Browsing All posts tagged under »színházkritika«

Továbbképzés jellemi fogyatékosoknak | Dürrenmatt: János király

május 14, 2012 Írta:

0

A cikk eredetileg 2011. március 24-én jelent meg az olvassbele.hu-n. Írta: Bedő J. István Képzeljük el a helyzetet, hogy holmi külhoni drámafirkász ráközelítene államalapító István királyunk történetére, és valami alantas céltól vezérelve gúnyt űzne a tényből, hogy Koppány a testvére rendelkezése nyomán négy darabban végezte… Profán a feltételezés? És Dürrenmatt János királya? Könnyű az angoloknak: […]

Közöd van hozzá | Buchsteiner: Nordost / Katona József Színház

május 11, 2012 Írta:

0

Írta: Jeges-Varga Ferenc Vidám zene szól a színházteremben. A közönség érkezik, cseverészik, helyet foglal. A felgördülő függöny mögött, a színpadon vörös posztós székek. Füzér Anni színpadképe a nézőteret tükrözi vissza és fordítva: a zsöllye maga a színtér. A székek támláján összevissza lógó táskák. Pisszenéstelen csend, villódzó megvilágítás – három nőalak a sorok között. Ahogy egymásra […]

Jelenetek két házasságból | Anna Gavalda: Szerettem őt / Rózsavölgyi Szalon

május 3, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Párbeszédkönyv a Gavaldáé, a késleltetett, elkésett párbeszédeké, az utólag, post festa kibeszéléseké. Annyira tipikus a helyzet, amivel indul, hogy szinte söprűért kiált, kisöpörni az életünkből, a múltunkból az összes ilyen sztorit, amikor a pasi elhagyja a feleségét, otthagyja két gyerekkel, hát mi ebben az új. Hát például az, hogy mindannyiunk múltjában […]

Nem nyert | Tasnádi István: Paravarieté

április 6, 2012 Írta:

0

Írta: Jeges-Varga Ferenc Mi jár annak a kuratóriumi tagnak, aki nem támogatja az alternatív társulati performanszt? Nem mérhető rá nagyobb büntetés annál, mint hogy végig kell néznie az egyetlen tollvonással halálra ítélt művészeti produkciót. Az utoljára érkező „néző”, a rettegett grémium (NKA) tagja, azaz a kilencből az egy. Az első sorok valamelyikében kinéz magának egy […]

Régi dicsőségünk… | John Murrell: Az isteni Sarah – Belvárosi Színház

március 31, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Oly nehéz megfogalmazni, mitől, mikor isteni egy színésznő vagy színész. Mégis, milyen könnyen osztogatták (na nem éppen most) a jelzőt a művészeknek. Ha meg elmúlnak az évek, és az isteni(tett) színészre már csak a film emlékeztet, akkor akár már ötven év múltán is inkább a torkunkat köszörüljük, amikor minősíteni kell a […]

Lélekben vörös | Ljudmila Ulickaja: Rövid / Thália Színház

március 18, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Már a kiinduló pillanat is képtelenségnek tűnik. Egy orosz asszony felkerekedik, és elmegy New Yorkba, hogy meglátogassa a barátnőjét. Nem csupán azért, mert az ilyen egyéni turistautak óriási felkészülést, vízumot, ilyesmiket igényelnek, hanem mert vannak dolgok, amiket évtizedekkel a rendszerek változása után sem tudunk mindennapinak elfogadni. (Pedig épp száz évvel ezelőtt […]

Óvatos honfoglalás | Mikroszkóp Színpad: Maguk akarták

március 10, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István A Mikroszkópot új csapat lakja be, és mint minden új – szervezet, intézmény, egyház vagy párt –, a múlt tagadásával, vagy legalábbis megszüntetve megőrzésével igyekszik legitimálni magát. Így tehát érthető, ha a közvetlen elődtől távolodva, de azért ami a Sas-kabarékban működött, azt nem eltörölve kreálnak újnak mondott kabarét. Mégpedig, ahogy a […]

Mulatságnak muszáj lennie | Mrożek: Mulatság. Bárka Színház

február 25, 2012 Írta:

3

Írta: Jeges-Varga Ferenc Koromsötét. Egy-két néző türelmetlenül feszeng. Mikor kezdenek már végre? Emberi hangok hallatszanak kintről. Valamiféle mulatságról beszélnek, meg hogy nem tudnak bejönni. Úgy tűnik, ők is hallanak minket kintről. Beengedésüket követelik. Aztán nagy robajjal beszakad az ajtó. Három fura, csalódottnak látszó figura tűnik fel a színen. S legény (Mucsi Zoltán) bokáig érő, kinőtt, […]

Egységben az erő | Parasztopera Pécsett

február 21, 2012 Írta:

