Viktoriánus előbújás | Radclyffe Hall: A magány kútja

Posted on 2018. április 13. péntek Szerző:

0


Bodó Viktória Booklány |

Leszbikusbibliának tartották évtizedeken keresztül, hiába nem a leszbikusságról szól. Országok hördültek fel, és tették indexre a jó erkölcs védelmében, holott a jó erkölcs 1928-ban már kiüresedett frázis. Oknak tekintették, pedig csak az okozat része volt.

Radclyffe Hall 1928-ban megjelent (és azonnal betiltott) regénye, A magány kútja egyfajta előbújás- (coming out-) regény, melankolikus és egyben pszichoanalitikus köntösbe bújtatva. Egy módos vidéki család egyetlen gyermeke, Stephen a főszereplő, aki – nos, mit tagadjuk – lánynak születik. Az apja annyira kétségbeesetten és erősen szeretett volna egy fiút, hogy lányát tulajdonképpen a soha meg nem született fiaként nevelte, és engedte szabadjára kora kislánykorától kezdve. Viszonyuk annyira szoros lett, hogy nem férkőzött be közéjük senki, még Stephen anyja sem, aki zsigeri idegenkedést érzett a gyerekétől, annak kisgyerekkora óta. Óhatatlan volt, hogy az apa-lánya kapcsolat ettől még erősebbé válik, és a nem is akar senki másnak megfelelni a kislány, mint az apjának. Talán ez is gerjeszti a folyamatot, amit végig átleng a „mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?” hangulata. Mintha a szerző maga is vívódna, hogy a cseperedvén egyre fiúsabbá váló Stephen annak született, ami, vagy pusztán idomult a szeretett szülő vágyaihoz.

A lány ugyanis furcsa. A kora Angliájában mindenképpen: rövid hajat visel, férfiszabóhoz jár, cigarettázik és önálló. El sem tudja képzelni, hogy férjhez menjen, hogy egy férfi hozzáérjen és az anyaságra sem vágyik. Szerencséje van, mert az anyagi helyzete lehetővé teszi, hogy önállóan, és a saját elképzelései szerint élje az életét. Ám ez az önálló sors korántsem rózsás. Meg kell küzdenie a saját anyja távolságtartásával, majd kategorikus elutasításával, sőt azzal is, hogy apja halála után többé nem szívesen látott vendég a saját otthonában. Folyamatos vívódások közepette nő fel, hiszen a számára ösztönösen jónak tetsző viselkedés- és életforma az egész társadalom megvetésével jár. Nőkbe lesz szerelmes, halálos, pátoszos, szívbemarkoló szerelemmel. Semmi másra nem vágyik, mint arra, hogy neki is joga legyen boldognak lenni, mint mindenki másnak. Arra, hogy ne legyen számkivetett amiatt, amiről nem tehet.

Egy klasszikusan férfias nőjelenség, akit tarthatnánk leszbikusnak is, holott a szerző sem definiálja így főhősét. Ő inverznek nevezi főhősét, tulajdonképpen egy nőnek, aki nagyon férfias jelenség küllemében, viselkedésében és életmódjában. Hall megrajzolta azt a nőformát, amit a huszadik században a leszbikussal párosítottak, tévesen. A darabos, szögletes, rövid hajú, férfiként viselkedő, mély hangú, férfias gesztusokkal élő leszbikus nőét, hiszen nőt csak férfias nő szerethet, elvégre egy nő a nőszerelemben is a férfit keresi, nem igaz? Holott sokkal közelebb áll ez a transzneműséghez, sőt, talán teljes egészében erről ír a szerző, és nem a – fogalmazzunk így – egyszerű leszbikusságról.

Radclyffe Hall nagyon is tudta, miről beszél. Az írónőt, aki férfiszabóhoz járt, rövid hajat viselt és cigarettázott, társasága Johnnak hívta, talán nem véletlenül, szerelmei is nők voltak. Ám azzal is tisztában volt, hogy hiába lazulnak a vonalas társadalmi normák, és hiába fordul minden a feje tetejére a korban, amelyben élt, ő valószínűleg nem kaphatja meg soha azt a megbecsülést a társadalomtól, mint egy nem inverz ember.

