Browsing All posts tagged under »japán«

Tényleg az! | Boris Martinović: Tokiói lilaság

december 10, 2017 Írta:

1

Tsukaiban D. | Kedves olvassbele, kösz Boris Martinović könyvét. A szerző szerint Japánban játszódó lélektani regény. Azt kérted, írjam meg a benyomásaimat, úgy is, mint aki megmerítkezik mindenfélében, ami Japánnal kapcsolatos. Röviden: a történet tökjó, mindenesetre szokatlan. Tényleg van benne minden: álmodozó és állandóan elrévedező lány (sokáig nem is derül ki, mi a baja), bortanfolyam-leírás, […]

James Ellroy: Perfídia (részlet)

november 15, 2016 Írta:

0

részlet) Fordította: Illés Róbert James Ellroy: Perfídia Jaffa Kiadó, Budapest, 2015

Pearl Harbor árnyékában | James Ellroy: Perfídia

november 15, 2016 Írta:

0

Tóth Gergely | Az Egyesült Államok az 1940-es években még sokkal kevésbé volt szabad ország, mint manapság. Bár persze ma is bőven találunk kritizálni valót Amerikában, az 1940-es évekhez képest kifejezetten komoly fejlődést tapasztalhatunk. A Perfídia 1941 decemberében játszódik, mindössze 24 nap alatt, de ez a 24 nap a szereplők és környezetük – Los Angeles, […]

Szabó T. Anna, Rofusz Kinga: Senki madara (részletek)

augusztus 1, 2016 Írta:

0

Tátos nem volt együgyű. Csak éppen nem azt nézte és nem azt látta, amit a többiek. * * * * * * Ahogy telt a lassú tél, Tátos annyira megszokta a lány közelségét, hogy naphosszat bent ült vele a kunyhójában. Nem járta a pusztát, ahogy szokta; még a furulyáról is megfeledkezett. Mint akit megbabonáztak, folyton […]

»égbolt legyél, ne kalitka« | Szabó T. Anna, Rofusz Kinga: Senki madara

augusztus 1, 2016 Írta:

0

Lázár Ivett KönyvParfé | Emlékszel még, milyen volt az első nagy szerelem? A hasadban a pillangók kitartóan repdestek, és egy kicsit átformálódtál. Próbáltál önmagad lenni, közben idomulni a másikhoz. Édes, mámorító érzéssel élted meg a közös pillanatokat, és átadtad magad ennek a boldogságnak. Az első szerelem nyomot hagy az emberben, még ha ritkán is tart […]

Ruth Ozeki: Az idő partjain (részlet)

november 13, 2014 Írta:

0

– Vertél már hullámot? – kérdezte Dzsiko a tengerparton. Megettük a rizssüteményeket és a csokit, már csak pihentünk. Dzsiko egy kicsi fapadon ült, én meg a homokban feküdtem a lábánál. Perzselőn sütött a nap. Dzsiko egy nedves fehér kéztörlőt kötött a kopasz fejére, és a szürke pizsamájában maga volt a megtestesült nyugalom. Nekem melegem volt, […]

Világok, kultúrák és nemzedékek határán | Ruth Ozeki: Az idő partjain

november 13, 2014 Írta:

1

Ambrus Kata | A könyvet beharangozó bemutató beszélgetésbe könnyű volt belerázódni, még ha egy kicsit el is késtem. A kiadó munkatársain kívül jelen volt könyv fordítója, Dudik Annamária Éva, az irodalomtörténész, műfordító Vihar Judit (a Magyar–Japán Baráti Társaság elnöke) és Né­meth Szilvia, szociológus, oktatáskutató. Azért volt fontos mindannyiuk jelenléte, mert Ruth Ozeki köny­vének fiata­labbik főhőse […]

Murakami Haruki: A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei (részlet)

augusztus 25, 2014 Írta:

0

Szinte csak a halálon gondolkodott Tazaki Cukuru, míg az egyetem második évének júliusától a következő év januárjáig leperegtek a napok. Közben ráköszöntött a huszadik születésnapja, de a forduló semmilyen külö­nö­sebb jelentőséggel nem bírt a számára. Ebben az idő­szak­ban mindennél természe­tesebbnek és ésszerűbbnek talál­ta az ötletet, hogy megváljon az életétől. Hogy mi tartotta vissza az utolsó […]

Saját börtönünkbe zárva | Murakami Haruki: A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei

augusztus 25, 2014 Írta:

1

Fekete Judit | Amikor egy könyvet úgy ajánlanak, hogy a történet az em­beri lélek mélységeiről szól, rögtön menekülőre fogom, mert nyomasztó gondolatokra, lassú tempójú elmél­ke­dé­sekre számítok. De kíváncsiságom ezúttal erősebb volt, hogy vajon mit tudhat az irodalmi Nobel-díj küszöbén álló Murakami Haruki. A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei című regénye azonban se nem nyomasztó, se […]

Együtt még hangosabban! | Hatalmas és apró dobok: Yamato

április 6, 2013 Írta:

0

FJ Felejthetetlen élményben lehet részünk hamarosan, ismét hazánkba látogat a világhírű Yamato dobos társulat. A 16-20 főből álló csapat valami olyat ad, amit receptre kéne felírni. Tradicionális taiko dobokon rittyentenek óriási showműsort, akkora energiával, amiből egy egész várost kivilágíthatnának.  A taiko dobolás igen látványos műfaj, jellegzetes, táncszerű, akrobatikus mozgással és még jellegzetesebb méretű dobokkal. Vannak […]

Ez az egy könyv – kettő | Radnai Tamás: Megtalálni Japánt

október 18, 2012 Írta:

0

Írta: Cserhalmi Imre Feltéve, hogy a recenzens olvasó is (ez nem evidencia!?), az első benyomása a bosszúságé, mert a kiadó teljes bizonytalanságban tartja a szerző személye felől. Tájékozottsága a Bevezetés olvasása közben sem nő, mert a szerző nyilvánvalóan azoknak írja, akik első, Japánról szóló könyvét (Levelek Japánból – Paprikáskrumpli, evőpálcikával), életútját, munkáját, családját e könyv […]

Radnai Tamás: Megtalálni Japánt

október 15, 2012 Írta:

0

Ez a könyv nem útikönyv, nem is visszaemlékezés, ennél jóval több. A szerző, aki számtalanszor járt Japánban, történeteket mesél az országról és az ott élő emberekről. Mindeközben arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért nem érthetők meg a japánok európai észjárással. Vegyük például a fugut, vagyis a halálosan mérgező gömbhalat. Ne gondoljuk, hogy csak […]

Radnai Tamás: Megtalálni Japánt (részletek)

október 15, 2012 Írta:

0

| A fugu | Hallottatok-e már a fuguról? Magyarul gömbhalnak nevezik, alakja pedig megfelel a nevének. Ez a hírhedt-híres halfajta sok idegességet képes kiváltani. Nem is csoda, hiszen ártatlan külseje ellenére nagyon mérgező. A bőre alatt helyezkednek el azok a mirigyek, amelyek halálos mérget termelnek. A húsa viszont nagyon finom. Szeretik is a japánok, dacolva […]