A »Szakértők« a színpadon | Az Átriumban lép fel a zenekar

Posted on 2014. február 21. péntek Szerző:

0


szakértők2-állóHegedűs Claudia |

Csaknem félszáz dal és legalább ugyanennyi fellépő szólal majd meg március 29-én az Átrium Film­Színházban. A művészvendégekkel meg­erősített Szakértők zenekar színielőadások dalaiból, kamara­számokból és nótákból ad összeállítást. Kovács Márton zeneszerző, a zenekar vezetője beszélt arról, hogy mire számíthat majd a közönség.

Próbáltam összeszámolni, hány fellépője is lesz ennek az estnek, és arra jutottam, hogy ha egyszerre lenne mindenki a színpadon, talán el sem férnétek.
Hm, nehéz kérdés… A Szakértők zenekar pillanatnyilag tízfős, és emellett valóban még egy csomó színész vendég fog énekelni, meg ne adj isten zenélni is. Ezek a művészek – köztük Bánfalvi Eszter, Radnay Csilla, Tenki Réka–, leginkább azokhoz az előadásokhoz kötődnek, amelyeket együtt hoztunk létre. A koncerten fellép Csákányi Eszter is, akivel ugyan nem dolgoztunk még előadásban együtt, de a Nemzeti búcsúestjén (a Nemzeti Színház Alföldi Róbert vezette társulata 2013. június 30-án tartotta Búcsú Gálaestjét – A szerk.) játszottunk vele. Ez a gála hozott össze minket Thuróczy Szabolccsal is, aki szintén részt vesz a március 29-i koncerten.
Van két énekes lány, Murányi Márta és Szathmáry Judit, akiket nagyon megszerettem, amikor az Örkényben dolgoztunk együtt, így ők sem hiányozhatnak a névsorból. Bodor Johanna táncolni fog az esten, és fellép velünk Szikszai Rémusz is. S nehogy kifelejtsem a felsorolásból Pál Andrást, aki ütős hangszereken fog játszani. Az est keretében az egykori kaposvári Mohácsi-osztály is előad egy dalt, Závada Pál pedig kedvenc nótáit énekli majd el. Jelenleg azt próbálom megszervezni, hogy minél többen jöjjenek el a valahai kaposvári társulatból is, hiszen velük és ott kezdődött tulajdonképpen több mint tíz éve ez az egész »Szakértősdi«.

Kovács Mártony

Kovács Márton

Hogy épül fel zeneileg az est? Milyen előadásokból hallunk majd dalokat?
Összeírtam körülbelül huszonöt-harminc számot, és a következő napokban a zenész barátaimmal kitaláljuk, hogy milyen legyen a koncert felépítése. A kaposvári színház egykori produkciói közül egy-egy szám erejéig megidézzük a Csak egy szög, A falu rossza és a Megbombáztuk Kaposvárt című darabokat. A Nemzeti Színházas előadások közül biztosan lesznek dalok a Sárga liliomból, az Egyszer élünkből, és az Úri muriból. A legújabb színdarabokból is válogattam, így a Csillagos égből is – amit a Radnóti Színházban játsszunk most – elhangzik majd egy szám. S ha minden jól megy, a nagyon friss Fényevőkből (Ascher Tamás rendezésében február 15-én mutatják be a darabot a Katona József Színházban – A szerk.) is adunk ízelítőt.
Ugyanakkor lesznek olyan számok, amelyek nem konkrét színdarabokhoz, hanem a Nemzetis búcsúesthez kapcsolódnak, ilyen a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!, amit Csákányi Eszter fog elénekelni. A Mohácsi-osztály az Elmegyek az életedből című számot adja majd elő, amit a Vízkereszt című diplomadarabjukhoz készítettem. Nekem ez azért emlékezetes, mert miután befejeztem a dalt, rájöttem, hogy ezt a számot egyszer már megírtam A falu rosszába, csak más szöveggel. Mindenesetre ezt is hallani fogja a közönség a koncerten. Ezeken túlmenően az is eszembe jutott, hogy Némedi Árpival volt nekünk egy orosz, zsidó és cigány zenét játszó együttesünk – a Fekete Macska Bandája –, és azokból a dalokból is előadunk párat. S miután ezek mind tutti számok, amikben társulat van, meg mind a tízen zenélünk, így még azt tervezgetem, hogy lesz néhány olyan kamaraszám is, ami valódi meglepetés tud lenni a közönségnek. Tehát szándékaim szerint nem csak a legismertebb dalokat fogjuk előadni.

