| A veje| Sanyi bá’ a melléhez szorította a virágcserepet. Lehet, hogy kicsit görcsösen, lehet, hogy kissé ügyetlenül markolászta, de az utca jeges volt, és a világért sem kockáztathatta meg, hogy megsérüljön a lánya karácsonyi ajándéka, a rózsaszínből lilába, lilából rózsaszínbe futó azálea. Ilyen szépet már nem is lehet kapni, ilyen nagyot még egyszer meg […]
augusztus 9, 2014 Írta: olvassbele
Z. A. | Mi az emberi lét értelme, miért olyan az élet, amilyen, hogyan lehet szépen átélni és túlélni? A választ nem kapjuk készen, és amíg élünk – és ha okosan élünk – lassanként talán meg tudjuk találni. Lugosi Lou, mint már oly sokan, a múltban keresi a feleletet kérdéseire. »Képlékeny, mint a pletyka, / […]
június 5, 2014 Írta: olvassbele
Ahogy ott ült a Santander Parkban és a cipőjét tisztíttatta – az ünnepségig még bőven volt idő –, Mallarinónak hirtelen az az érzése támadt, hogy egy halott karikaturistát lát átmenni az úton. A bal lábát a doboz lábtartóján pihentette, a derekát pedig nekitámasztotta az ülés párnájának, nehogy a régi sérve újra rendetlenkedni kezdjen, s közben […]
június 5, 2014 Írta: olvassbele
Bedő J. István | Egyet kell értenem A hírnév fordítójával, aki nagyon erősen hangsúlyozta a könyv bemutatóján, hogy Vásquez káprázatosan tud írni. Igazából csak akkor vesszük észre, amikor próbálunk kiszakadni a történetből, és képesek vagyunk a megfogalmazásaira figyelni. Vásquez kolumbiai író, és borzasztó nehéz örökséget hordoz, nevezetesen, hogy García Márquez is e föld szülötte volt. […]
május 14, 2014 Írta: olvassbele
Anyám ma letörölgette rólam a port, azt hitte, valami bútordarab vagyok. Talán egy komód vagy egy viharvert tűzhely. Kanárisárga ronggyal ment végig az inggombjaimon, majd a nyakam következett, kétoldalt körbejártatta a fülem körül, majd portalanította az államat is. Jelt adott, hogy tátsam ki a szám – gyorsan belegyömöszölte a rongyot, és aztán szépen elfelejtett minket. […]
május 14, 2014 Írta: olvassbele
Tóth Zsuzsanna | A legfelkavaróbb, legfájóbb – és az egyik leggyönyörűbb könyv, amit mostanság olvastam. Szembenézésre tanít, csordultig van szeretettel és megértéssel. Költészet és gyógypedagógia. Az anya elvesztésének fájdalmas folyamata. Nem árt tudni, hogy az 1965-ben született flamand író-költő Erwin Mortier művészettörténetet tanult és pszichiátriai szakápoló diplomát is szerzett. Ily módon feltételezhető, hogy alapvetően érzékenyen […]
március 28, 2014 Írta: olvassbele
Az első kis kiruccanás – Pacitan Már két hete megérkeztem, de még el sem hagytam Solot egyszer sem, holott amióta beléptem Indonéziába vártam, hogy láthassam végre az óceánt. Ezt végül pont a Yogya előtti hétvégén sikerült összehozni, igaz csak röviden: két nap, egy éjszaka. A cél a hegyek között megbúvó kisváros, Pacitan volt, a maga […]
március 28, 2014 Írta: olvassbele
Kleyer Éva | Utazás szempontjából háromféle embertípust különböztethetünk meg: az első, aki soha, semmi pénzért nem hagyná el a faluját/városát/országát, hiszen nincs ott semmi, amihez hozzászokott, se pörkölt nokedlivel, se kisfröccs és még csak nem is érteni, amit karattyolnak arrafelé. A második csoportba tartozók már szívesen kimozdulnak, bár ritkán hagyják el a kitaposott ösvényeket, szeretik, […]
március 17, 2014 Írta: olvassbele
A kis politikushatározó hasznosságáról Ebben a kis kötetben megpróbáljuk lefesteni a magyar szürke 48 árnyalatát, így nem sokkal a sorsdöntőnek tartott 2014-es választások előtt. Igyekszünk leírni a magyar politikus legfőbb jellemzőit, élőhelyét, kedvenc szófordulatait, ismert múltját és ebből következően a lehetséges jövőjét. A jövőnket. Talán egy kis segítséget is tudunk adni mindazoknak, akik voksolni kívánnak. […]
március 17, 2014 Írta: olvassbele
Bedő J. István | A kis magyar politikushatározó hasznossága elvitathatatlan. Ha csak úgy találomra körözünk a (politikai) mezőn, és egyszer csak szembe találjuk magunkat valamelyikkel, jó, ha ismerjük tulajdonságait. Hogy fogyasztható (ehető-e), hogy mérgező, vagyis megkóstolhatjuk, de a mellékhatásaira később jövünk rá, avagy egyértelműen halálos (vagyis csak egyszer nyeljük be, de aztán nekünk annyi…) Dési […]
január 19, 2014 Írta: olvassbele
A nagy tükör úgy ereszkedik le, mint az emelőpaneles ablak. A nő, aki éppen elfordította az emelőkart, elmosolyodik: mindannyiszor megreszket egy picit. Mi lenne, ha a keret a padlóra zuhanna és kitörne az üveg? De puhán siklott le – a világ kettévált. Ezen az oldalon fehérarany szalon. Odaát, a tükör rejtekében hálófülke, gyertya, meztelen, lihegő […]
január 19, 2014 Írta: olvassbele
Tóth Zsuzsanna | A történelemnek vannak alakjai, akik köré mítoszok szövődnek, akik állandóan foglalkoztatják a történészeket, irodalmárokat, művészeket. Méltán tartozik ebbe a sorba Nagy Katalin cárnő. Könyvek, filmek, színdarabok, festmények – no meg persze számtalan történelmi feljegyzés, levél, miegymás őrzi alakját. Andreï Makine legújabb regénye természetesen nem a cárnőről szól, de a történet mindenképpen központi […]
október 20, 2013 Írta: olvassbele
Tóth Zsuzsanna Nyomozás folyik a könyvben, van benne gyilkosság és szerencsétlenség, kábítószer-csempészet, szerelem – mégsem nevezhetjük, érezhetjük pusztán kriminek. Messze nem. Emberi sorsok véletlen és mégis törvényszerű összefonódása, a múltban és a társadalmi környezetben rejlő determináció, a kapcsolatok hihetetlenül törékeny és kétségbeejtően értelmetlen, mégis porszemnyi életünket meghatározó igazságai annál inkább megmutatkoznak benne. Juan Gabriel Vásquez […]
október 20, 2013 Írta: olvassbele
Az első vízilovat, egy feketegyöngy színű, másfél tonnás hímet 2009 közepén lőtték le. Két éve szökött ki Pablo Escobar egykori állatkertjéből a Magdalena völgyében, s szabad kóborlásai során ültetvényeket tiport le, itatókat borított fel, halászokat kergetett rémületbe, s egy szarvasmarhatelep bikáira is rátámadt. A mesterlövészek, akik becserkészték, a fejét meg a szívét célozták meg (.375-ös […]
augusztus 9, 2014 Írta: olvassbele
0