0

(A cikk eredetileg 2011. május 20-án jelent meg az olvassbele.hu-n) Írta: Jeges-Varga Ferenc Kísérlet a „pintérbélaság” kőszínházba terelésére: Mohácsi János a Pécsi Nemzeti Színház társulatával megpróbálta. Még a tavalyi évad végén mutatta be a pécsi teátrum a színházvezető Pintér Béla és a zeneszerző Darvas Benedek egyenrangú közreműködésével született Parasztoperát. Pintér Béla egyedülálló teátrumi közeget hozott […]

Majd egyszer… | Csehov: Három nővér (színház)

február 21, 2012 Írta:

0

(A cikk eredetileg 2011 június 6-án jelent meg az olvassbele.hu-n) Írta: Jeges-Varga Ferenc Szőnyeg alá sörpört hazugságainkról szól a Három nővér. A román származású, évtizedek óta az Egyesült Államokban élő Andrei Şerbant a Nemzeti Színházba Alföldi Róbert hívta meg, hogy a 2010/2011-es évad első bemutatóját rendezze színpadra. Şerban választása Csehov 1901-ben írt színművére esett. Tegyünk […]

A mama nem tudja, hogy milyen kurva nehéz | Háy János: Nehéz (színház)

február 21, 2012 Írta:

1

(A cikk eredetileg 2011. június 11-én jelent meg az olvassbele.hu-n.) Írta: Jeges-Varga Ferenc A férfi egyetemi tanár, a kertészetin tanít, borászatot. Legalább húsz éve. Szereti az italt. És mi van akkor? Ez bárkivel megeshet. Csakhogy már a tanórákat is a szomszéd presszóban tartja meg. Hol máshol? Elvégre borászati óráról van szó. Van gyereke. Kettő. És […]

Három a magyar igazság | Egyszer élünk, avagy… (színház)

február 20, 2012 Írta:

0

(A cikk eredetileg 2011. június 15-én jelent meg az olvassbele.hu-n) Írta: Jeges-Varga Ferenc »Aki meghal, az halott.«  Maradjon is az. Szórja az átkot a falusi színészcsoport hazatért János vitéze a felejteni akaró honfitársainak. A monda szerint ugyanis, aki háromszor kimondja ezt, az megöli a halottait. Huss! »Elfújja múltját a szél, és hét nemzedéken át nem […]

A bábok élete | Georg Büchner: Leonce és Léna (színház)

február 20, 2012 Írta:

0

(A cikk eredetileg 2011. június 17-én jelent meg az olvassbele.hu-n) Írta: Jeges-Varga Ferenc Fehérre mázolt arcú figurák balettoznak be a színpad közepére. Testüket barokkos jelmezek borítják, fejükön holdfényű paróka. Ruhájukból és álhajukból csak úgy száll a rizspor. Egybeolvad a kopott zöldbe és málló barnába öltözött helyiségben kavargó porral. A szobában néhány antik bútordarab, hanyagul szétdobálva. […]

Íratlan szabályok | Mikve (színház)

február 16, 2012 Írta:

0

(A cikk eredetileg 2011. június 18-án jelent meg az olvassbele.hu-n.) Írta: Jeges-Varga Ferenc Nyolc női sors. Tűrnek és megalkusznak, mert ez az elfogadott, megfellebbezhetetlen rendje a dolgoknak. De vajon hol húzódik a határ? Meddig engedjük magunkat különféle ideológiák, vallási-politikai nézetek, társadalmi szokásrend által gúzsba kötni? A mikve az ortodox zsidók számára még a zsinagógánál is […]

Mozit a csirkéknek! | Tasnádi István: A fajok eredete (színház)

február 10, 2012 Írta:

0

Írta: Jeges-Varga Ferenc Micsoda őrült ötlet filmet forgatni a broiler csirkéknek! A magát producernek valló István mégis hajlandó komoly pénzösszeget áldozni arra, hogy Zoltánnak az emberi evolúcióról szóló forgatókönyvéből film szülessen. A rendező korábbi, a 18 perc húsz másodperces (!), munkája volt ugyanis az egyedüli mozgókép, amely békét teremtett az egy ketrecbe zárt szárnyas közösség […]

Harmadik változat | Oksanen Tisztogatása a Kamaraszínházban

február 3, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Talán messziről kezdődik, de van egy tárgyilagos sor Radnótinál, „mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt” ismerjük mindannyian. De a vers fájdalmas tárgyilagossága a végeredményt foglalja egyetlen szóba: elaljasult. Befejezett tényként és igeként. De vajon hogyan és miért tud eljutni az elaljasulás ilyen fokára az ember? Sofi Oksanen drámája, […]

Működteti a WordPress.com.