Browsing All posts tagged under »bedő_j_istván«

Amerika hősökre vágyik | Melanie Benjamin: Az aviátor felesége

december 18, 2013 Írta:

0

Bedő J. István Ha a háborúnak vége, a hősi tettek a békében kellenek. Kell a győzelem, meghódítása a tágas földeknek, a hatalmas víznek, a végtelen levegőégnek. Ne tessék csodálkozni, ez a múlt század húszas éveinek szemlélete, amikor a béke még véglegesnek látszott, a mozikban megjelent a hangosfilm, az ország fölött kis postarepülők vitték a leveleket. […]

Gyógyír kedélybetegnek | Kalmár Tibor: A humor háza

december 12, 2013 Írta:

0

Bedő J. István Min tudunk nevetni? Mi a humor? Sokan próbálták meg­­fejteni, jobbára azzal az eredménnyel, hogy a ki­mon­dott vagy ki nem mondott gondolat szembe megy a józan észnek, és a hallgató a fordulat várat­lanságán lepődik meg. A legjobb benne az, hogy nem mindenki képes előállítani. (Igaz, élvezni sem.) Több a fogyasztója, mint a termelője. […]

»Nem bánok semmit sem« | Pataki Éva: Edith és Marlene / Centrál Színház

december 7, 2013 Írta:

0

Bedő J. István | »Az élete kész regény« állapítja meg a legköz­helyesebb módon a közhelyember, de azért megeshet, hogy olykor a mondat igaz. Például Edith Piaf történetére tekintve is az. Tömér­dek életrajzi, ilyen olyan „XY titkai” típusú mű után és mellett bő negyedszázada Pataki Éva írt egy darabot, középpontba azt állítva, ami a legkülönösebb volt: […]

Kamaraoperett a télikertben | Lajtai–Békeffi: A régi nyár / Raktárszínház

november 30, 2013 Írta:

0

Bedő J. István Nem gondoltam volna, hogy tíz lépés szé­les­ségű színpadon is lehet operettet ját­szani, hiszen a műfaj szinte megköveteli a nagy­színpadi tágas­ságot. De hogy mégsem lehe­tet­len, meglátszik A régi nyár raktár­színházi megoldásán. Nyári nagyoperettnek (vagy legalább kö­zép­mé­re­tűnek) született A régi nyár, a közelmúltban meg­jelent nagy operett-mindentudó leírja, hogy Békeffi István és Lajtai Lajos az […]

A hazugság vására | Molnár Ferenc: Az ördög / Karinthy Színház

november 25, 2013 Írta:

0

Bedő J. István Vannak darabok: színművek, komédiák, amiket nem muszáj időről időre átszabni. Tragédiával még csak-csak megesik az ilyesmi, hiszen minden (igazi) tragédia nemcsak nekünk, de rólunk is szól. De ha valami jól meg van csinálva, nem kellenek hozzá (át)rendező dramaturgok. Nem titok, Molnár Ferencről van szó. Az ördög – agyonverhetetlen, feldarálhatatlan, nem kell szétdarabolni, […]

Kímélet és önsajnálat nélkül | Sándor Erzsi: Szegény anyám, ha látnám

november 20, 2013 Írta:

1

Bedő J. István Azt mondtam, némiképp átgondolatlanul, hogy nagyon sokat tanultam Sándor Erzsi könyvéből. Hogy mit, nehezen tudom összefoglalni, de nem lehetetlen. Kiinduló helyzet: SE fiatal színésznő Kecskeméten, világra hoz egy gyereket, akinek nincsen írisze. Tomi lát, de kicsit vak. Záró helyzet: SE önmeghatározása szerint többnyire újságíró, Tomi 22 éves, életvidám fiatalember, zenész, történész, és […]

Seggfej a bársonyszékben | Antony Jay, Jonathan Lynn: Igenis, miniszterelnök úr!

november 17, 2013 Írta:

0

Bedő J. István | Természetesen én is nevettem és tapsoltam az Átriumban, az Igenis, miniszterelnök úr! elő­adá­sán. De utána nagyon elgondol­kod­tam, vajon milyen is ez a darab. Antony Jay és Jonathan Lynn komédiájának alap­hely­zete: Nagy-Britannia (és Európa) mérhetetlenül nagy gazdasági és ebből következően kormányzati válságot él át, és a szarból csak galaktikus méretű kölcsön, valami […]

Pikáns, roppant pikáns… | nőNyugat – Frissítve

november 14, 2013 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Nem a színpadról elhangzó szöveg. Persze olykor az is, de ez lényegtelen. Másutt van már a tűrésküszöbünk. Csakhogy most kidőlt egy sor fiók, és a naplók összeölelkeztek. NőNyugat. Provokáló cím. Mert megszűri a legendás folyóiratot, és amit kapunk, izgató és szórakoztató elegy, nagy­szerűség és kisszerűség elképesztő kevercse. Kapásból tudjuk, mi a […]

