Browsing All posts tagged under »ab_ovo_kiado«

Melegnek lenni a francia Mucsán | Edouard Louis: Leszámolás Eddyvel

április 28, 2015 Írta:

0

Pataki Pál | Két felsőbb osztályos fiú kínozza a tízéves Eddy Bellegueule-t [e.: belgöl], aki ebben az évben került a falujukhoz legközelebb eső középiskolába. Franciaországban vagyunk, Pikárdia régióban, a 2002-2003-ban. »Nincs egyetlen boldog emlékem sem a gyerekkoromból. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy gyerekként soha nem éreztem magam boldognak, soha nem örültem. Csakhogy a szenvedés […]

Bornai Tibor: Ültünk a mólón (részletek)

augusztus 29, 2014 Írta:

1

A környékről keringő szóbeszédből tudjuk, hogy az „át­kos­ban” itt, valahol Aligán, a közelben volt a párt­üdülő. Úgy döntünk, megkeressük a Kádár-villát. Kádár Jánosról köztudomású volt, hogy évi rendes sza­bad­ságát a Balatonon töltötte. Aligának olyan részén nya­ralt, melyet földi halandó meg sem közelíthetett. Azon a szakaszon nincsenek házak a magasparton. Senki nem építkezhetett a pártfőtitkár feje […]

Hogyan nézzünk vissza? |Bornai Tibor, Bornai Eszter: Ültünk a mólón

augusztus 29, 2014 Írta:

0

Bedő J. István | Nemrég került ismét reflektorfénybe a gondolat (és a tett), hogy a nemzeti klasszikusokat újra kell mesélni. Van egy szerző, akit a „nemzeti klasszikusok” – értsd Jó­kai, Gárdonyi, Mikszáth – elhomályosítottak, és egy mű, amit ma már csak kordokumentumként forgat­ha­tunk. Pedig az irodalmi riport egyik kiemelkedő példáját tisztelhetnénk benne. Eötvös Károlyról van […]

Lugosi Lou: Kóma Párizsban (részlet)

augusztus 9, 2014 Írta:

0

| A veje| Sanyi bá’ a melléhez szorította a virágcserepet. Lehet, hogy kicsit görcsösen, lehet, hogy kissé ügyetlenül markolászta, de az utca jeges volt, és a világért sem kockáztathatta meg, hogy megsérüljön a lánya karácsonyi ajándéka, a rózsaszínből lilába, lilából rózsaszínbe futó azálea. Ilyen szépet már nem is lehet kapni, ilyen nagyot még egyszer meg […]

Élet és halál határán | Lugosi Lou: Kóma Párizsban

augusztus 9, 2014 Írta:

0

Z. A. | Mi az emberi lét értelme, miért olyan az élet, ami­lyen, hogyan lehet szépen átélni és túlélni? A választ nem kapjuk készen, és amíg élünk – és ha okosan élünk – lassanként talán meg tudjuk találni. Lugosi Lou, mint már oly sokan, a múltban keresi a feleletet kérdéseire. »Képlékeny, mint a pletyka, / […]

Juan Gabriel Vásquez: A hírnév (részlet)

június 5, 2014 Írta:

0

Ahogy ott ült a Santander Parkban és a cipőjét tisztíttatta – az ünnepségig még bőven volt idő –, Mallarinónak hirtelen az az érzése támadt, hogy egy halott karikaturistát lát átmenni az úton. A bal lábát a doboz lábtartóján pihentette, a derekát pedig nekitámasztotta az ülés párnájának, nehogy a régi sérve újra rendetlenkedni kezdjen, s közben […]

Hatalmak és félelmek | Juan Gabriel Vásquez: A hírnév

június 5, 2014 Írta:

1

Bedő J. István | Egyet kell értenem A hírnév fordítójával, aki nagyon erősen hangsúlyozta a könyv bemutatóján, hogy Vásquez káprázatosan tud írni. Igazából csak akkor vesszük észre, amikor próbálunk kiszakadni a történetből, és képesek vagyunk a megfogalmazásaira figyelni. Vásquez kolumbiai író, és borzasztó nehéz örökséget hordoz, nevezetesen, hogy García Márquez is e föld szülötte volt. […]

Erwin Mortier: Dadogó dalok könyve (részlet)

május 14, 2014 Írta:

0

Anyám ma letörölgette rólam a port, azt hitte, valami bútordarab vagyok. Talán egy komód vagy egy viharvert tűzhely. Kanárisárga ronggyal ment végig az inggombjaimon, majd a nyakam következett, kétoldalt körbejártatta a fülem körül, majd portalanította az államat is. Jelt adott, hogy tátsam ki a szám – gyorsan belegyömöszölte a rongyot, és aztán szépen elfelejtett minket. […]

