Pikáns, roppant pikáns… | nőNyugat – Frissítve

Posted on 2013. november 14. csütörtök Szerző:

0


Írta: Bedő J. István

Nem a színpadról elhangzó szöveg. Persze olykor az is, de ez lényegtelen. Másutt van már a tűrésküszöbünk. Csakhogy most kidőlt egy sor fiók, és a naplók összeölelkeztek. NőNyugat. Provokáló cím.

Kerekes Viktória, Lázár Kati, Für Anikó, Hámori Gabriella, Bíró Kriszta

Kerekes Viktória, Lázár Kati, Für Anikó, Hámori Gabriella, Bíró Kriszta

Mert megszűri a legendás folyóiratot, és amit kapunk, izgató és szórakoztató elegy, nagy­szerűség és kisszerűség elképesztő kevercse. Kapásból tudjuk, mi a Nyugat, kik alkották ez első, a második nemzedéket, csakhogy a Bíró Kriszta által egybeszerkesztett szövegfolyam meglep, és minimum orrba vág.

Ugyanis itt a Nyugat körül legyeskedő hölgyek, a költők, írók liezonjainak, fél-alkalmi és több felvonásos, titkolnivaló és törvényesített kapcsolatainak kusza, és mind jobban kitisztuló szövevényét gombolyítjuk le. Kezdetként Kaffka Margit bukkan fel kesernyés önvallo­má­sával, aztán reflektál rá a magyar irodalom színe-java.

Megszólal Móricz, Szabó Lőrinc, Babits, Kosztolányi, és beszél mindannyiukról Harmos Ilona – a későbbi Kosztolányi-feleség, Török Sophie – a későbbi Babits-feleség, Csinszka (őróla meg Léda), az első Móricz-feleség Holics Janka és a második, Simonyi Mária. És ezek mind tudnak magukról valami rémesen kisszerűt mondani.

Hámori Gabriella

Hámori Gabriella

Ez a nőNyugat összeállítás nagy leleménye. Ebben a válogatásban egymást magyarázzák, egymást leprázzák, ekézik az irigykedő, bosszúra szomjas, századelős csajok (azok, igen!). Kivetik a hálójukat valamelyik nagyságra, vagy hagyják magukat lekaszálni, egyik idősödő virágról a másikra libbenő pillangóként.

És a férfiak! Szabó Lőrinc átjátssza a nőjét Babitsnak. Karinthy hozza össze a kapcsolatot Kosztolányi és Harmos között. Csinszka kokettál Babits-csal, aztán beleslisszol egy házasságba. Nem olyan nagy dolgok ezek, csak éppen mindet külön-külön ismertük (netán tanultuk) meg, itt meg az egész banda, ezek a zsenik élnek itten egy gubancban, és kinek-kinek megvan a maga kalandja.

Közben beledörmög az elején (a század és a Nyugat elején) Balázs Béla (Bíró Kriszta), aki fintorog a női választójog miatt, de villámgyorsan kiderül: azt nem érti, miért nem magától értetődő, hogy a nő választhat és választható. Beledörmög Füst Milán, aki mindenkit fensőbbséges módon kísér figyelemmel, és kritizál értéke szerint.

Kerekes Viktória, Lázár Kati

Kerekes Viktória, Lázár Kati

Hatvany Lajos epés megjegyzései sem maradhatnak el, sem a hatalmas tömegű, sziklából faragott Szabó Dezső (Kerekes Viktória), aki viszont a nőtől csak a nősténységet várja el.

Nem hagytam ki, csakhogy külön fejezet Karinthy, aki Judik Etel és Böhm Aranka életét osztotta meg a Nyugattal. Igen, kérem, Fricinek, meg a többieknek is – az írás volt a szerelem, míg a nő lehetett ihlető múzsa vagy támaszték; csillogás vagy társ a halálos ágy mellett. De azért ők – még a költőnők is – jobbára szekundáltak a férfiak mellett.

Bíró Kriszta

Bíró Kriszta

Csillogó, szikrázó előadást teremtett Mácsai Pál a hölgycsapatból: Bíró Kriszta, Für Anikó, Hámori Gabriella, Kerekes Viktória és Lázár Kati. Pedig a játéktér (Thália/Arizona) széles, de nem mély. A hölgyek a piros padon üldögélnek, egymásra figyelve, néha kommentálva az épp elhangzó naplórészletet, olykor naplóregényt. Nehéz szétválogatni, ki mindenki hangja Bíró Kriszta és Für Anikó, hiszen tucatnyi szerző könyvtárnyi műve adja ki a szövegüket. Lázár Kati ordas kuplerosnét idéző hangon szólaltatja meg a borral feltöltött Adyt, a méltatlankodó Móriczot, Babitsot, bárkit… A mindenre elszánt (és a valóságban mindenkit túlélő) Harmos Ilonkát legtöbbször Hámori Gabriella idézi fel, tündéri csicsergéssel.

Lázár Kati

Lázár Kati

A nyugatos hölgyek egyenértékű szerep-partnere a cimbalmon játszó, kísérő Szalai András. Az összeállítás kiemelkedő perceit élheti át a néző, midőn egy Mikes Margit-opusz (Az Est-lapok Mikes Lajosának lánya a szerző) hangzik fel motetta-jelleggel: Költő a konyhán. 1933-ban született a mű; ne vessenek meg érte: legalább olyan szörnyű, olyan röhejes, mintha az ötvenes évek szocreálja lenne. Viszont isteni a többszólamú kórus!

Abban, hogy a válogatott anyag száz percnyi hossza észrevehetetlen, komoly szerepe lehetett Ari-Nagy Barbara dramaturgiai munkájának.

Pikáns, roppant pikáns – írtam feljebb. Pikáns ugyanis a látásmód. Karinthy Ferenc (Cini) – mint a kor átélője – naplójában hosszan és elítélően ír az itt felhasznált emlékezésekről, azok elfogultsága, félrevezető szemlélete miatt. (Harmos Ilonka Karinthyról írt jegyzeteiről van szó, illetve az Ítélet nincs című Déry Tibor-memoárról.) Csakhogy amit Cini mint egyetlen, de torz tükörcserépként ismert meg, az itt, a többiek emlékeivel kiegészülve plasztikus rajzot ad a Nyugat születésétől a háború végéig nyúló néhány évtizedről. Amelyben a nők hol női vonzerő nélküli fadarabok voltak, hol kis női csukák, hol pedig orbitális lotyók (hogy a kor szavát idézzük), veszekedőgépek.

Mint akármelyik nő kortársuk, akit viszont nem őriztek meg emlékiratok.

Az írás eredetileg 2010. december 1-én jelent meg az olvassbele.hu oldalon

Mészáros Annarózsa fotói a 2010-es bemutató alkalmával készültek.

NőNyugat, az Örkény István Színház és a Thália Színház produkciója az Arizona Stúdióban.
Válogatta és szerkesztette: Bíró Kriszta
Rendező: Mácsai Pál

Szereplők: Bíró Kriszta, Für Anikó, Hámori Gabriella, Kerekes Viktória, Lázár Kati mv.
Közreműködik: Szalai András – cimbalom
Díszlet, jelmez: Füzér Anni
Zene: Kákonyi Árpád

Legközelebbi előadások:
2013. november 16. (szombat, 15:00), december 28. (szombat, 20:00), december 29. (vasárnap, 15:00)