Browsing All posts tagged under »színházkritika«

Továbbképzés jellemi fogyatékosoknak | Dürrenmatt: János király

május 14, 2012 Írta:

0

A cikk eredetileg 2011. március 24-én jelent meg az olvassbele.hu-n. Írta: Bedő J. István Képzeljük el a helyzetet, hogy holmi külhoni drámafirkász ráközelítene államalapító István királyunk történetére, és valami alantas céltól vezérelve gúnyt űzne a tényből, hogy Koppány a testvére rendelkezése nyomán négy darabban végezte… Profán a feltételezés? És Dürrenmatt János királya? Könnyű az angoloknak: […]

Közöd van hozzá | Buchsteiner: Nordost / Katona József Színház

május 11, 2012 Írta:

0

Írta: Jeges-Varga Ferenc Vidám zene szól a színházteremben. A közönség érkezik, cseverészik, helyet foglal. A felgördülő függöny mögött, a színpadon vörös posztós székek. Füzér Anni színpadképe a nézőteret tükrözi vissza és fordítva: a zsöllye maga a színtér. A székek támláján összevissza lógó táskák. Pisszenéstelen csend, villódzó megvilágítás – három nőalak a sorok között. Ahogy egymásra […]

Jelenetek két házasságból | Anna Gavalda: Szerettem őt / Rózsavölgyi Szalon

május 3, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Párbeszédkönyv a Gavaldáé, a késleltetett, elkésett párbeszédeké, az utólag, post festa kibeszéléseké. Annyira tipikus a helyzet, amivel indul, hogy szinte söprűért kiált, kisöpörni az életünkből, a múltunkból az összes ilyen sztorit, amikor a pasi elhagyja a feleségét, otthagyja két gyerekkel, hát mi ebben az új. Hát például az, hogy mindannyiunk múltjában […]

Nem nyert | Tasnádi István: Paravarieté

április 6, 2012 Írta:

0

Írta: Jeges-Varga Ferenc Mi jár annak a kuratóriumi tagnak, aki nem támogatja az alternatív társulati performanszt? Nem mérhető rá nagyobb büntetés annál, mint hogy végig kell néznie az egyetlen tollvonással halálra ítélt művészeti produkciót. Az utoljára érkező „néző”, a rettegett grémium (NKA) tagja, azaz a kilencből az egy. Az első sorok valamelyikében kinéz magának egy […]

Régi dicsőségünk… | John Murrell: Az isteni Sarah – Belvárosi Színház

március 31, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Oly nehéz megfogalmazni, mitől, mikor isteni egy színésznő vagy színész. Mégis, milyen könnyen osztogatták (na nem éppen most) a jelzőt a művészeknek. Ha meg elmúlnak az évek, és az isteni(tett) színészre már csak a film emlékeztet, akkor akár már ötven év múltán is inkább a torkunkat köszörüljük, amikor minősíteni kell a […]

Lélekben vörös | Ljudmila Ulickaja: Rövid / Thália Színház

március 18, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Már a kiinduló pillanat is képtelenségnek tűnik. Egy orosz asszony felkerekedik, és elmegy New Yorkba, hogy meglátogassa a barátnőjét. Nem csupán azért, mert az ilyen egyéni turistautak óriási felkészülést, vízumot, ilyesmiket igényelnek, hanem mert vannak dolgok, amiket évtizedekkel a rendszerek változása után sem tudunk mindennapinak elfogadni. (Pedig épp száz évvel ezelőtt […]

Óvatos honfoglalás | Mikroszkóp Színpad: Maguk akarták

március 10, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István A Mikroszkópot új csapat lakja be, és mint minden új – szervezet, intézmény, egyház vagy párt –, a múlt tagadásával, vagy legalábbis megszüntetve megőrzésével igyekszik legitimálni magát. Így tehát érthető, ha a közvetlen elődtől távolodva, de azért ami a Sas-kabarékban működött, azt nem eltörölve kreálnak újnak mondott kabarét. Mégpedig, ahogy a […]