Browsing All posts tagged under »társadalom«

Jean Michel Guenassia: Javíthatatlan Optimisták Klubja (részlet)

április 20, 2017 Írta:

0

| 1 | Balázs Márta kacér teremtés volt, és halálosan unta magát Debrecenben, Magyarország egyik isten háta mögötti városában, ahová férjét, a vasúti mérnök Edgárt helyezték 1927-ben megyei főmérnöknek. Márta siratta a maga gondtalan operett-énekesnői életét, amikor még Offenbach és Lehár zenéje pörgette-röpítette. Az a leheletet szegő drukk, mielőtt felmegy a függöny, a nézőtér felajzott […]

Család, magány, barátok | Jean Michel Guenassia: Javíthatatlan Optimisták Klubja

április 20, 2017 Írta:

0

Somogyi András | Jean Michel Guenassia két történet szálait gombolyítja ebben a címvisszhangokat (Holt költők…) keltő regényben, amelyeket csak a kamaszkorú mesélő, Michel Marini személye kapcsol össze. Az egyik történet egy család széthullása, a másik egy furcsa – Európán belüli migránsokból álló – klub életének megidézése. Párizsban vagyunk, a hatvanas évek elején: folyik az algériai […]

Ahol sosem kel fel a Nap | Chris Beckett: Sötét Éden

június 15, 2016 Írta:

0

Tóth Gergely | A jó science-fiction központjában mindig az ember áll. A jó történetek témája – akármilyen cselekmény zajlik is közben – az emberi szellem és lélek olyan extrém helyzetekben, amilyenekkel a mai világban még – vagy már – nem találkozhat. Lehetnek akármilyen technikai újítások, földönkívüli lények, robotok vagy csillagközi háborúk – ezek az ismeretlen […]

Harag és történelem | Peter Sloterdijk: Harag és idő

január 6, 2016 Írta:

0

Gágyor Péter | Peter Sloterdijk német irracionalista gondolkodó szellemes, szarkasztikus, nem szokványos esszéi már indulásakor feltűnést keltettek – első kötete: A cinikus ész kritikája volt. A német akadémiai hagyomány nehézkes stílusával szemben érthető közlésmódja arról árulkodik, hogy nem a francia esszé gyakorolta rá a legnagyobb hatást, inkább Heidegger és Nietzsche. Érzékenynek maradni – Adorno szerint […]

Kulcsár István: Szexmentes övezet (részlet)

július 2, 2015 Írta:

0

A gyárkémény dalolni kezdett (…) A kor jellegzetes – ha nem is alakja, de mindenkép­pen – eseménye volt két magyar író műveinek Sztá­lin-díjjal való elismerése. A Népek Atyjáról elnevezett, és köztudomásúan az ő tudtával évente ki­osztott díj volt a leg, leg, leg, amivel egy szovjet író, művész munkásságát elismerhették. 1952-ben azon­ban első ízben öt külföldi […]

Egy röhögnivaló rezsim | Kulcsár István: Szexmentes övezet

július 2, 2015 Írta:

1

Bedő J. István | Visszatekintve a hatvanas-hetvenes évekre már csak mulatni tudok azon, hogy mi minden volt tilos és mi kötelező a fejlett (és előtte a fejletlen) szocializmus éveiben. Kulcsár István már sok éve lerúgta magáról azt a szűk zsákot, amelyben táncolnia kellett. Mint minden külföldön dolgozó tudósítónak, Kulcsár Istvánnak is (Moszkva, New York stb.) […]

Mindig van lejjebb | Simándi Irén: Így szólt a Magyar Rádió 1949–1952 között

június 22, 2015 Írta:

0

Ayhan Gökhan* | | Átvéve az Átlátszó.hu oldalról | A Magyar Rádió csatornáiból és az intézményből érkező mai hírekhez képest kismiska az, mi tör­tént Rákosi Mátyás korában ugyanott. Mai pers­pektívából nézve nem meglepő, hogy a Szov­jet­unió egye­düli urának születésnapja a kará­csony­nál is fontosabb ünnep volt Magyar­or­szágon. Vagy hogy a Rajk-per tárgyalását több más kon­cepciós perrel […]