* Úgy gondolom, az elmúlt 22 évben már mindent megírtak Háy Jánosnak erről a regényéről, hadd legyek ezúttal a szokottnál is szubjektívebb. Bevallom, számos Háy-mű után, csak most került a kezembe ez a jóval korábbi. Mint az író „gyakorlott” olvasója és összetéveszthetetlen stílusának rajongója, […]

A katedrális a fontos | Fenyő D. György: Útikalauz a vershez

október 11, 2021 Írta:

0

● K É T  S Z E M S Z Ö G B Ő L ● Tóth Zsuzsanna | Már a borító, Gráf Dóra munkája is megkapó (nézd meg itt oldalt): az útjelző tábla Jambus-erdő, Parafrázis liget és Arany J. körút felé mutat. A könyv teljes képi anyaga is értékes, grafikai kivitelezése nem csupán lendületes, […]

»Tesótlan élni nem lehet« | Tesókönyv – Mesék és versek a testvéri szeretetről

október 8, 2021 Írta:

0

H. Móra Éva | Micsoda parádés szerzői névsor! A kortárs irodalom színe-java járult hozzá egy-egy (néhányan több) verssel, mesével ehhez a kötethez. De lehet-e a testvérek témaköréről újat mondani? Bizony lehet. Nemcsak szociológusok, hanem például a pedagógusok is a megmondhatói, micsoda változásokon ment át az „átlagos” családmodell az elmúlt néhány évtizedben. Kezdetben volt a teljes […]