Browsing All posts tagged under »animus_kiadó«

Régi bűnnek hosszú az árnyéka… | Arnaldur Indriðason: Rókalyuk

május 26, 2017 Írta:

0

Somogyi András | Sajátos műfajt képvisel Indriðason regénye. A lélektani krimik közé sorolnám, de a helyenként talányos és misztikumra hajló mű egészen biztosan kilóg a skandináv krimik megszokott keretéből. Főhőse a korábbi regények nyomozója, Erlendur, az ötven körüli, elvált férfi, aki szabadságát tölti szülőfalujában, egy, a helybéliek szerint kísértetjárta tanyaházban, ami valaha a családjáé volt. […]

Szemtanú az ágy alatt | Yrsa Sigurðardóttir: Gének

május 12, 2017 Írta:

0

Somogyi András | Hitchcocktól is kölcsönöz eszközöket a regényéhez az izlandi író, Yrsa* Sigurdardóttir: alagsorból felhallatszó kopogó hangok, a kertben ólálkodó, csak homályosan látható férfi, rejtélyes és fenyegető írásos és SMS üzenetek, eltűnt kulcscsomó… Szinte tapintható a szerző által gerjesztett félelem, az ismeretlentől, a gyilkostól való rettegés légköre. A prológus dátuma 1987. Ezzel kezdődik a […]

Yrsa Sigurdardóttir: Gének (részlet)

május 12, 2017 Írta:

0

1987 | Prológus Akár az orgonasípok, úgy sorakoztak a padon, nagyság szerint. A végén a kislány üldögélt, aki a legfiatalabb volt közülük, mellette a két bátyja. Egy-, három- és négyévesek. Cingár lábuk nem ért le a földig a kemény ülőkéről, de a gyerekek többségével ellentétben nem kezdték lóbálni. Fészkelődni sem fészkelődtek a helyükön: cipőjük mozdulatlanul […]

Fredrik Backman: Itt járt Britt-Marie (részlet)

március 16, 2017 Írta:

0

| 7 | Britt-Marie egész éjjel virrasztott. Hozzászokott. Az ember hozzászokik, ha egész életét valaki másért éli. Természetesen sötétben ül, különben mit gondolnak majd az elhaladó emberek, akik látják, hogy ég nála a lámpa, mint valami bűnözőnél? De nem alszik, mert emlékszik, milyen vastagon állt a por a padlón, mielőtt kitakarított volna, és ha esetleg […]

A szerethető boszorka | Fredrik Backman: Itt járt Britt-Marie

március 16, 2017 Írta:

0

Somogyi András | Amikor megismerkedünk a 63 éves főhőssel, éppen az őrületbe kergeti a munkaközvetítő fiatal munkatársát. Britt-Marie ugyanis rend- és tisztaságmániás, rendíthetetlen és szenvedélyes híve a precizitásnak, rendkívül makacs, és merő jóindulatból mond kevéssé diplomatikus véleményt mindenről, ami nem tetszik neki. Ezért első látásra nem egészen alaptalan szomszédainak véleménye, akik „hisztis boszorkának” titulálják, a […]

A svéd muszáj-Herkules | Jan Guillou: Könyörtelenek

december 20, 2016 Írta:

0

Bogárdi Iván | Lehetséges immunissá válni a verésre? Hihető, hogy ha egy 14 éves gyereket a szadista nevelőapja napi rendszerességgel ütlegel fakanállal, övvel vagy kutyakorbáccsal, sokszor véresre, abba az áldozat nem belerokkan, hanem hozzászokik? A Könyör­telenek főhőse, Erik így „edződik” otthon és számára tisztán taktikai meggondolás kérdésése, hogy visszaüssön-e. Minden alkalommal eldönti, hogy mi a […]

Jan Guillou: Könyörtelenek (részlet)

december 9, 2016 Írta:

0

Az ütés a jobb arccsontján érte. Pontosan ez volt a terve, ezért fordította néhány centiméternyit oldalra a fejét, amikor apa ütött. Az ebédlőasztalnál apa többnyire az orrára célzott, és próbálta csuklóból a kézfejével eltalálni. Arcon egyáltalán nem fájt az ütés. Csak tompa, fehér érzés volt. Ezért tartotta oda inkább az arcát. Apa büszke volt erre […]

Az utolsó kapcsolja fel a villanyt| Marc Elsberg: Black out

június 5, 2016 Írta:

1

Lengyel Szilvia | Hajlamosak vagyunk elszalasztani a boldog pillanatok átélését. Ha egészségesek vagyunk, van munkánk, tető a fejünk felett és ennivalónk, akkor mindent természetesnek veszünk. De mi lenne velünk víz, napsütés, levegő nélkül? Vagy áram nélkül? Marc Elsberg helyettünk is végiggondolta. Tegyük fel, mondja,mi lenne, ha egyszer országos, Európa- vagy világszinten lekapcsolnák a villanyt. Mi […]