Szerinted létezik-e olyan műfaj, amibe besorolható egy-egy Szakértők-koncert?
Nem igazán gondolkodtam rajta, de ami azt illeti, telitalálatnak érzem, ahogy Mohácsi János fogalmazott a Szakértők kapcsán: „hungarikum hangáradat”. Számomra ebben az az érdekes, hogy azok a színpadi zenék, amelyeket létrehoztunk különböző színielőadásokban, egyszer csak önálló életre tudtak kelni.
Nyilván azért ilyen változatos és színes a koncert anyaga, mert minden egyes darabhoz valamelyest különféle stílusú zenét kellett létrehozni, de közben ezek a dalok mégiscsak egyfajták, mert többnyire az én irányításommal születtek meg. Ami nekem még nagyon fontos ezeken a koncerteken, hogy érezze a közönség, hogyan játszanak jókedvükben a muzsikusok, amikor a színdarabbeli jelenet nem köti meg a zenekart sem hosszúság, sem hangerő tekintetében. Ezáltal nemcsak az derül ki, hogy milyen konstrukciója van egy dalnak, hanem az is, hogy milyen zenészek a Szakértők. Ahogy Rozs Tamás zenésztársam szokta mondani, itt végre lehet muzsikálni! Persze ahogy mi mindannyian, úgy ő is szeret színpadon játszani, de alig várja, hogy végre hangosan meghúzhassa a csellóját. Az pedig nyilván jól fog esni mindenkinek, hogy ezen az esten csak az együtt játszásra kell figyelni.

Mondhatjuk, hogy ezen az esten a zene lesz a főszereplő?
Tulajdonképpen igen. Éppen ezért minden olyan hangszer, amit színpadon valaha is használtunk, megszólal ezen a koncerten. Így a hagyományosnak nevezhető hegedű, cselló, bőgő és különféle ütős hangszerek mellett szerepet kap a cimbalom és a harmonika, no meg a fúvósok is. Ezúttal két billentyűsünk is lesz, és az esten hallható lesz a »hupák« is. Ezt a hangszert, aminek az eredeti neve PVC drum, A falu rossza előadásban használtuk először, és ott nevezték el a többiek hupáknak. Ugyanakkor ne hagyjuk ki az ének- és torokhangokat sem, beleértve Rozs Tamás hömi-énekét, amit ő egy távol-keleti mestertől tanult. Igazából a szándék tényleg az, hogy a zenéé legyen a főszerep.

Jelen a töredék Szakértők zenekar

Jelen a töredék Szakértők zenekar (A kép forrása: poszt.hu / FoTóth)

Ugyanis az a tapasztalatom, hogy amikor egy előadásban megszületik valamilyen zene, ráadásul olyan, amiben a színészek is részt vesznek, az mindig hallatlan nagy öröm mindenkinek. A prózai társulat egy részének nyilván azért, mert egyébként ritkán adatik meg számukra, hogy ők is fontos részeivé váljanak egy zenei folyamatnak. Egyébként muzsikálni szerintem mindenki tud, csak kell valaki, aki a bizonytalanokat biztatja, és megmutatja nekik, hogy a kezük, a lábuk, az alkatuk mire való a zenélés során. Még most is élénken emlékszem arra, hogy amikor Kaposváron a Csak egy szög végét kitaláltuk – amikor is mindenkinek dobolnia kellett –, nem egy hálás és boldog színész jött oda hozzám, hogy sosem gondolta volna, hogy ő egyszer egy zenekarban fog muzsikálni. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy sokuknak korábban nem volt meg az együtt zenélés élménye, ami egy eksztatikus dolog. Az, hogy tíz- tizenöt ember egyszerre hoz létre egy fantasztikus hangáradatot, nagyon nagy élmény. Ilyen szempontból ez a márciusi koncert egy ünnepi, egyszeri pillanat lesz, ahol az együtt zenélés öröme lesz a lényeg.

Az Átrium Film-Színház oldalán megjelent írás szerkesztett változata

A koncertről

„Muzsikájuk egyik része Kovács Márton szerzeménye (az ég tudja, honnan), másik része valamennyi Szakértők találmánya, ó, azok az arcok, harmadrésze pedig magától az évezredes magyar néptől ered és az Indiai óceánba torkollik a Bengáli-öbölben, Brahmapur közvetlen közelében, duzzasztott, hajóvonták találkozása tilos.” (Önbemutatás)

A Szakértők:

Bárány Tamás – fúvósok
Bodor Tibor „Teskó” – tangóharmonika
Csíkvár Gábor – bőgő
Kápolnás Attila – fúvósok
Kovács Márton – hegedű
Némedi Árpád – cimbalom, ukulele, ének
Rozs Tamás – cselló, hömi-ének
Sebesi Tamás – dobok, ütők, hupák, ének
Wagner-Puskás Péter – zongora
Zságer-Varga Ákos – billentyűk, hupák, cajon

Fellépők: Bánfalvi Eszter, Bodor Johanna, Csákányi Eszter, Murányi Márta, Pál András, Radnay Csilla, Szathmáry Judit, Szikszai Rémusz, Tenki Réka, Závada Pál, a Mohácsi-osztály és még ki tudja…

Marha röffen, disznó bőg,
avagy Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!

Átrium Film-Színház (1024 Budapest, Margit körút 55.)
2014. március 29. (szombat, 19.00)