Tóth Zsuzsanna | A történelemnek vannak alakjai, akik köré mítoszok szövődnek, akik állandóan foglalkoztatják a történészeket, irodalmárokat, művészeket. Méltán tartozik ebbe a sorba Nagy Katalin cárnő. Könyvek, filmek, színdarabok, festmények – no meg persze számtalan történelmi feljegyzés, levél, miegymás őrzi alakját. Andreï Makine legújabb regénye természetesen nem a cárnőről szól, de a történet mindenképpen központi […]
január 5, 2014 Írta: olvassbele
Hogyan vesztek össze a bolond frengi szultánok Szejfi, a nevelőm úgy mondta el nekem, ahogy az áldott emlékű oszmán történetírók megírták. Én csak ámultam azon a beszéden, Szejfi pedig nagy komolyan mondta, mondta, de időnként megállt és mosolygott. Szerettem Szejfit. Így mesélte: Abban az időben a bálványimádás tévhitétől elvakított nyugati országok szultánjai a császári koronának […]
január 5, 2014 Írta: olvassbele
paddington | Amikor az iskolák előtt Európa-szerte álló kihívásokról beszélgetünk, rendszerint előjön a példa, hogy egészen más történelemszemléletet igényel a török hódoltság korát tanítani Bécsben, ahol a diákok legalább negyede általában török, mint a lényegében »monokulturális« Magyarországon. Horváth Viktor 2009-es regénye, a Török tükör modern és szórakoztató tükröt tart mindazok elé, akik már túl vannak […]
december 22, 2013 Írta: olvassbele
M. Dalnoki Fanni | Többféle történelmi regényt írhatunk. Írhatunk olyan végtelen volumenű, eleve klasszikusnak tervezett klasszikust, mint a Háború és béke. Vagy olyan többkötetes, hazafias munkát, mint Az elátkozott királyok. A történelmi eseményeket, szereplőket helyezhetjük egy kalandregény kitalált és valóban létező díszletei közé, ahogyan Dumas tette négy muskétásával. De kikerülhet a szövegszerkesztőnk alól olyan mű […]
december 22, 2013 Írta: olvassbele
Műélvezettől búvalóig Ahhoz képest, hogy a világból ki lehetne kergetni egy cimbalommal, annyira utálom, mégis egy cimbalom nyomában utazom be a világot. És ha csak a nyomában kéne utaznom! De én hordom, a két tenyeremen! „Ide tegye, Imre bácsi, amoda tegye, Imre bácsi!” – dirigál az a taknyos. „Jaj, vigyázzon a pedálra!” No, de kezdjük […]
december 6, 2013 Írta: olvassbele
(…) – Búcsúzni jöttem, vezér úr – mondja kimért hangon. – Ennyi az egész. – Gyerünk csak a szobámba. – Megfordul, előremegy, s ezzel a „családias” viselkedéssel szinte tüntetően bizonyítja, hogy a vendéget most sem tekinti idegennek, akivel udvariaskodni kell. – Jöjjön csak, Barát. Mi az, hogy búcsúzni jött? Üljön le. Rágyújt? – Köszönöm, rá. […]
december 6, 2013 Írta: olvassbele
Cserhalmi Imre Hogy e 25 nyelvre lefordított regény szerzőjét, Körmendi Ferencet a múlt század derekán nemzetközi siker övezte, manapság meg jószerivel ismeretlennek számít a saját hazájában – ez nem nagyon meglepő. Az úgynevezett kánonnak sohasem volt tagja, az úgynevezett irodalmi emlékezetből szinte teljesen kiszorult. Örvendetes, hogy most – a kiadó nevéhez illően – ismét napvilágot […]
november 10, 2013 Írta: olvassbele
| 5 | »Néha olyan kis buta vagy, Zsófi. Miért gondolod, hogy az emberek olyanok, amilyennek hinni szeretnéd őket?« Robi szokta ezt kérdezgetni fejcsóválva, és még most, több mint tíz együtt töltött év után is halálosan fel tudja bosszantani vele. Pedig Robinak van némi igazsága, és még csak nem is ő az első, akitől ezt […]
november 10, 2013 Írta: olvassbele
