Browsing All posts tagged under »boros_ágota«

Az olvassbele Dínója | Beszélgetés Bedő J. Istvánnal

május 2, 2012 Írta:

0

Az  interjú eredetileg 2010. február 18-án jelent meg az olvassbele.hu-n. Írta: Boros Ágota Bedő J. István újságíró, szerkesztő, korrektor, tanár és idegenvezető. És mennyivel több is ennél. Ha létezne még Vágó István műsora, a „Legyen Ön is milliomos”, biztos vagyok benne, hogy sokan adnánk meg az ő nevét, ha telefonos segítségre szorulnánk. Eredeti szakmád nyomdász. […]

Gyógyszer depresszió ellen: Balla Tamás

május 2, 2012 Írta:

0

Az interjú eredetileg 2010. október 11-én jelent meg az olvassbele.hu-n. Írta: Boros Ágota A Mai Manó név garancia a minőségre. A kortárs fotóművészek színe-java mutatkozik be egy-egy kiállításon, magyar és külföldi klasszikusok életműsorozatát, díjnyertes és pályakezdő fotósok alkotásait láthatjuk. Megdöbbenünk, meghatódunk, ámulunk a portrékon, sajtófotókon, képeken. De most valami furcsa jelenség figyelhető meg a félemeleti […]

A lány, aki lefotózta a zenét | Beszélgetés Mészáros Annarózsával

május 2, 2012 Írta:

0

Az interjú eredetileg 2010. február 7-én jelent meg az olvassbele.hu-n. Írta: Boros Ágota Mészáros Annarózsa fotóriporter. De amikor épp nem a kordonok mögött küzd a jó pozícióért, vagy nem a könnygázt törölgeti a szeméből, akkor pihenésképpen zenészeket zár liftbe. Fényképezőgéppel a kezedben születtél. Kis túlzással, igen. Unokatestvéremmel, Samu Kriszta Fannival mi vagyunk a negyedik fotográfus […]

Bűnhődj harmad- és negyedíziglen | Sofi Oksanen: Tisztogatás

február 3, 2012 Írta:

0

Írta: Boros Ágota „Mindig akad valaki, aki majd pontosan emlékszik. Nincs olyan sötétség, amelynek ne volna szeme.” Lars von Trier Dogville-jét nézve éreztem ilyen tehetetlen, gyilkos dühöt, mint most Sofi Oksanen könyvét olvasva. Belesikítani a történetbe; eddig és ne tovább. Azt hittem, én már minden borzalmat láttam, átéltem vagy hallottam. Hogy engem már nem lehet […]

Ki akar örökké élni? | Mörk Leonóra: A vámpír vonzásában

január 9, 2012 Írta:

1

Írta: Boros Ágota »Végül nem azt szeretjük, amire vágyunk, hanem magát a vágyat.« (Friedrich Nietzsche) Összeesküvés-elméleteket gyártó és kedvelő énem régóta meg van győződve arról, hogy a világ igazi hatalmasai nem a kirakatba tett elnökök, politikusok, milliárdosok… Hanem akik örökké élnek. Vámpírok? Még az is előfordulhat. A legtöbb vámpírtörténetben a magány, a boldogtalanság, a hosszú, […]

A bosszú kapujában | Karin Alvtegen: Árulás

január 4, 2012 Írta:

0

Írta: Boros Ágota „Amikor a bosszú útjára lépsz, azzal kezdd, hogy két sírt ásol: egyet az ellenségednek, egyet pedig magadnak.” A kínai közmondás akár a mottója is lehetne ennek a kitűnő skandináv pszichokriminek, mely a szó igazi értelmében nem is krimi, sokkal inkább lélektani dráma. Eva és Henrik tizenöt éve élnek együtt, a kívülállók számára […]

A Kis herceg szekta | Szorokin Jég-trilógiája

december 12, 2011 Írta:

0

Írta: Boros Ágota Jól csak a szívével lát az ember – hangzik Saint Exupery már-már közhelyessé koptatott mondata. Beszélj a szíveddel – így Vlagyimir Szorokin. De míg a Kis herceg rókája valami szépet fogalmaz meg, addig Szorokin provokál. Provokál, és amikor már úgy érzem, rájöttem, mit szeretne tőlem, mire akar rávezetni, akkor egyszerűen fordít egyet […]

Orosz mese hóval és lovacskákkal | Vladimir Szorokin: Hóvihar

december 12, 2011 Írta:

0

Írta: Boros Ágota Ötven lovacska húz egy járgányt a zord hóesésben. Hóesésben? Hóvihar ez inkább, bátyuska, nem szép, puha, minden rondaságot elfedő hópelyhek szállonganak az égből, hanem kegyetlen, embert próbáló, utakat eltakaró hózápor ez. Tudod, bátyuska, amikor a legjobb bezárkózni a gunyhóba, tenni még egy fahasábot a tűzre, forró legyen a szamovár, és egy kupica […]

