Szerepversek | Falcsik Mari: Nőket néző képek

Posted on 2014. február 22. szombat Szerző:

0


Falcsik_nőket néző-AAverzió-bor180Tóth Zsuzsanna |

Olvastam, hogy Falcsik Mari hálás a Scolar Kiadó­nak, amiért ilyen elegáns kötetet szerkesz­tettek írásaiból. Lehet is. A rend­kívül igényes, külle­mében is vonzó könyv tartalmilag további szép­ségeket rejt, s a versek mellett Triceps (Lantos László) kollázsait. Ezek szerves részét képezik a 48 nőt megidéző szövegeknek, kiteljesítik őket.

A felvillanó nők különböző élethelyzetek, korok és történelmi szituációk kifejezői – ám egyben nagyon is azonosak. Aktívak, ha nem is mindig lázadók, de nőségüket teljes emberségként megélők. Akkor is, ha szexuális kérdésekkel, akkor is, ha magánnyal, akkor is, ha házassággal, vagy nagyobb volumenű dolgokkal foglalkoznak. Sok áthallás van – ez a posztmodern sajátossága –, de ezek időnként egészen lenyűgözően lappanganak. Vagyis a játék részei. Azé a játéké, amelyben egy gyanútlan olvasó az első néhány nőnél még el is hiheti, amit olvas – és amivé értelmezik neki. Bámulatos.

Lírai költő nem először nyúl a szerepvershez, ez a kötet mégsem pusztán írói én-megnyilvánulások lenyomata egy vagy több figurán keresztül, mint általában. Itt életek, sorsok teremtődnek s mutatkoznak meg pár soros versekben, és a hozzájuk csatolt rövid életrajzi, kultúrtörténeti magyarázatokban. A fiktív antológia nők verseit gyűjti csokorba, váltogatva egy magyar, egy külföldi szerzőt – akik természetesen csupán a (valódi) nőköltő fantáziájában élnek, mégis a női lét ezer színét, terhét és vágyát testesítik meg. Mondhatjuk, másokkal együtt, hogy Falcsik Mari epikai világából kapunk ízelítőt. S hogy milyen ez a világ? Milyenek a nők? Ha nem erősítene meg a szerző néhány nyilatkozata, akkor is érezhető, hogy a kötetben megjelenő nők „sok kedves nőből” lettek összegyúrva. Vagy még inkább, sok valamiért fontos nőből. Mindenik alak más-más dominanciákkal jelenik meg, más korban, más környezetben, más vágyakkal – mégsem mondhatjuk, hogy eklektikus volna az összkép. A szigorú szerkesztés – egy név, egy vers, némi életrajz, egy kép – nem válik monotonná, ellenkezőleg. Hogy Triceps illusztrációival született-e jelentős képzőművészeti eredmény, valójában nem tudom. Azt viszont biztosan érzem, hogy kép és szöveg szimbiózisa töretlen. A szövegek izgalmasak, a grafikák új dimenziókkal bővítik jelentéstartalmukat.

Változatos és vonzó is Falcsik Mari költői játszadozása korral, ritmussal, mondanivalóval, de bármennyire is sziporkázik és lubickol költőként ebben a fikcióban és személyiség-kavalkádban – számomra időnként mégis az epikai gondolat az erősebb. Hihetetlenül vonzóak a néhány mondattal vázolt életsorsok, bámulatosabbak, mint a remek stílusváltozatossággal odavetett, néhány versszaknyi költemények. Valójában azt várom, hogy Falcsik Mari a költő – akinek írásait szeretem – eljusson Falcsik Marihoz, az íróhoz, és igazi regényekkel ajándékozzon meg bennünket. Mert érdemes lesz belemerülni abba a világba…

Falcsik Mari

Falcsik Mari

Falcsik Mari: Nőket néző képek
Illusztrálta: Triceps (Lantos László Triceps)
Scolar Kiadó, 2013
112 oldal, 3250 Ft
ISBN 978 963 244 4505

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

A rendhagyó kötetben a költő különböző korokban élő, különböző nációjú, életkorú, szellemi és lelki adottságú, más és más problémákkal küzdő nőknek adja kölcsön a hangját, hogy vallhassanak arról, mikor és hol mit jelenthet, jelenthetett nőként élni.

A 48 fiktív szerző a nőnek lenni igen sok verzióját jeleníti meg, a szokványostól a szélsőségesig. Van köztük ötéves lányka Nagykovácsiból, önérzetes idős iparmágnás hölgy a két háború közti Németországból, a celebvilágot megtagadó brit punk-énekesnő, a kistestvéreit a holtak szellemétől óvó mexikói nagylány, gyilkos unalomban élő alabamai háziasszony, mégsem az apácasorsot választó középkori francia nemes kisasszony, megháborodott elméjű világháborús özvegy, akaratos kis exrabszolganő az Indiai-óceán szigetvilágából, extravagáns bécsi jelmeztervező, a netbe belevesző amerikai szájberlány – és még sokan mások. Ezt a tarka nőgyülekezetet nem csupán nemük fogja össze: sorsuk a történelem valamely pregnáns eseményének, traumájának, trendjének vagy értékének lenyomata – némelyek konkrét szituációkat (mint a tűzhalált halt indiai mártírfeleség vagy a saját anyját beperelő brit bírónő esete), mások tipikus helyzeteket jelenítenek meg (mint a fasizmus elől az USA-ba szökő német színésznő vagy a panelgettóból jobb sorsra vágyó szakmunkáslány esete).

A kötetben minden nőalak történetét hármas egység, két szöveg és egy kép mondja el: a vers; a kis életrajz, ami kultúrtörténeti összefüggésbe ágyazza a nőalakot; és a kollázs, ami általánosabb gondolati-esztétikai kontextusba helyezi a szövegeket.