Jonas T. Bengtsson: Mint senki más (részlet)

december 9, 2015 Írta:

0

1986 Épphogy betöltöttem a hatot, amikor Olof Palmét lelőtték. Másnap reggel, március elsején farkas­ordító hidegre ébredtünk. Emlékszem, ahogy apámmal zsömlét majszolgatunk a konyhában ücsörögve, közben rajzolgatok. A rádióból halljuk a történteket. Apám felhangosítja a készüléket. A bemondónő hangjából ítélve fontos, óriási hír. Körmömmel egy mákszemet kergetek az asztallapon, mikor apám megkér, hogy öltözzek fel. Nem […]

A szeretet álcája | Jonas T. Bengtsson: Mint senki más

december 9, 2015 Írta:

0

Zemen Annamária | Mint két űzött vad, bolyong a huszadik és huszonegyedik század fordulójának Dániájában apa és fia. Megállás nincs, a menekülés életük része. Ám, hogy mi elől menekülnek valójában, azt sokáig nem lehet tudni, de még sejteni sem. A hatéves kisfiú életében az apján kívül nincs egy biztos pont sem. Nem tud kötődni otthonhoz, baráthoz, […]

Camilla Läckberg: A hableány (részlet)

október 13, 2015 Írta:

0

– Christian! A kiadóvezető lépett oda hozzá, és egy illatorgiát árasztó öleléssel üdvözölte. Christian visszatartotta a lélegzetét, hogy ne kelljen belélegeznie a súlyos parfümfelhőt. Gaby von Rosen nem kifejezetten a visszafogott fellépéséről volt híres. Minden túlzás volt rajta: a haja, a sminkje, a parfümje és az öltözködési stílusa, amelyet jobb híján figyelemfelkeltőnek lehetett nevezni, már […]

Bűnös áldozatok | Camilla Läckberg: A hableány

október 13, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Megint egy elgondolkodtató regény, mintegy a bűn és bűnhődés kérdéskörét feszegető, holott „csak” egy krimiről beszélünk. De úgy látszik, a skandinávok nem elégednek meg azzal, hogy feszültséggel és izgalmakkal teli sztorit kínálnak, valahol mindig mélyebbre megy a szike, és feltárulnak a felszín alatti gennyes gócok is. S bár önmagában is izgalmas lehet […]

Még egy bőr | David Lagercrantz: Ami nem öl meg

október 10, 2015 Írta:

0

Lengyel Szilvia | Stieg Larsson már nem érhette meg A tetovált lánnyal kezdődő Millennium-trilógiájának sikerét. Hirtelen halála után a rajongó olvasók többsége nem is remélte, hogy még lehet folytatása a kriminek. Aztán robbant a hír, hogy a Millennium kiadója felkérte David Lagercrantzot, hogy vegye kézbe Larsson figuráit és sztoriját. Az újabb történetet hatalmas várakozás és […]

A diszfunkcionális szuperhősöknek, szeretettel | Fredrik Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs

augusztus 21, 2015 Írta:

6

Fekete Judit | Amikor a rosszindulattal már Dunát lehet rekeszteni, amikor hajlamosak vagyunk szinte csukott szemmel meg-(és el-)ítélni valakit, vagy amikor lassan már mindent gyűlölünk, ami akár egy kicsit is más – na akkor van nagy szükség egy olyan könyvre, mint Fredrik Backman újdonsága. A nagymamám azt üzeni, bocs című történet felér egy könnyedebb atyai […]

Fredrick Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs (részlet)

augusztus 21, 2015 Írta:

0

1 | Dohány Szuperhősök márpedig minden hétévesnek járnak. Ez már csak így van. És aki esetleg nem ért ezzel egyet, az tulajdonképpen teljesen hibbant. Elsa nagymamája ezt szokta mondogatni. Elsa hétéves, nemsokára nyolc. Nem nagyon ért a hétévességhez, ezzel tisztában van. Tudja jól, hogy ő más. Az iskola igazgatója szerint „alkalmazkodnia kell”, hogy „jobban kijöjjön […]

Jussi Adler-Olsen: Határtalanul (részlet)

augusztus 19, 2015 Írta:

0

| 1 | 2014.április 29., kedd – Ébresztő, Carl! Telefon! Ezer évig csörgött! Carl álomittasan pillantott fel. Mióta hordja Assad ezt a sárga maskarát? Az overallja reggel még fehér volt, a fürtjei meg feketék. Tényleg elkezdte kifesteni az irodát? – Megzavartál egy bonyolult gondolatmenetben. – Carl kelletlenül vette le a lábát az íróasztalról. – Jaj, […]

Működteti a WordPress.com.