Kibédi Varga Sándor Rizikós dolog a múlttal, még húzósabb a közelmúlttal foglalkozni, családregényben is, mert az olvasónak biztosan van valamilyen sajátos tapasztalata, véleménye, mániája. Így a szépíró „falakba” ütközhet. Jelen könyv szerzőjének sem sikerül megúsznia a megúszhatatlant. Két hőse – Radnay Zsófi és Radnay Lóránt – tizenhat éves, amikor megismerkedünk velük. Kolozsvár közeli romos vadászlakban […]
november 5, 2013 Írta: olvassbele
| 1. | Dobrovics végeláthatatlan esőben tartott hazafelé végeláthatatlan utcán. Akkoriban a Rózsa utcában lakott. Nem sietett, élvezte az esőt, engedte, hogy bebugyolálja. Látta, hallotta, az arcán érezte a cseppek egyformaságát, kellemes, szapora neszben gyalogolt. Sehol semmi veszély, gondolta Dobrovics, miközben mindegyik érzékszerve részese volt az esőnek. Olyan ez, mint a korszak, amiben élek. Tudnivaló, […]
november 5, 2013 Írta: olvassbele
Cserhalmi Imre Érdekes és tanulságos az író új regénye, amely a cím sugallatával ellentétben nem annyira egy nőről, mint inkább egy kezdő íróról szól. És a hölgy sem a könyvcím nyomán feltételezhető könnyűvérűsége okán érdekes, hanem a karakteres, szuverén személyisége miatt. És természetesen az íróhoz meg az önmaga sorsához való viszonyában. A regény szereplői közül […]
október 10, 2013 Írta: olvassbele
| 1 | A rossz kiságy Amikor anyám dühös volt rám, ez pedig gyakran előfordult, azt mondta: – Rossz kiságyhoz vezetett minket az ördög. Van valami őrülten színpadias ebben a képben: 1960-ban, a hidegháború és a mccarthyzmus tombolása idején a sátán időt szakít arra, hogy Mrs. Winterson megtévesztésének céljából Manchesterbe látogasson. Anyám teátrális depressziós volt: […]
október 10, 2013 Írta: olvassbele
Fekete Judit Átlagos regénynek nem mondható. Se átlagos életrajznak. Kicsit ez és kicsit az. Kiszámíthatatlan, szokatlan, sziporkázó és imádnivaló. Nehezen adja magát. Pont, mint a szerzője, Jeanette Winterson. A brit írónő tíz regénnyel, több mesével és más publikációkkal a háta mögött ezúttal saját életéről mesél. Nem távolról vagy nyugodt derűvel visszatekintve, inkább néhol zaklatottan, sokszor […]
október 4, 2013 Írta: olvassbele
| Október: A Halott Ember fjordja, 1944 | Bába vagyok, Isten kegyelméből, és neked írom e sorokat, Johannes. A mi Urunk, a Mindenható bölcsességében a világ összes embere közül nekem adott képességet arra, hogy kinek életet adjak, kitől elvegyem azt. És én, ebben a világégésbe fulladt életemben, mindkettőt osztottam, hol életet, hol halált, és nem […]
augusztus 27, 2013 Írta: olvassbele
Klárimama egyre nagyobb tételben lopkodta haza a Kötöttárugyárból a kardigánokat. Az alumínium ételhordó emeleteibe is kardigánokat tekert, szegény Vica, az unokája meg szégyenkezhetett az iskolában a csipkehorgolt, mindig túl bő felsőkben. Egy idő után már nemcsak a családot látta el, hanem a szomszédokat is, de mivel elég esetleges volt, hogy mikor milyen mintadarabot sikerül ellopnia, […]
augusztus 27, 2013 Írta: olvassbele
Tóth Zsuzsanna | Sokunk számára ismerős és mégis riasztóan idegen közegbe kalauzol el minket Tóth Krisztina regénye. Az Akvárium fülszövege azt írja, mindenki árva a könyvben. Az bizonyos, hogy mindenki nagyon magányos. Az eleve elrendelt boldogtalanságban – amely ellen jószerivel nem is lázadnak – tengődnek, küszködnek az emberek, s csak némelyik akar, már-már tiszteletre méltó […]
január 19, 2014 Írta: olvassbele
1