Nagy lihegés | Erdős Renée: A nagy sikoly

Posted on 2017. március 3. péntek Szerző:

0


erdos-r_a-nagy-sikoly-bor240Bodó Viktória Booklány |

Menekülj, Olvasó! Menekülj, ha pukkasztható polgár vagy, ha vitatod a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakjának érdemeit, ha szerinted csak férfi vethet papírra egyetemes mondanivalót, ha a nőkről szóló témákat szükségképpen súlytalannak és unalmasnak ítéled (rosszul), ha szexista vagy, ha mereven ostoba vagy: menekülj. Minden egyéb esetben viszont: olvass tovább!

Természetesen nemcsak engem, hanem Erdős Renée-t is, a költőt, írót, aki a maga korában frissebb, aktuálisabb és újítóbb volt, mint maga Ady Endre (aki egyébként le volt nyűgözve a költészetétől). A boszorkányosan újító, tabudöntögető, mind a munkásságában, mind a költői nézőpontjában a férfiakkal igencsak egyenrangú költőnő tulajdonképpen csak azért kezdett el regényeket írni, mert az sokkal jobban fizetett. Bevált az átprofilozás, azonban korának közélete nem mehetett el szó nélkül egyetlen könyve mellett sem. Ahogyan mi sem tehetjük, sőt: ideje visszahelyeznünk a jogaiba ezt a nőírót, akit előbb botrányszerzőnek, majd lektűrírócskának bélyegeztek, bűnös módon megfosztva jelentőségétől a huszadik század egyik legeredetibb – és igencsak fajsúlyos – szerzőjét.

Erdős a könyveiben éppen azzal foglalkozik, mint író kortársai a világban: a nők egyre szélesedő jogainak, a női emancipációnak a hatásaival. Érdekes módon gyakran szembehelyezkedik velük, annak ellenére, hogy regényei több mint erotikusak. El lehet képzelni A nagy sikoly 1923-as fogadtatását. Ez a Bethlen-korszak; a világkép mélyen katolikus, a mindennapokat álszentség, prüdéria lengi be, és ebbe robban be egy női szerző könyve, aki nemcsak átall írni a női orgazmusról, de még regénye címéül is teszi! Van valami határtalan függetlenség ebben a döntésben, akkora felvilágosultság, ami messze túllép a koron, amelyben keletkezett. Meggyőződésem, hogy ebben keresendő Erdős perifériára száműzetésének forrása is. Egyszerűbb volt előbb felháborodni, majd hallgatni róla, mint érdemben foglalkozni vele.

A regény főszereplője Roessler Dóra, a végtelenül erkölcsösen nevelt fiatal lány, ami ez esetben annyit jelent, hogy házasságába teljesen naivan, felvilágosítás és tudás nélkül lép be. Nem ismeri, mert nem ismerheti még elméletben sem a testét (egy férfi testét meg pláne), a szexualitásról pedig talán annyit hallott, hogy az éjjel történik, házasságban, és nem beszélünk róla. Ennek megfelelően nem tud mit kezdeni a férje vágyaival, megalázva és meggyalázva érzi magát minden egyes éjjel, mígnem a férje (igen felháborítóan korai) félrelépése okot – vagy még inkább ürügyet – nem szolgáltat arra, hogy kitiltsa őt az ágyából. Azt a bizonyos nagy sikolyt először a férje említi neki, ám elmélet marad minden, amíg az asszony át nem él egy formabontó, bűnös – mert házasságon kívüli – viszonyt.

A szerző végkövetkeztetése több mint érdekes csaknem száz év távlatából: egy nőnek, a nőnek, minden nőnek meg kell alkudnia, le kell nyelnie a békát, hiszen a cél a gyermekáldás, ami minden nő valódi hivatása, élete betetőzése, értelme.

Disszonáns végkifejlet egy nagyon is harmonikus kötet végén. Nem felejtendő el egy percre sem, hogy a kor, amiben a mű született, milyen asszonyképet követelt meg. De az sem, hogy mennyire friss, újító volt még így is: éppen ezért kavart botrányt. (Viszont tekintsünk el, ha tudunk, a szenvelgő megfogalmazásoktól. – A szerk.) Fontos lenne megadni végre az őt megillető helyet mind a szerzőnek, mind ennek a könyvek. Annál is inkább, mert – bár jókora darab idő telt el – a női szexualitást még mindig tabuk övezik, elhallgatás veszi körül, nagyon sok nő ismeretei igen gyakran hiányosak, és akkor még örülhetünk, hogy minálunk nem csonkolják a lányok nemi szervét, és becsületgyilkosságok sincsenek…

Hogy Erdős Renée ne lenne aktuális? Ezt meg ki mondta?

Az írás teljes terjedelmé­ben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

Erdős Renée

Erdős Renée

Erdős Renée: A nagy sikoly
Sorsok és életek sorozat
Szépmíves Könyvek, Budapest, 2016
316 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes webshop ár 3391 Ft
e-könyv formátumban 1320 Ft
ISBN 978 615 566 2171

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

A nagy sikoly már a megjelenése évében, 1923-ban botránykönyvnek számított. A regény központi kérdése, hogy a nők nemi élvezete társadalmilag elfogadható-e. Egy jó nevű nőgyógyász, egy apácarend főnöknője és egy püspök próbálja a hősnőt, a házasságában kielégületlen Dórát meggyőzni arról, hogy a nemi gyönyör által kiváltott nagy sikoly egyáltalán nem számít, nem fontos, hiszen az egyetlen elfogadható női sikoly az, amelyet gyermek szülésekor hallat az asszony. A főhősnő sok vonakodás után a házasságban az asszonyoknak kijelölt helyes útra lép, azaz a gyerekáldás érdekében alázattal elfogadja a hozzá már nászútjukon hűtlen férje szexuális közeledését. Azonban a női orgazmus hangja, a nagy sikoly mégis csak elhangzik a regényben, ráadásul egy igen részletesen ábrázolt illegitim viszonyban.

Erdős Renée, mint oly sok másik művében is egyfajta „új lelkiségről” akart írni, amihez a tőle megszokott és nem csak a kortársai által kedvelt, a női szexualitás tabukat sértő ábrázolásmódját választotta. Szándéka szerint alkotásai művészregények voltak, melyeknek antik szobrokról, itáliai festményekről, művészetről és filozófiáról diskuráló hősei kiutat keresnek a nyugati civilizáció válságából. E krízis okát Erdős egyre inkább az individuum (s így a nő) jogainak túlzott érvényesülésében vélte meglelni.