Browsing All posts tagged under »bánfalvi_eszter«

Mindenki félrement… | Jérôme Tonnerre: Intim vallomások / Rózsavölgyi

július 2, 2021 Írta:

0

Bedő J. István | Ez a magyarországi bemutató alaposan föladja a leckét – no, nem a nézőnek, legfeljebb annak, aki utána gondolkodni kezd. Jérôme Tonnerre kamarajátéka egyszerre lövi levegőbe a hagyományos bohózatok klasszikus félreértéses paneljeit, s ugyanarról a tőről az „ajtón ki, ajtón be” találkozásokat, ütközéseket – miközben ezek egyáltalán nem panelként és nem kavargásként […]

Test és emlékezet | Gergye Krisztián új bemutatója / Nemzeti Táncszínház

október 22, 2020 Írta:

0

Xénia/NTSz | A test emlékezete címmel mutatja be a Nemzeti Táncszínház Gergye Krisztián legújabb összművészeti produkcióját, melynek látványvilágát a lengyel avantgárd legjelesebb képzőművészének alkotásai ihlették. Misztikus, mítikus és mitologikus világok jelennek meg október 27-én a színpadon, ahol az örök mozdulatlanságba zárt figurák életre kelnek. A három táncosra és egy kilenctagú kórusra megálmodott mű zenéjét Zombola […]

Az igazi Red Bull | A falu rossza / Weöres Sándor Színház

július 8, 2017 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Kéretlen krónikásként osztom meg az élményt, ami magával ragadott a minap. Nem mintha először történne ilyen – máskor is voltam kéretlen, s máskor is értek élmények. De ez most kicsit más, ez véletlen jóleső, amitől néhány napja derűsebb a lelkem. Láttam a Mohácsi testvérek (Mohácsi János rendező – Mohácsi István dramaturg) által […]

Szép vagy, gyönyörű vagy… | Fesztbaum, Bánfalvi, Csákányi – Vezette Gyarmati: Igen jól

szeptember 4, 2015 Írta:

1

Bedő J. István | Fújhatnak bármilyen politikai szelek Magyarországon, számomra Kálmán Imre, Seres Rezső, Zerkovitz Béla és Márkus Alfréd, Molnár Ferenc, Szép Ernő és Heltai Jenő, Darvas Szilárd, Kellér Dezső vagy G. Dénes György, Kozma József és Lajtai Lajos, Bächer Iván és Szenes Iván a magyar kultúra része. A magyar zeneművészetnek, a magyar színpadnak, a […]

»Minden gyönyör egyben szenvedés is« | Szakonyi Károly: Örvény / Rózsavölgyi Szalon

április 10, 2015 Írta:

0

Kolbe Gábor | Négy év kényszermunka után Fjodor Mihaj­lovics Dosztojevszkij végre ismét irodalmi munkásságára koncentrálhat. Egészsége azon­ban megromlott, magánélete romok­ban he­ver. Minden vágya, hogy bizo­nyít­son, de folyamatos bűntudattól szenved… Szakonyi Károly rádiójátékát eredetileg 2000-ben rögzítették hangszalagra a Magyar Rádióban, márciusban pedig az Örvény eredeti szövegének színpadi adaptációja került a Rózsavölgyi Szalon színpadára. A rendező mindkét […]

Túlélni? Élni? Élni! | Anat Gov: Happy Ending / Belvárosi Színház | Orlai produkció

szeptember 30, 2014 Írta:

0

Bedő J. István | Hát persze hogy élni szeretnének ők vala­mennyien. Meg mi is. Na, de az onkológián nem Dolores Ibarrurié a jelszó, hanem a visszájára fordított változat: Jobb térden állva élni, mint állva meghalni! Anat Gov darabjában újra meg újra megkeverik a kártyapaklit: hogyan viszo­nyul­junk saját halálos betegségünkhöz. Mert a rák: sokféle, legtöbbször halálos, […]

»Szembenézni vagy tagadni« | Hernádi Judit a Happy Endingről

szeptember 6, 2014 Írta:

