A szépség köntösébe bújva | Décsy Eszter: Helló Miszter, áj láv jú!

Posted on 2014. március 28. péntek Szerző:

1


Décsy E_Helló-Miszter-bor180Kleyer Éva |

Utazás szempontjából háromféle embertípust külön­böz­tet­hetünk meg: az első, aki soha, semmi pénzért nem hagyná el a faluját/városát/országát, hiszen nincs ott semmi, amihez hozzászokott, se pörkölt no­kedlivel, se kisfröccs és még csak nem is érteni, amit ka­rattyol­nak arrafelé.

A második csoportba tartozók már szívesen kimozdulnak, bár ritkán hagyják el a kitaposott ösvényeket, szeretik, ha meg­szerveznek helyettük mindent, az utolsó ebédig bezárólag. Őket látjuk egy zászlót, egy esernyőt vagy egy napra­forgócskát követve a római Colosseum körül, az Eiffel-torony tövében vagy a piramisoknál.

És van az Utazó. Nagy U-val. Ő nem a legrövidebb úton akar eljutni A-ból B-be, mert neki az úton levés a fontos. Menni, látni, ízlelni, szagolni, megélni. Néha túlélni.

Harminc-negyven évvel ezelőtti kalandvágyók boldogok voltak, ha eljutottak egy lengyelországi dzsesszkoncertre, vagy 50 dollárral a zsebükben végigstoppolhatták Nyugat-Európát. A világ boldogabbik felének ifjai ekkor fedezték fel maguknak Ázsiát. A magyar ember ilyen távoli egzotikus tájak létezéséről csak a hírekből (vietnami háború, éhínség Laoszban) vagy a térképről tudhatott, de álmában sem merte gondolni, hogy valaha elvetődhet arra.

Mára mindenki zsebében ott lapul az útlevél, csak némi pénz, kíváncsiság és bátorság kérdése, hogy bárki felkerekedjen.

Décsy Eszterben megvolt a kellő kalandvágy, amihez némi szerencse is társult, így jutott el egy ösztöndíjjal Indonéziába. S ha már az ember ilyen messzire keveredik, bizony kedvet kap, hogy körbenézzen egy kicsit ebben a tőlünk nagyon távoli és nagyon színes világban.

Indonéziáról annyit tudunk, hogy szigetvilág, iszlám vallású és elért odáig a 2004-es cunami. De azt, hogy 17 ezer szigetből áll, hogy a szigetek majd 5000 kilométer hosszúságban terülnek el, és hogy minden szigeten más népcsoport él külön nyelvvel, és a mesterséges indonéz nyelv segítsége nélkül nem is tudnának szót érteni egymással, na, azt már kevesebben tudják.

Décsy Eszter festészeti tanulmányai mellett, ahogy bejárta a szigeteket – persze nem mind a tizenhétezret –, felfedezte magának az indonéz mondák világát. Nemcsak az embereket ismerhette, konyhájukat, szokásaikat és kedvességüket tapasztalhatta meg, hanem az uralkodó vallás mögött megbújó meséket is. Figurái ott lapulnak minden vulkán tetején, minden tó és a tenger mélyén, benne rejlenek minden más művészeti ág alkotásaiban, tehát a festővásznon, a bambuszgyökér faragványokban, a táncokban és különleges szőttesekben, az ikatokban.

Bali például hiába hindu vallású, az ősi szellemvilág nagyon is benne él a mindennapok valóságában. A szellemeknek tisztelettel kell adózni, akár jó, akár rossz ügyekért felelősek. Az egész nép nagyon komolyan veszi a különböző istenek ünnepeit, s mivel istenség is sok van, ünnep is ennek folytán az egész sziget állandóan lobog az ünnepi hangulat.

A turista által kevéssé látogatott helyeken, szigeteken – mint például Floresen, ahova Eszterék is eljutottak – aztán előfordul az is, hogy az egész falu apraja-nagyja összeszalad, hogy megcsodálja, megtapogassa a különös idegeneket. Meg hogy fotózkodhassanak velük, persze a saját telefonjukkal! Mert lehet, hogy vezetékes víz meg távolsági busz nincs a faluban, telefon azonban van a helyiek legtöbbjének kezében!

A könyv, amely leginkább kalandos útinaplóra hajaz, bepillantást enged a szigetvilág sokféle kultúrájának múltjába és jelenébe. A nem túl szerencsésnek gondolt cím – Helló, miszter, áj láv jú! – választásának indokára menet közben derül fény: a helyiek soványka nyelvtudása néha csak ilyen mondatokra korlátozódik. De ha ennyi, hát ekkorka szókinccsel is igyekeznek kapcsolatba lépni az oda látogatókkal.

Décsy E_Helló-Miszter-ill500px

A kalandokat olvasva tisztelettel adózunk a lányoknak, akik többnyire autóstoppal és persze az ilyenkor elengedhetetlen kompokkal járták be a szigeteket, aludtak parókiákon, tengerparti fövenyen, családoknál, sokszor élvezték a helyi emberek segítőkészségét, sőt akár napokon át a vendégszeretetét is.

Érdekesség, hogy a könyv e-book verzióban jelent meg, de ha valaki fizikai valójában akarja élvezni, rendelésre nyomtatnak is belőle. A napló magán viseli a blogok elevenségét, esetlegességét, érezni, hogy szerzője olykor könnyedén odavetette csak a szöveget. Karcos, fiatalos, pont a korban hozzá hasonló olvasót szólítja meg. Olykor a kaland maga a történet – látogatás a szellemtanyán, ahol a szellemek helyett a biztonságiakkal lehetett találkozni –, máskor meg az úton levés teszi ki a napló tetemes részét, és események helyett csak az idő múlását követjük Eszterrel. De olyankor mindig akad egy legenda az idő, ki tudja, milyen mély kútjából.

Mégsem hiszem, hogy a Décsy Eszter naplójának olvastán sokan fogják megragadni a hátizsákjukat, és rohannának jegyet venni az első Jakartába induló gépre. De jól is van ez így. Nekünk, a karosszékből drukkolóknak elég, ha némely bátor vállalkozó lejegyzi a tapasztalatait.

Décsy Eszter (Fotó: Zsiga Pál)

Décsy Eszter (Fotó: Zsiga Pál)

Décsy Eszter: Helló Miszter, áj láv jú!
Ab Ovo Kiadó, 2013
1800 Ft, formátumok: epub , mobi,
ISBN 978 615 535 3161

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Adott egy lány, aki Londonban tetovál és pultosként dol­gozik, de egyik pillanatról a másikra 11.000 kilométerrel arrébb találja magát, Jáva kellős közepén. Egy művészeti ösztöndíj kapcsán csöppent Indonéziába, hogy festeni tanuljon, és meg­ismerkedjen a hagyományos indonéz kultúrával.

A lányt lenyűgözte a helyiek természetközelisége, legen­dá­ik, történeteik, varázslásba vetett hitük. Nem a hagyo­má­nyos utat követte: nekiindult, hogy stoppal járja be a szigeteket, legendák után kutatott, sokszor szinte fejest ugrott a nem éppen veszélytelen kalandokba. Útja során rengeteget jegyzetelt, hazatérve pedig feljegyzései alapján megírta legendákkal teli, varázslatos utazásának történetét.

Décsy Eszter könyve nem hagyományos útikönyv, nem is hagyományos regény, hanem egy fiatal lány Indonéziában eltöltött hét hónapnyi különleges kalandjainak, izgalmas élményeinek leírása.