Falcsik Mari: Nőket néző képek (részlet)

Posted on 2014. február 22. szombat Szerző:

0


Falcsik_nőket néző-AAverzió-bor180Gustavia von Himmelburg
(1899, Düsseldorf, Németország)

Nem tudhatod

Nem tudhatod,
miféle orrot viseltem.
Hetyke-fitost, vagy
ugyanilyen lágyultan lógó
hústalan húst, viasz-szatyrot,
nedvesen, erezetten.

Nem tudhatod,
mennyire megérdemelten
fennhordható fő
maradványa kepeszt utolsó
merev erejével foszlott,
konok önérzetemben.

Gustavia von Himmelburg – A szép kort megérő arisztokrata nő méltósággal viseli az orbáncot, ami végképp elcsúfítja a korábban is inkább komoly, mint szép vonásait. Családtagjaival lefátyolozva érintkezik, egyéb rokonokkal, ismerősökkel egy paraván mögé ülve beszél. Miután első férje meghal, Gustavia maga veszi át a Himmelburg Gépgyár irányítását, és a paraván mögül vezeti az igazgatótanács üléseit is. Így találkozik a második, majd annak halála után a harmadik férjével is, akik csakúgy rajonganak érte, mint az első, aki Királynőmnek szólította, és kinek családnevét Gustavia nem dobja el többé, későbbi két házasságában sem.

Falcsik Mari verset mond

Falcsik Mari verset mond

Ezt a megrendítő kis verset egy rokon bakfis leány impertinens megjegyzésére írja válaszul. Az unokahúgocska, meghallgatva a drámai hangú felolvasást, szégyenpír lepte arccal kér bocsánatot a paravántól, majd a szobából kilépve lelkesen fölkiált: „Ah, valóban az, valóban: Királynő!”

Falcsik Mari: Nőket néző képek
Illusztrálta: Triceps (Lantos László Triceps)
Scolar Kiadó, 2013