Láthatatlan dimenziók | Murakami Haruki: A kormányzó halála (1-2.)

Posted on 2021. február 11. csütörtök Szerző:

0


Lengyel Szilvia |

Igazán különleges író Murakami. Aki a könyveit megvásárolja, vagy azért teszi, mert még nem olvasott tőle semmit és kíváncsi, mit mutat a nagy hírű szerző, vagy már rákapott. Az a fajta megosztó alak ő, akihez olvasói szélsőséges érzelmekkel viszonyulnak. Vagy egy könyv (és több nem is), vagy az összes. Meg is értem. Regényeihez feltétlenül szükséges egy bizonyos sajátos lelkiállapot, hangulat.

A kormányzó halálának főszereplője egy fiatal festő, akivel a felesége minden előzmény nélkül szakít. Hirtelen egyáltalán nem tud mit kezdeni magával és érzelmeivel, ezért – maga se hinné – hónapokig tartó vándorlásba kezd. Majd miután kissé megnyugszik, beköltözik a házába egy barátja édesapjának. Az öreg korábban szintén festő volt, de most már csak elbutultan éli utolsó napjait egy idősotthonban. A főszereplő egyre jobban megszokja az új helyet: a padláson egy elrejtett festményt talál, megbarátkozik távoli szomszédjával, Mensiki úrral. Innentől kezdve fordulatossá válik a regény. Az új ismerős megfesteti portréját a festővel, aki ennek révén talán ki tud mászni az egész életét uraló (ezen belül alkotói) válságból. A titokzatos festményt naponta órákig nézi, mégsem csak az vagy a készülő portré inspirálja, hanem a ház közelében lévő verem, az éjszakánként onnan kihallatszó csengőhang.

A gödör megnyitása után különös dolgok történnek, de akkor még senkinek sem tűnik fel, hogy ez egy eseménylánc kezdete. Alaktalan, bárminek vagy bárkinek alakját magukra öltő vagy kölcsönző lények – ideák – kerülnek elő, melyeket csak néhány ember lát és hall. Tárgyak kezdenek vándorolni. Ami történik, megmagyarázhatatlan.

Így lépünk át az önállóan megjelent második kötetbe, ami magával ragad és nagyon nehezen letehető. Egyértelműen mesének mondanám, ugyanakkor hús-vér szereplőkkel és hihető hihetetlenségekkel van megspékelve. Az első mondatoktól a második kötet végéig tökéletesen kerek a történet, a festő létező és láthatatatlan világok közt tesz egy kört, de ezt teszi a saját életében is. Az utat zene, festészet, egy kevés történelem kíséri, továbbá szex és nyugalom.

Murakami regényei úgy izgalmasak, hogy ugyanakkor végtelenül megnyugtatók. Hozzálassulunk történeteihez. Végtelen lassúsággal telnek a főszereplő hétköznapjai, melyeket a szerző aprólékosan dokumentál. Felkel, komótosan eszik, iszik, gondolkodik, pár hét múlva fest néhány órát, ettől rettenetesen elfárad, majd hetekig megint nem fest. (Az olvasón életmód-irigység lesz úrrá.) A cselekmény fordulatai sem hordoznak krimis izgalmakat, az olvasást mégis nehéz megszakítani. Eleinte félelmetes, hogy mi a rejtélyes hangok forrása. (Néhány oldal erejéig tipikus amerikai filmre hajaz, hogy a főhős a sötét éjszaka közepén, egyedül kimegy a hangok irányába, miközben mi már kiabálunk a nézőtéren: Menj már vissza!) Végül rá kell jönnünk, hogy nincs miért tartani a transzcendentális világtól: élnek, élhetnek mellettünk ilyen izé lények. Néha találkozhatunk velük, de nem ellenünk vannak.

A szereplők egytől egyig fura szerzetek. Tulajdonképpen egyik sem átlagos és mindnek van valami titka – a legtöbbről ki sem derül, hogy micsoda. A lakószomszéd Mensiki úrral kapcsolatban is maradtak fehér foltok. Arra sem találok magyarázatot, vajon miért két kötetes A kormányzó halála. Az első kötet csak véget ér egy pénteki nappal, de semmi nem fejeződik be. És vasárnap folytatódik a második könyv. (És hol a szombat?)

A fordítók munkája – 1. könyv: Ikematsu-Papp Gabriella, 2. könyv: Mayer Ingrid – nagyon hasonló. Nem tudom eldönteni, hogy Ikematsu-Papp Gabriellának a második könyv elején jelzett munkája (az eredetivel egybevetette) azt jelenti-e, hogy változtatott Mayer Ingrid fordításán, vagy egyszerűen az utóbbi igazodott az előző rész stílusához. Mindenesetre néhány kifejezés – „az ember lánya”, „tűpontos” – mindkét fordításban ugyanolyan sűrűn fordul elő. A japán nyelv ismeretének hiányában csak gyanítom, hogy az első rész fordításakor még nem volt tudható, hogy Mensiki úr nevének írásjelei dramaturgiai szerephez jutnak majd a második részben – de a név kétféle fordításának kérdése valójában másodlagos.

Murakami nagyon erőteljes képi világot tár olvasója elé. Szuggesszív, szinte tapintható minden helyszín, filmként látjuk a házat, az erdőt és főképpen a vermet, ami mindennek alfája és ómegája. Rajongóknak a könyv erősen ajánlott, minden benne van, amire korábbi tapasztalataink alapján számítunk. Nem szabad megriadni a csaknem ezer oldalas terjedelemtől: hosszan tartó, remek szórakozás a jutalom.

Murakami Haruki

Murakami Haruki
A kormányzó halála 1. Láthatóvá váló ideák
Fordította: Ikematsu-Papp Gabriella
Geopen Könyvkiadó, Budapest, 2019
436 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes kiadói ár 3192 Ft
ISBN 978 963 516 0136

A kormányzó halála 2. Változó metaforák
Fordította: Mayer Ingrid
Geopen Könyvkiadó, Budapest, 2020
474 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes kiadói ár 3192 Ft
ISBN 978 963 516 0211