Barátságos, szelíd szörnyeteg | J. K. Rowling: Az Ickabog

Somogyi András |

Rowlingban meg lehet bízni. Szárnyaló fantáziáját már sok millió olvasó csodálhatta meg Harry Potter kalandjait olvasván, most pedig mesével kívánja vigasztalni a járvány idején karanténba kényszerült, barátaiktól megfosztott, szomorú gyerekeket. Gyerekekről lévén szó, itt álljunk meg egy pillanatra és tegyünk ki egy 12-es karikát a könyv borítójára. A pergő, fordulatos, hol megható, hol drámai vagy éppen mulatságos meseregényben ugyanis halomszámra találjuk a legdurvább köztörvényes bűncselekményeket: gyilkosságot, emberrablást, vesztegetést, lopást, adócsalást, korrupciót, hatalommal való visszaélést, és így tovább. És előre jelzem azt is, a továbbiakban természetesen csak a mese vázlatát foglalom össze.

Volt egyszer egy picinyke ország, Duskáldia, amelynek királya történetünk idején Félhetetlen Frédi volt. (A nevet ő adta saját magának abból az alkalomból, hogy teljesen egyedül agyoncsapott egy darazsat.) Sajnálatos módon ez a Frédi király ostoba, hiú, önző és gyáva alak – bár szándékosan senkinek nem akart ártani. Népe – az ország északi szegletének, a mocsaras Lápföldnek kivételével – jól élt, s mivel uralkodása abban merült ki, hogy két barátjával, Swindler és Lebrencs bárókkal egész héten át vadászgatott, a király népszerű is volt. Még az is megesett, hogy egy királyi meghallgatáskor egy öregasszony alattvalói alázattól indíttatva kezet csókolt Frédinek. (Ilyet már láttunk valahol…) Sajnos, a király rosszul választotta meg barátait, mivel a két báró szinte versenyzett kapzsiságban, mohóságban és hataloméhségben, bár Swindler ravaszságát és kegyetlenségét még Lebrencs sem tudta felülmúlni.

Duskáldiában régtől fogva járt a legenda egy óriás emberevő szörnyetegről, Ickabogról. Ugyan még soha senki sem látta, de azért a szülők vele ijesztgették szófogadatlan gyermekeiket. A bárók minden gáncsoskodása ellenére a király egy lápföldi pásztortól arról értesült, hogy Ickabog a lápföldi mocsár valóban létező lakója. A Félhetetlen név védelmében tehát rászánta magát, hogy hadai élén Lápföldre lovagoljon, és megvívjon a szörnyeteggel. A kaland katasztrófába fulladt. A leszállt ködben a király nyakig merült a mocsárban, elvesztette gyémántos kardját, Lebrencs mordályának vaktában kilőtt golyója pedig szíven találta Bazsaly főstrázsamestert, aki ily módon hátrahagyta özvegyét, a palota fő süteménykészítőjét és kisfiát, Bercit. A bárók ráadásul elhitették a balfácán királlyal, hogy kardját az elmenekült szörnybe döfte, és Bazsaly is az Ickabognak lett az áldozata.

Ettől kezdve a rémült király helyett a két báró uralta Duskáldiát. Aki panaszkodott vagy csak nem értett velük egyet, megölték vagy börtönbe vetették. Frédi fentebb már említett hiúságának és cicomamániájának lett áldozata Galomb Gerda, a fővarrónő is, akit arra kényszerítettek, hogy súlyos betegen is fejezze be a király ünnepi ruháját. Férje, a király fő faművese és kislányuk, Gréta maradt utána.

• Olvass bele!

A bárók súlyos adókat vetettek ki Duskáldia népére, ezeket az Ickabog elleni védelmi hadtest szervezésével indokolták. A rengeteg arany természetesen Swindler pincéjébe került. A valaha boldog és tehetős nép lerongyolódott és koldussá vált, ám ezt a király elől gondosan eltitkolták. A börtönlakók gyermekeit a részeges és mohó Dagony néne árvaházában helyezték el, ahol verték, ridegen tartották és éheztették őket. Gyorsan szaporodtak az árvaház mögötti temetőben a gyermeksírok. Az évek múltával Bazsalyné és Galomb mester is börtönbe került, a két, immár kiskamasszá nőtt gyerekkori játszópajtást, Galomb Grétát és Bazsaly Bercit Dagony néne vette kezelésbe. Ugyancsak ide került Berci másik egykori játszótársa, Pondrow Pongrác is, akinek apját Swindler ölte meg. A négy fiatal úgy dönt, hogy Grétának az árvaházban megismert barátnőjével, Mártával együtt megszökik.

