Browsing All posts tagged under »zsidóüldözés«

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők (részlet)

június 22, 2019 Írta:

0

Bevezetés „Szombaton reggel felakasztották Deli Piroskát, a nyilas rémuralom egyik legelvetemültebb alakját.” 1944. október 15-én szép, meleg, napos idő volt. Az emberek Horthy kormányzó beszédét hallgatták a rádióban, amelyben bejelentette, hogy Németország elvesztette a háborút, Magyarország pedig fegyverszünetet kíván kötni addigi ellenfeleivel. A budapesti Csengery utca 64. szám alatt a sárga csillagot viselő lakók az […]

Meddig tarthat a háború (meg a béke)? | Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

június 22, 2019 Írta:

0

Cserhalmi Imre | Nem csekély elégedettséggel szoktuk emlegetni a valóban örvendetes tényt, hogy mifelénk már hét évtizede nem volt háború. Ámde szinte szüntelenül szembesülnünk kell azokkal a tényekkel is, amelyek eszünkbe vésik, hogy a háborúnak azzal még nincs vége, hogy vége van. Csak a fegyverek hallgatnak el (gyártanak náluknál sokkal többet és veszélyesebbet béke idején), […]

Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból (részlet)

október 4, 2018 Írta:

0

11. fejezet Először a szóbeszéd érkezett meg, miszerint összegyűjtik és elviszik a zsidókat. De szinte a szóbeszéddel együtt a csendőrök is megjelentek. Végigjárták a házakat, és kitereltek mindenkit, aki sárga csillagot viselt. Kovács doktort, aki kigyógyított a szamárköhögésből. Kleinéket, akiké a rőfösbolt volt a sarkon. Földvári nénit, akinek a bolhás kutyája egyszer megharapott. Meg persze […]

A holokauszt és a családom (részlet)

január 20, 2016 Írta:

0

Erzsók és Deutsch Lipót Mi Erzsi néninek hívtuk, de nagyapánk úgy emlegette: Erzsók. Isten tudja, miért – talán mert ezt így soha senkitől senkinek nem hallottam –, valahogy nagyon különlegesnek, egzotikusnak, misztikusnak éreztem gyermekkoromban. Szó mi szó, azóta is csak a Petőfi-féle „szemérmetes Erzsókhoz” volt szerencsém e néven. Ha nagyapám nővérére gondolok, fel tudom idézni […]

Kimond, bevall, megért | A holokauszt és a családom

január 20, 2016 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Előre kell bocsátanom, nem vagyok érintett. Vagyis persze, igen, csak nem úgy. A veszteségeket nem úgy hordozom, mint azok, akik egy Facebook-csoportban megosztották egymással emlékeiket, gondolataikat, veszteségeiket. Ugyanakkor annak idején csatlakoztam a csoporthoz (köszönet a befogadásért), és már ott, akkor, megrendülten olvastam a feltörő emlékfolyamot. Nem voltam egyedül. A holokauszt és a […]

Charles Belfoure: A párizsi építész (részlet)

március 25, 2015 Írta:

0

– Sol, azt hiszem, fényt láttam a kapunál. Geiber tudta, hogy felesége nem hisztérikus típus. Többek között azért csodálta az asszonyt, mert az mindig olyan nyugodt és kiegyensúlyozott volt. Éppen ezért azonnal felugrott a bőr karosszékből, amikor meghallotta a fenti szavakat, még a könyvet is kiejtette a kezéből, amit addig olvasott. Miriam tudta, mit kell […]

Aki egy embert megment… | Charles Belfoure: A párizsi építész

március 25, 2015 Írta:

0

Kisantal Tamás | A náci korszakot sokáig meglehetősen egysíkúan mutatták be az olyan népszerű műfajokban, mint mondjuk a krimi, a kalandregény vagy a kémtörténet. Hősies katonák, csavaros eszű kémek, minden áldozatra kész ellenállók álltak szemben gonosz, szadista vagy a parancsokat vakon végrehajtó nácikkal. Küzdelmük a jó és a rossz fekete-fehér, sablonos harca volt. Az utóbbi […]