Játéknak induló politikai botrány – A belgrádi Fantom (film)

Posted on 2011. december 4. vasárnap Szerző:

0


Írta: Zemen Annamária

A belgrádi fantomA film ötletét megtörtént eset, egy legendává vált titokzatos fiatalember – akinek egyébként becsületes nevét is ismerjük, Vlada Vasiljevićnek hívták – 1979-es hőstette adta. Ellopott egy Porschét, és ezzel száguldozott éjjelente Belgrád utcáin, maga ellen fordítva a rendőrséget, kijátszva annak tehetetlenségét és ügyetlenségét.

Mi ebben a hőstett? 1979-ben még lelkesen (mindenesetre töretlenül) folyt a szocializmus építése Jugoszláviában. A szembeszállás a karhatalommal, a rendőrséggel – mindkettő kikezdhetetlen alappillére volt a diktatórikus rendszernek – egyet jelentett a fennálló politikai rendszer ellen fordulással. Legalábbis az emberek így gondolták, ezért rajongtak egyre jobban a Fantomért, az ismeretlen fiúért, akinek az arcát sohasem látták ugyan, de tisztelték bátorságát és lelkesedtek merészségéért.

1979 volt Tito utolsó éve. Ekkor került sor Havannában az el nem kötelezett országok csúcstalálkozójára, amelyen – Fidel Castro meghívására – Tito is részt vett. Így az apafigura, vagyis Tito nélkül maradt Belgrád sivársága és a rendőrség impotenciája éles kontrasztot kap az emberek életébe – akár szó szerint is vehetjük – berobbanó Porschétól. A márka a szélvészgyors, száguldó utcai sportkocsi képét idézi föl. Ám a Porsche sokkal több ennél: legenda, amit márkanév az évtizedek alatt kivívott magának. Vezetni különleges élmény: ahogy elfordítjuk a kulcsot, először élénk berregésbe kezd a motor, majd felbőg, és énekelni kezd a 300 lóerő. Egy Porsche mindig vonzó, mindig gyors, és vezetni mindig feledhetetlen élmény.

Valószínűleg ez járhatott a Fantom fejében is, amikor elkötötte a fehér színű, 911.S.2.7 Targa típusú Porschét, és éjszakánként kaszkadőrmutatványoknak is beillő előadással szórakoztatta a szocializmus langyos posványában, Tito nélkül árválkodó, életunt és sorsukba beletörődött városlakókat.

A belgrádi fantom - jelenet

Ez a városi legenda ki is tölti a filmet. Ne is várjunk mellékszálakat, kibontakozó történetet. Az elsőfilmesként debütáló Jovan Todorović az igaz történetet viszi vászonra, film a filmben technikával. Ötvözi az archív televíziós felvételeket a játékfilm elemeivel. Meg kell itt említeni Nagy András kiváló operatőri munkáját. Rendkívüli jelenetekkel gazdagította, egészítette ki a dokumentumfilmre jellemző interjúkat. A film feszültségét, lüktetését együttesen adják az üldözős jelenetek és a megszólított tanúk vallomásai – ők, mondhatni, maguk írják a forgatókönyvet.

A rendező felépítésében és formájában eredeti filmet próbált létrehozni (de melyik rendező ne azt szeretne). Játékfilmbe dolgozta bele a dokumentumfilmes elemeket és fordítva. Épített a Vihar kapujában-effektusra is; tudniillik ahány tanú látja ugyanazt az esetet, annyiféle az igazság. Minden nézőpont kérdése, a különböző – széttartó – vélemények egybeolvadása is csak közelít a valósághoz. Todorović egy mítoszt akart bemutatni a konkrét jelenetekkel, ám anélkül, hogy a misztikumtól megfosztaná a nézőt.

Abban az időben, amikor a szocialista országokban nyugati áru szinte alig van jelen, a fehér Porsche jelentősége politikai. Ez még külön hangsúlyt kap attól, hogy ez az egyetlen ilyen autó a városban, ráadásul egy külföldié.

A provokatív furikázás a város főterén, a Slaviján, a kikényszerített üldöztetés, amit a Fantom azzal fokozott, hogy a helyi rádiónak előre leadta aznap éjjeli útvonalát, ironikusan és komikusan mutatja be a Porsche design és a jugoszláv rendőrség Zastavái közötti kontrasztot. A Porsche szimbólum – a politikai szabadságé és a fogyasztói társadalomé. Fehér színe szintén a tisztaságot, a szabadságot jelképezi.

Éjjelente egyre több ember megy ki az utcára, hogy le ne maradjon az aznapi előadásról. Az emberek sámlikat visznek magukkal, látcsövet és pattogatott kukoricát: kezdődhet a show! Érzelmes, romantikus színezetet is kap néhány jelenet a lánytól, aki éjjelente virággal várja a Fantom feltűnését. Csakhogy azon kívül, hogy vágyakozó tekintete többször feltűnik, nem tudunk meg róla többet. Mint ahogy nem tudunk meg semmit a Fantomról sem. Élete, céljai, vágyai teljes homályban maradnak, hiszen a film egészében teljes némaságra van ítélve.

A belgrádi fantom - jelenet a filmből

A Kubából visszatérő Tito a Fantom letartóztatását követeli, hiszen személyes hatalmát érzi veszélyeztetve azáltal, hogy a rendőrség tehetetlennek bizonyul. A macska-egér játék őt teszi nevetségessé, és kikezdi a kommunizmus rendszerének érinthetetlenségét. (Sokak szerint ez az epizód jelentette a kommunista Jugoszlávia végének kezdetét.)

A színielőadás tíz napig tart. Egy besúgó buktatja le végül a Fantomot. Néhány év börtönre ítélik, ám példás magaviselete és a házirend mintaszerű betartása jutalmául megrövidítik büntetését, szabadlábra helyezik. Nem sokkal ezután – máig tisztázatlan körülmények között – közúti balesetben életét vesztette, egy lopott Ladát vezetett.

Mivel a balesetre vonatkozó akták eltűntek, a mítoszt, a legendákat kedvelők körében az a hír járja, az erőszervezet nem felejt, nem bocsát meg. Elrettentő példát statuál. Hogy valójában ez-e az igazság – mindenki maga döntse el. Hiszen az egyetlen igazság nem létezik. Minden csupán nézőpont kérdése…

Jovan Branislav Todorović: A belgrádi fantom (The Belgrade Phantom), 2009  – szerb-magyar-bolgár akciófilm

Magyarországi bemutató dátuma: 2011. április 14. (Forgalmazó: Mokép)

Rendező: Jovan Branislav Todorović
Forgatókönyvíró: Jovan Branislav Todorović, Bogdan Petković
Zeneszerző: Nemanja Mosurović
Operatőr: Nagy András

A főszerepben:

Milutin Milošević (Fantom)

Posted in: Film, NÉZŐ