Hosszú és kalandos útjuk végén találkoznak a meglepően barátságos, emberi nyelven beszélő Ickaboggal. Gréta mély bölcsességével, kedves, baráti szavaival végleg megszelídíti a szörnyeteget, és együtt vonultak a főváros felé, Gréta a virágot osztogató, a kicsinyek fejét megsimogató loboncos szőrű Ickabog vállán. A négy fiatal táblákon hirdette a bárók hazugságainak cáfolatát. A kezdeti megdöbbenés után az emberek – látván, hogy a szörny mindenben az ellenkezője a harsogó propagandával megrajzolt alaknak – csatlakoztak hozzájuk és a királyi székhely felé már több ezres tömeg vonult.

Közben a börtönben Bazsalyné továbbra is megmaradt főcukrásznak, mert a két báró nem merte megkockáztatni, hogy a király a sütemények minőségromlásából következtetéseket vonjon le az ország állapotáról. Ezért a talpraesett menyecskét ellátták mindenfélével, amit megkövetelt a munkájához – habár az asszony nem minden eszközt szánt konyhai használatra, különös tekintettel az éles késekre és a súlyos, nyeles serpenyőkre…

És itt hagyom abba a mesét. Rowling még sok izgalmas, váratlan fordulatot épített történetébe. Megnyugtatásul: a kalandok vége derűs lesz – hiszen a meseregényt gyerekek vigasztalására mesélte – majd véglegesítette. Minden további részlet megismerése legyen az olvasó dolga és örömforrása.

Két dolgot feltétlenül meg kell még említenem. Az egyik a szépen kivitelezett kötet csodálatos illusztrációi, amiket pályázaton nyertes, hihetetlenül tehetséges, 8-12 éves magyar gyerekek festményeiből válogattak össze. A magyarítás ismét Rowling állandó magyar hangjáé; Tóth Tamás Boldizsár kiváló munkája – természetesen most is talált remekül hangzó neveket a hősöknek, és ő is nagyban hozzájárult a könyv olvasmányossághoz.

J. K. Rowling: Az Ickabog
Fordította: Tóth Tamás Boldizsár
Animus Centrál Kiadó, Budapest, 2020
302 oldal, teljes bolti ár 4790 Ft
kedvezményes ár a kiadónál 3832 Ft,
e-könyv változat 2900 Ft
ISBN 978 963 324 8010 (papír)
ISBN 978 963 324 7617 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Duskáldia egykor a világ legboldogabb országa volt. Bővelkedett aranyban, egy pompázatos bajszú király uralkodott rajta, és olyan fenséges kolbászok, sajtok és sütemények készültek városaiban, hogy aki csak megkóstolta őket, táncra perdült örömében!
Birodalomszerte minden szép és jó volt, kivéve a ködös északi részt, Lápföldét, ahol egy régi rege szerint a szörnyűséges Ickabog tanyázott. Minden épeszű ember tudta, hogy az Ickabog csak legenda, rossz gyerekek ijesztgetésére való. De a legendáknak megvan az a furcsa tulajdonságuk, hogy néha önálló életre kelnek…

Akkora, mint két ló.
A szeme tűzgolyó.
A karmai borotvaélesek.
Vigyázz, mert jön az Ickabog…

Vajon egy mendemonda megbuktathatja a közkedvelt királyt, és térdre kényszerítheti az országát? Annyi biztos, hogy két bátor gyerek olyan kalandba sodródik miatta, amire maguktól sose vállalkoztak volna.
J. K. Rowling a könyv eladásából származó teljes bevételét felajánlja olyan szervezeteknek, amelyek célja, hogy segítsenek azokon, akik különösen megszenvedték a koronavírus-járványt.