Futurisztikus emlékbank | Murakami Haruki: Különös könyvtár

Posted on 2019. április 10. szerda Szerző:

0


Virginiawoolf |

Megesik, hogy egy történet pontosan az, aminek látszik: rafináltan kitalált irodalmi malomjáték. Csiki-csuki. Murakami Haruki 1982-ben írt, magyarul tavaly megjelent karcolata – Különös könyvtár – remek előképe az íróguru későbbi gondolatfutamainak.

Az idén hetvenéves japán sztárszerzőt csaknem négy évtizeddel ezelőtt is hasonló kérdések foglalkoztatták, mint akár az 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy) című, mindösszesen tíz évvel ezelőtti, kultikus regénysorozatában. Vagyis a magány, elidegenedés, elhallgatás hármasa adja a rövidebb-hosszabb lélegzetvételű írások gerincét. Bármennyire leegyszerűsítőnek is tűnhet az előbbi mondat egy olyan sokoldalú és termékeny szerző esetében, akiért milliók rajonganak világszerte, attól még igaz. Murakami Haruki akár 60 perc alatt befogadható elbeszélést ír, akár több száz oldalas regényfolyamot, majdnem mindig ugyanaz a gondolat foglalkoztatja, hogy a valós vagy vélt testi-lelki sebek, amelyeket az egyes ember elszenved, mennyire törik meg vagy forgatják fel gyökeresen az életét. A történetmesélésében éppen ezért nincsenek meghúzva éles határok a reális és szürreális helyzetek között, mint ahogyan a valódi hétköznapok fantomfájdalma is éppoly valószerűnek tűnik, mint a konkrét sajgás.

Nincs másként ez a Különös könyvtár esetében sem. Ez a felnőtteknek szóló mese egy magányos fiúról szól, akit rabul ejt (vagy sem) a valós/képzeletbeli könyvtár, ahol találkozik (soha meg nem ismeri) a rejtélyes szép lánnyal, illetve összebarátkozik/vagy sem a szintén fogva tartott Birkaemberrel. Amennyiben a könyvtár foglyává válik, úgy az ott történtek, a megszabadulás útjának stációi éppúgy beleégnek az emlékezetébe, mint a korábban megélt fizikai és lelki megrázkódtatások. Az elbeszélés visszatérő félelem-eleme, a nagy fekete kutya, amelyik régen megharapta a fiút. Az ember legjobb barátjává közhelyesített négylábú Murakami monokróm világában a paranoia/fóbia megtestesítője. A szerző épp így alkalmaz fordított szimbolikát a tudás házára (a könyvtárra) is, de a bibliotéka ambivalens metaforájának megfejtéséhez nem adható mankó, ahhoz kötelező végigjátszani ezt az irodalmi malomjátékot.

„A labirintusokkal pont az a gond, hogy amíg nem halad az ember jócskán előre, nem tudja, hogy a választása helyes volt-e”– bölcselkedik egy adott ponton a Különös könyvtár elbeszélője. Ezzel már helyben is vagyunk, mivelhogy a már említett reális vagy/és/mintha irreális helyzetek teremtik meg ebben a történetben (is) az idő- és tércsapdát. Feltéve, hogy a könyvtár kelepcébe ejti a fiút, akkor bizonyos értelemben felülírja a korábbi szorongásokat – és nem mellékesen újakkal helyettesíti. Ha viszont se könyvtár, se Birkaember, se széplány, akkor marad a fiktíven is valóságos fekete kutya harapása. (Vagyis a kifundált világ fantomfájdalma visszaköszön a valóságban.)

Aki úgy érzi, hogy ismeri valahonnan ezt a mesét, igaza is van, meg nem is. Nemcsak a későbbi regények egyik különös figurájának (Birkaember) a szerepeltetése, de a látszólag oda nem illő, mégis történetgördítő mondatok felbukkanása is egyértelműsíti, hogy egy futurisztikusan mai-tegnapi Murakami-szöveget olvasunk. A főhős/szerző mondja még a legelején: „Hiszen van olyan hét, amire nincs rá következő. És volt olyan, hogy nem volt múlt hetünk.” Hacsak így nem volt az, ami holnapután már megtörtént velünk, gondolhatnánk. Az azonban nem igeidő-játék, hanem tény, hogy aki kezébe veszi a Különös könyvtár karcsú kötetét, tulajdonképpen kettő-az-egyben ajándékot kap a kiadótól.

Ahogy azt a szerkesztő hosszan kifejti az utószóban, maga Murakami is csodálkozik rajta, hogy ez az évek során többször átdolgozott műve – összesen négy változata létezik a titokzatos könyvtárlegendának – gyakran megihleti a designereket és az illusztrátorokat. A magyar kiadás (Mayer Ingrid tolmácsolásában) az eredeti szövegű japán verzió alapján készült, az amerikai Chip Kidd gondolatébresztő rajzai gazdagítják. S hogy a képregény rákacsint-e az írott szövegre, avagy önálló életet élve, egy harmadik könyvuniverzumot hoz létre, az már a mindenkori befogadóra van bízva.

Murakami Haruki

Murakami Haruki: Különös könyvtár
Geopen Kiadó, Budapest, 2018
Fordította: Mayer Ingrid
Chip Kidd illusztrációival
120 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes webshop ár 3192 Ft,
ISBN 978 615 572 4664

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Egy magányos fiú, egy titokzatos szép lány és a megkínzott Birkaember szökésének története a világhírű Murakami Haruki lenyűgöző képzeletében létező, hátborzongatóan különös könyvtárból.