A feledés tengere | Erwin Mortier: Dadogó dalok könyve

május 14, 2014 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A legfelkavaróbb, legfájóbb – és az egyik leggyönyörűbb könyv, amit mostanság olvastam. Szembenézésre tanít, csordultig van szeretettel és megértéssel. Költészet és gyógypedagógia. Az anya elvesztésének fájdalmas fo­lya­mata. Nem árt tudni, hogy az 1965-ben született flamand író-költő Erwin Mortier művészettörténetet tanult és pszichiátriai szakápoló diplomát is szerzett. Ily módon feltételezhető, hogy alapvetően érzékenyen […]

Décsy Eszter: Helló Miszter, áj láv jú! (részlet)

március 28, 2014 Írta:

0

Az első kis kiruccanás – Pacitan Már két hete megérkeztem, de még el sem hagytam Solot egyszer sem, holott amióta beléptem Indonéziába vártam, hogy láthassam végre az óceánt. Ezt végül pont a Yogya előtti hétvégén sikerült összehozni, igaz csak röviden: két nap, egy éjszaka. A cél a hegyek között megbúvó kisváros, Pacitan volt, a maga […]

A szépség köntösébe bújva | Décsy Eszter: Helló Miszter, áj láv jú!

március 28, 2014 Írta:

1

Kleyer Éva | Utazás szempontjából háromféle embertípust külön­böz­tet­hetünk meg: az első, aki soha, semmi pénzért nem hagyná el a faluját/városát/országát, hiszen nincs ott semmi, amihez hozzászokott, se pörkölt no­kedlivel, se kisfröccs és még csak nem is érteni, amit ka­rattyol­nak arrafelé. A második csoportba tartozók már szívesen kimozdulnak, bár ritkán hagyják el a kitaposott ösvényeket, szeretik, […]

Dési János: A magyar szürke 48 árnyalata (részlet)

március 17, 2014 Írta:

0

A kis politikushatározó hasznosságáról Ebben a kis kötetben megpróbáljuk lefesteni a magyar szürke 48 árnyalatát, így nem sokkal a sorsdöntőnek tartott 2014-es választások előtt. Igyekszünk leírni a magyar politikus legfőbb jellemzőit, élőhelyét, kedvenc szófordulatait, ismert múltját és ebből következően a lehetséges jövőjét. A jövőnket. Talán egy kis segítséget is tudunk adni mindazoknak, akik voksolni kívánnak. […]

Szürke skála | Dési János: A magyar szürke 48 árnyalata

március 17, 2014 Írta:

1

Bedő J. István | A kis magyar politikushatározó hasznossága elvi­tat­ha­­tatlan. Ha csak úgy találomra körözünk a (politikai) mezőn, és egyszer csak szembe találjuk magunkat valamelyikkel, jó, ha ismerjük tulaj­donságait. Hogy fogyasztható (ehető-e), hogy mér­gező, vagyis megkós­tolhatjuk, de a mel­lék­hatásaira később jövünk rá, avagy egyértelműen halálos (vagyis csak egyszer nyeljük be, de aztán nekünk annyi…) Dési […]

Andreï Makine: Ki szerette a cárnőt? (két részlet)

január 19, 2014 Írta:

0

A nagy tükör úgy ereszkedik le, mint az emelőpaneles ablak. A nő, aki éppen elfordította az emelőkart, elmosolyodik: mindannyiszor megreszket egy picit. Mi lenne, ha a keret a padlóra zuhanna és kitörne az üveg? De puhán siklott le – a világ kettévált. Ezen az oldalon fehérarany szalon. Odaát, a tükör rejtekében hálófülke, gyertya, meztelen, lihegő […]

Titkos utazás | Andreï Makine: Ki szerette a cárnőt?

január 19, 2014 Írta:

1

Tóth Zsuzsanna | A történelemnek vannak alakjai, akik köré mí­toszok szö­vőd­nek, akik állandóan foglalkoztatják a törté­né­szeket, irodalmárokat, művészeket. Mél­tán tartozik ebbe a sorba Nagy Katalin cárnő. Köny­vek, filmek, színdarabok, fest­mények – no meg persze számtalan történelmi feljegyzés, levél, miegymás őrzi alakját. Andreï Makine legújabb regénye természetesen nem a cárnőről szól, de a történet mindenképpen központi […]

Emlékek fekete doboza | Juan Gabriel Vásquez: Becsapódás

október 20, 2013 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna Nyomozás folyik a könyvben, van benne gyilkosság és szeren­csétlenség, kábítószer-csempészet, szerelem – mégsem nevez­hetjük, érezhetjük pusztán kriminek. Messze nem. Emberi sorsok véletlen és mégis törvényszerű összefonódása, a múltban és a társadalmi környezetben rejlő determináció, a kapcsolatok hihetet­lenül törékeny és kétségbeejtően értel­metlen, mégis porszemnyi életünket meghatározó igazságai annál inkább megmutatkoznak benne. Juan Gabriel Vásquez […]

Működteti a WordPress.com.