»Tesótlan élni nem lehet« | Tesókönyv – Mesék és versek a testvéri szeretetről

Posted on 2021. október 8. péntek Szerző:

0


H. Móra Éva |

Micsoda parádés szerzői névsor! A kortárs irodalom színe-java járult hozzá egy-egy (néhányan több) verssel, mesével ehhez a kötethez. De lehet-e a testvérek témaköréről újat mondani?

Bizony lehet. Nemcsak szociológusok, hanem például a pedagógusok is a megmondhatói, micsoda változásokon ment át az „átlagos” családmodell az elmúlt néhány évtizedben. Kezdetben volt a teljes család meg a csonka, ahol csak az egyik szülő neveli a gyereket; azután a mozaik- vagy patchwork-család, amikor az új házassággal/kapcsolattal gyereket is hoz magával az új házastárs/élettárs/partner. Ilyenformán egy gyereknek lehet anyukája vagy nevelőanyukája, apukája vagy nevelőapukája, testvére, féltestvére, mostohatestvére (de csúnya szó!). Meg amire nincs is szó a nyelvünkben: az anyukám új férje/párja, vagy az apukám új felesége/barátnője. És akkor még nem beszéltünk az örökbefogadott gyerekekről, akik nem anya hasából, hanem a szívéből születtek – ahogy Kádár Annamária fogalmaz (Szívtesók). Régen erről nem is beszéltünk, az örökbefogadás tabutéma volt. Akkor az élettársi kapcsolatot vadházasságnak nevezték, a házasságon kívül születettet törvénytelen gyereknek (és még ez volt a legenyhébb kifejezés).

Sok mindent újra kell tehát fogalmazni, hogy a gyerek otthonosan érezze magát ezekben a mai mesékben, versekben. A fentebb vázolt kusza családi kapcsolatokat talán Háy János fogalmazza meg legtalálóbban (Testvérszámtan). A vers végén azért megfogalmazódik a vágyott harmónia, állandóság: „Karácsonyra a Jézuskától / azt kérem, hogy legyen nekem is végre / egy apukám, / egy anyukám, és egy testvérem, / akik, mint a régi mesékben, / ásó, kapa, nagyharang, / egy életen át velem élnek.” Felvillan persze ez az „ideális”, meleg, szerető család is, például Tamás Zsuzsa tüneményes meséjében (Amikor kicsi Mimi és pici Bori a nagymamánál aludt): igazi, összetartó testvérpárról olvashatunk itt. De ahol testvérek vannak, ott van féltékenység is, erről szól Mechler Anna oroszlántörténete (Foltos, az oroszlánkölyök). Szintén kis állatokról ír Tóth Krisztina, őket ráadásul az élet sodorta össze, úgy lettek fogadott testvérek (Vihartestvérek). Ahogy Kiss Judit Ágnes is ajánlja gyönyörű soraival: „ha nincs tesód, szerezz magadnak! / Tesótlan élni nem lehet. […] …fogadj örökbe, / Mert nem lehetsz testvértelen.” (A tesó) Lehet-e ennél szebben, szívhez szólóbban megfogalmazni a lényeget?

Mondhatnánk, hogy nem, de itt van a többi: Grecsó Krisztián, Egressy Zoltán, Balázs Imre József versei; Szabó T. Anna, Dragomán György történetei – mind más-más vetületét mutatják meg ennek a bonyolult, sokszínű, sokarcú, olykor ellentmondásos köteléknek, amit testvérségnek hívunk.

Mindennek az értékét a hiánya mutatja meg legjobban. Nálam az első helyezett Erdős Virág verse: hétköznapi testvér-életképeket vonultatnak fel a versszakok – fájdalmas feltételes módban… Nagyot üt a zárás: „Ő leülne mellém, / mert kíváncsi lenne, / és bízhatnék benne, / mert komolyan venne, / és minden új játékban / benne lenne – / ha lenne. / De nincs.” (Egyke)

Szólni kell az illusztrátorokról is. Először furcsállottam, hogy hárman vannak: Bogdán Viki, Rippl Renáta és Szoboszlai Eszter rajzai keltik életre a szövegeket. De végiglapozva a kötetet, egységes egésszé váltak hármuk képei is.

Bájos könyv, szép könyv a Tesókönyv.

Tesókönyv – Mesék és versek a testvéri szeretetről
Manó Könyvek, Budapest, 2021
88 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 2390 Ft
ISBN 978 963 584 0588

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Ahogy az életben, úgy ebben a könyvben is vannak édestestvérek, örökbefogadott tesók, na meg féltékenyek és veszekedősek, szelídek és bátorítók – ismerős történetek, „aha-élmények”, amik közelivé teszik a néha akár nehéz pillanatokat.
A nagy sikerű Mesélj nekem! sorozat felfrissült változatban indul újra kiadónkban. Hét mese, hét vers, hét meseíró(költő) és hét költő(meseíró) egy-egy történetét olvashatjuk testvérekről.
A Tesókönyv szerzői a mai magyar irodalom megkerülhetetlen alkotói: Balázs Imre József, Dragomán György, Egressy Zoltán, Erdős Virág, Grecsó Krisztián, Háy János, Kádár Annamária, Kiss Judit Ágnes, Kiss Ottó, Lackfi János, Mechler Anna, Szabó T. Anna, Tamás Zsuzsa, Tóth Krisztina.
És amennyire színes a szerzők gárdája, olyan sokféleképpen válik egységgé az illusztráció is: Bogdán Viki, Rippl Renáta és Szoboszlay Eszter álmodták képekké a szövegeket.