0

Csicsely Zoltán | Nem csak kibeszélik a nők rákbetegségüket, de még dalra is fakadnak. Anat Gov Happy Ending című darabjából szokatlan hangvételű, zenés előadást készített Gergye Krisztián. A Szentendrei Teátrum nyári előadásai után szeptemberben 23-án tartják a kőszínházi premiert a Belvárosi Színházban. A főbb szerepeket Hernádi Judit, Margitai Ági, Bánfalvi Eszter, Hegyi Barbara és Fekete […]

»Kacagni akár a halálon is« | A Happy Endingről Gergye Krisztiánnal és Hegyi Barbarával

július 18, 2014 Írta:

0

Csicsely Zoltán | Egy körülrajongott színésznőnek legnagyobb sze­re­péről, az életéről kell döntést hoznia. Daga­na­tos beteg. A Happy Ending című darabban női sorsokat, különböző életfelfogásokat ismer­he­tünk meg – elgondolkoztatóan és legalább ennyi­re ironikusan, szellemesen. Anat Gov, a darab izra­eli szerzőnője maga is a betegség áldozata volt, műve 2011-es bemutatóját egy évvel és há­rom hónappal élte túl. […]

Nádas-toposzok | Forgách András a »Szorul a hurok«-ról és a színházak holnapjáról

június 13, 2014 Írta:

0

Hárságyi Margit | Hárman egy taxiban, két nő és a sofőr, csaknem ismeretlenek egymásnak. 1961 zivataros, vészterhes március 15-i ünnepén rövid utat tesznek meg együtt az Oktogontól a Kútvölgyi úti pártkórházig. S mint a görög sorstragédiákban itt is a sűrű, levegőtlen térben, rövid együttlétük alatt tárul fel a három ember életfonala, mely örökké összeköti őket. […]

»Az a gyanúm, hogy igen ütős koncert lesz« | Mohácsi János a Szakértők-koncertről

március 18, 2014 Írta:

0

Hegedűs Claudia | Fergeteges hangáradatot, egyben delikát zenei élményt ígér a Szakértők koncertje március 29-én az Átrium Film-Színházban. A tízfős zenekar tagjai és művész vendégei, kéttucatnyi színielőadás dalaival, egyedi kamaraszámokkal és nótákkal készülnek az estre. A koncert életre hívója ezúttal is a Szakértők zenekar vezetője, Kovács Márton. Az est rendezője Mohácsi János, vele beszélgettünk. Emberemlékezet […]

A »Szakértők« a színpadon | Az Átriumban lép fel a zenekar

február 21, 2014 Írta:

0

Hegedűs Claudia | Csaknem félszáz dal és legalább ugyanennyi fellépő szólal majd meg március 29-én az Átrium Film­Színházban. A művészvendégekkel meg­erősített Szakértők zenekar színielőadások dalaiból, kamara­számokból és nótákból ad összeállítást. Kovács Márton zeneszerző, a zenekar vezetője beszélt arról, hogy mire számíthat majd a közönség. Próbáltam összeszámolni, hány fellépője is lesz ennek az estnek, és arra […]

Villanyoltás | A Dohány utcai seriff

november 23, 2013 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc Mi van akkor, ha a nézőtéren és a színpadon is kialszanak a fények? Hogyan fogadja be a közönség a színpadi játékot, ha semmit sem lát az egészből? Erre kapunk választ a Füge és a Kaposvári Egyetem színház szakos hallgatóinak együttműködésével színre vitt A Dohány utcai seriff című előadáson, amely az első perctől az […]

A szavak ereje | Nemzeti Színház: A velencei kalmár

április 27, 2013 Írta:

1

Írta: Gáspár-Singer Anna Az előadás után bizonyos szavak jelentése átstrukturálódott a fejemben. Gyanakvóvá lettem olyan hétköznapi kifejezésekkel, jelzőkkel kapcsolatban, mint például „maki”, vagy „kedves”. Feltételezem, hogy színházba járó nézőt adott játékidő alatt mostanában nem bombáztak annyi, többnyire antiszemita, általánosságban véve rasszista, nőellenes és néhol homofób kiszólással, felhanggal, mint amennyi A velencei kalmárban elhangzik. Az első […]