Papa becses kincse – Precious (film)

december 4, 2011 Írta:

0

Írta: Boros Ágota Bicskanyitogató film. Az ember legszívesebben becsukná a szemét, befogná a fülét, kizárná nyugodt, langyos, hétköznapi valóságából. Legyinteni szeretne, ez csak egy történet, nem az élet. Vagy ha mégis az élet, minket akkor sem érint. Ilyesmi csak a tanulatlan, munkanélküli feketék (de itt akár behelyettesíthetjük a saját előítéleteinkben szereplő népcsoportokat is) gettóiban történhetnek […]

Élet, halál után – François Ozon: Menedék (film)

december 4, 2011 Írta:

0

Írta: Boros Ágota Váliummal kevert heroin. Ennyi pontosan elég ahhoz, hogy a néha kellemes, néha lidérces kábítószeres utazás végzetessé váljon. François Ozon azonban a Menedékben a túladagolást, a halált csak kiindulópontként használja. Halál-trilógiájának harmadik darabja az elmúlás és a gyász feldolgozása mellett már az új élet születését is vizsgálja. Mousse (Isabelle Carré) és Louis (Melvil […]

Sose kérj olyat, amit maguktól kellene adniuk – Winter’s Bone (film)

december 2, 2011 Írta:

0

Írta: Boros Ágota Ozark-hegységben mintha megállt volna az idő. Ha nem bukkanna fel időnként egy-egy jele napjaink civilizációjának, benzinkút, hűtőszekrény, autó, farmerdzseki, a történet akár a Vadnyugaton is játszódhatna. A környék lakói kimondhatatlan szegénységben élnek, annak ellenére, hogy fő tevékenységük a kábítószer-termesztés és a metamfetamin-laborok üzemeltetése. De itt nem Nancy ül a fűben, senki ne […]

Horrordekameron | Chuck Palahniuk: Kísértettek

november 24, 2011 Írta:

0

Írta: Boros Ágota Beteges? Gusztustalan? Tocsog a vérben? Igen. Ez mind elmondható a Harcosok klubja szerzőjének novellaregényéről. De ha kihámozzuk magunkat a ránk tekeredő belekből, ha lemossuk a kifröccsent vért, akkor ott állunk csupaszon, védtelenül Chuck Palahniuk kamera mögötti kamera mögötti kamerája előtt, mely sokkoló, horrorba rejtett társadalomkritikát mutat nekünk. És rájövünk, hogy az általa […]

Ismert, veszélyes, fegyveres | Roslund – Hellström: Három másodperc

november 24, 2011 Írta:

0

Írta: Boros Ágota Titkos ügynök. Milyen sejtelmesen hangzik. Van egy kis romantikus bukéja is a kifejezésnek. James Bondra asszociálunk, Mata Hari lebeg a szemünk előtt, „Nem kell mindig kaviár” halljuk lelki füleinkkel Thomas Lieven szuperszakács-szuperkém hangját. Beugrik még talán Stirlitz is, akinek a tavaszból volt tizenhét pillanata. Paulának azonban csak három másodperce van. A svéd […]

Igaz hazugságok | Agota Kristof: Trilógia

november 23, 2011 Írta:

0

Írta: Boros Ágota Az ikrek lélekedzenek. Hogy ne fájjanak a sértések, amiket folyamatosan a fejükhöz vágnak más gyerekek, válogatott szitokszavakat mondogatnak, mígnem immunisak lesznek a bántásra. És hogy ne fájjon a szeretlek szó, amit már soha többé nem fog nekik senki a fülükbe súgni, addig ismételgetik, míg el nem kopik, és már nem jelent többet […]

A hősök pátosztalanítása | Szécsi Noémi: Nyughatatlanok

november 23, 2011 Írta:

1

Írta: Boros Ágota „Együttérzésemre számítva mindenki mond valami rémségeset, és az engem ott és akkor a könnyekig meghat, csak amikor ellépek onnan, azonnal elfelejtem, kik szenvedtek többet” – mondja lady Odile, a Nyughatatlanok egyik szereplője. Valahogy így vagyok én is Szécsi Noémi új könyvét olvasva. Mert kit sajnáljak? A titokzatos küldetésekben mindig úton lévő Bárdy […]

Ádám almái, avagy Ravashi-szindróma és félkennedy

november 16, 2011 Írta:

1

Írta: Boros Ágota Szeretünk skatulyázni, dobozokba tenni mindent; filmeket, zenéket, érzelmeket. Minden fekete vagy fehér, jó vagy rossz. Az Ádám almái besorolása szerint vígjáték. Dán. Mielőtt elkezdtem nézni, rémlett valami Olsenékről meg a nagy fogásról, ehhez képest tíz perc után úgy éreztem, feszítenek az indulatok. Vígjáték?! Ne már. Aztán ahogy haladt előre a film, azt […]