A szabadság illata | Paul Blake: Római vakáció / Belvárosi Színház

november 6, 2013 Írta:

0

Bedő J. István Valamiért úgy gondoltam, hogy az elmúlt év­tizedek (hajjaj, pontosítok: év­század!) nagy sikerű filmjei mára teljesen beleépültek a kollektív emlékezetbe. Csalód­nom kellett, nem így van. Fekete Ernő például csak hallott a Római vakációról. Ez azért fontos, mert ő ala­kítja a film színpadi változatának férfi fő­szerepét. Ám ez sem befolyásolja a darab sike­rét. Mert […]

Ripacs-ródsó | Michael Frayn: Függöny fel! – Centrál Színház

október 30, 2013 Írta:

1

Bedő J. István Biztos akad más is rajtam kívül, aki kedveli a nagyzenekari próbákat, ahogy formálódik a koncert – ami olykor még csalódást is okoz. Ezért aztán Michael Frayn darabja többszörös szórakozás. Az alapsztori világsiker, és eléggé közismert is: turnéra készül egy kisebb társulat, a bemutatandó bohózat (nevezzük ezt belső vagy turné-darabnak) a premier előtt […]

Száguld egy pimasz lány | Carol McCleary: A gyilkosság illúziója

október 23, 2013 Írta:

0

Bedő J. István Ki ez a nagyszájú, furmányos agyú nőszemély, aki mindenhol cselszövést, korrupciót, árulást gyanít, és ha ez még nem lenne elég, gyilkosságot szimatol? Nellie Bly a neve (illetve dehogy, ez csak a felvett neve), és már akkor újságíró volt, amikor a nagymamám még meg sem született… Nellie Bly, az első oknyomozó riporterNŐ valódi […]

Egymás vérét szíva | Marianna Salzmann: Mamelosn*

október 5, 2013 Írta:

0

Bedő J. István Tipikusan extrém a helyzet: maga a tömény ellentmondás. Képzeljünk el egy csonka családot, amelyben csak nők élnek együtt. A férfiak (ki-ki) meghaltak, elváltak, megszöktek. Urane, grossmutter, mutter und kind. A dédmama csak az emlékekben őrződött meg, a maradék három nő pedig egymás életét eszi. Tipikus ez, de a dolog extremitását más adja: […]

Van-e ma ára az erénynek? | Divinyi Réka Mandragóra-átirata

október 2, 2013 Írta:

0

Divinyi Réka olyasmiről beszélt egy interjúban, hogy Machiavelli eredeti Mandragóráját ma nem lehet színpadra vinni, és ebben teljesen igaza van. Ezért a fejedelmek bölcs tanítómestere nyomán, megírta a saját változatát, melyet a Spirit Színház társulata mutatott be az Átrium Film-színházban. Divinyi jókezű komédiaszerző, saját nyersanyagaiból jó kis filmvígjátékok születtek, jó (elmondható) mondatokkal, példás replikákkal. Másfelől […]

Ki ölte meg Sternberget? | Georges Simenon: Az elátkozott hajó

szeptember 27, 2013 Írta:

0

Bedő J. István Talán kicsit messziről kezdjük, de a Georges Simenon-sorozat legutóbbi darabja mégiscsak fölveti a kérdést: olvashatott-e Rejtő Jenő Simenont? (Mert például Conan Doyle-t biztosan: A szőke ciklon indító jelenetét és kulcspoénját az egyik Holmes-novellából kölcsönözte el – jobb is lett a Rejtőé…) Az először 1932-ben megjelent Le Passager de Polarlys (A Polarlys utasa; […]

Billegő háromszög | Ron Clark, Sam Bobrick: Én, Te Őt!

szeptember 18, 2013 Írta:

0

Bedő J. István Lazításnak szánta a Karinthy Színház a két amerikai bohózatiparos komédiáját, és tény­leg sikerül ellazulni tőle. Ron Clark és Sam Bobrick 1979-es mókája nagyon amerikai, nagyon sit-com, és változó sikerekkel sok helyen bemutatták az Újvilágban. A magyarí­tásban kapott címe lényegesen jobb az ere­de­tinél (Gyilkosság a Howard John­son’s-nál), és megelőlegezi a klasszikus három­szög felállást. […]

Etikus tanár úr | Pernye András: Budapest hangversenytermeiben

augusztus 30, 2013 Írta:

1

Bedő J. István | Illékony műfaj a hangzó művészetek kritikája, hiszen a színházi előadás ismétlődik ugyan, az összjátékot is szigorú rendezés fogja össze, de mindig történhet valami nem várt esemény, amit azért a színésztársak rögtönzéssel talán helyre tudnak hozni. Különösen igaz ez a bizonytalanság a koncertekre, ahol a szólista vagy a zenekar már nem tudja […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.