Ezt a folyamatos lelki vívódást, a magyarázatok görcsös keresését vezeti végig az egész történeten, és a küzdelmet a társadalmi elfogadottságért. Egyfolytában pszichologizál és magyarázatokat keres arra, hogy főhőse miért olyan, amilyen, és a társadalom miért nem képes őt teljes jogú tagjaként be- és elfogadni: „Vallj meg minket, ó, Uram, a világ előtt! Adj nekünk is jogot a létezésre!

Amennyire modernista a gondolataiban, annyira dagályos és olykor avíttas a stílusában a regény. Az olvasó olykor elvész a már-már eposzi méretű lelki megpróbáltatások, nehézkes belső utazások és hatalmas érzelmek között. Nagyon, nagyon bele kell pusztulni az unalomba, a magányba, de a boldogságba és a szerelembe is. Nagy érzelmek, olykor terjengős lírában megfestve.

Elfogadást hirdet, liberalizmust a társadalmi nemek tekintetében, miközben minden egyéb értelemben végtelenül konzervatív. Az angol nagybirtokos arisztokrácia tagja a főhőse, akinek a társadalmi felszabadulás, az emancipáció korántsem azt jelenti, hogy eltűnnek az osztálykülönbségek, hanem azt, hogy hazatérhet a birtokára teljes jogú földesúrnak, a készséges cselédei uraként.

Amennyire vitatható maga könyv sok szempontból, éppen annyira vitatott pályájú a szerző is, aki többek között nemcsak a főhőséhez nagyon hasonló életmódjával, de végtelenül konzervatív, az osztálytársadalomhoz ragaszkodó és az alsóbb osztályokat lenéző gondolkodásával tűnt ki, illetve nagyon is belesimult a maga korába. Ott volt továbbá az a nem elhanyagolható tény, hogy ennek a felforgató, betiltott, tízezreket megszólító és sokak mellett a szavát végre felemelő könyvnek a szerzője és az ő hasonló érzelmű élettársa is a fasiszta tanok hívei voltak. Hogy mindez mit jelent? Talán csak annyit, hogy (bármennyire is szeretnék sokan hinni), lehet az ember egyszerre transznemű és náci, leszbikus és sznob, konzervatív és inverz. Tehát a társadalmi nemünk nem határozza meg a teljes személyiségünket, gondolkodásmódunkat.

Mondhatnánk azt is, hogy ahány ember, annyiféle. Virágozzék minden virág. És olvassatok vitatott könyveket! Addig van remény bármiféle változásra és elfogadásra, amíg van miről vitatkozni, és meg is teszik azt az olvasók.

Az írás teljes terjedelem­ben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

Radclyffe Hall

Radclyffe Hall: A magány kútja
Fordította: Gy. Horváth László
Park Kiadó, Budapest, 2017
520 oldal, teljes bolti ár 4500 Ft,
kedvezményes webshop ár 3600 Ft
ISBN 978 963 355 3558

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A regény, amelynek betiltása után Virginia Woolf és Ernest Hemingway egyaránt kiállt a szerző mellett.
1926-ban Radclyffe Hall már híres író, legutóbbi, Fémina- és James Tait Black-díjjal kitüntetett Adam’s Breed (Ádám fajzatja) című regénye bestseller. Hall ekkor látja elérkezettnek az időt arra, hogy akár karrierjét is kockára téve hozzálásson régi terve megvalósításához: „könyvet írni a nemi inverzióról, regényt, amelyet azok is megérthetnek, akik számára a szakmunkák nem hozzáférhetők… amely szót emel egy félreértett és félreismert kisebbségért”. Ez az úttörő mű az 1928-ban megjelent A magány kútja, amelynek célja, hogy megtörje a homoszexualitás tabuját a közbeszédben.
Stephen Gordon kislány korában is érezte, hogy ő más. Azt, hogy tehetsége van a sporthoz, gyűlöli a lányruhákat, és jobb szeret egyedül lenni, nem tartották ifjú hölgyhöz illőnek a Viktória korabeli felső osztályban. De amikor Stephen felnő, és beleszeret egy másik nőbe, tűrhetetlenné válik a helyzete a családi kastélyban. Stephennek útra kell kelnie, hogy felderítse, van-e számára hely a nagyvilágban. Párizsba költözik, népszerű író lesz, háborús hős, mégis boldogtalan. Fűti a becsvágy, de a társadalmi elvárások sarokba szorítják, és Stephen elkeseredett lépésekre kényszerül.