Bedő J. István | „Minden jól ki van találva, / a popsi belefér a nadrágba.” Igen, a régi Gömbölyű dalt idézi fel a Rózsavölgyi Szalon új bemutatója. Sok igazán újat nem lehet kitalálni a szerepcsere, félreértés, ráismerés, összeveszés, kibékülés témakörben – Hindi Brooks sem akart többet egy kedves mulatságnál. Amikor a színlap előre elárulja az […]
2015.02.13.
Bogárdi Iván | Olvasás közben néha elbizonytalanodtam az író, Steven Pressfield életkorát illetően. Valóban nem lehetett ott személyesen az afrikai háborúban? Regénye minden sorából a jelenlét hitelessége süt ki. Annyira részletgazdag és naplószerű, hogy meg kellett bizonyosodnom róla. Nem csak és nem elsősorban a szereplők emberi hitelessége miatt példás darab a Vadászat Rommelre. Megismerkedünk a […]
2015.02.13.
Az ezredem elődje, mint említettem, egy önkéntes lovassági alakulat volt, amit mostanra már gépesítettek, és harckocsikkal látták el. Hadnagy voltam, egészséges megint, és nagyon szerettem volna már harcba indulni. De „az Ezred” (ahogy nevezték ezt is, meg az összes többit is a hadseregben, ha valaki a sajátjáról beszélt) számára nem volt ilyen sietős a dolog. […]
2015.02.12.
Isacco a nap felét az első kocsin töltötte, aztán átköltözött a másodikra. A sebesültek fölé hajolva töltött órák egyformán és rettenetesen teltek, csupán a vidék távoli harangjai törték meg őket, amint panaszos kongásukkal keresztény imákra szólítottak. Már bealkonyodott, és Isacco egyetlen pillanatra sem hagyta abba a hús vágását, a csontok fűrészelését, az amputációk és vérzések […]
2015.02.12.
Lengyel Szilvia | Mocsok az utcán és a szívekben. Zsidóüldözés, szegénység, árvák, szélhámosok, hazugság, árulás. Nem túl vidám Luca Di Fulvio története, de nagyon is realisztikus. Aki haldoklik, az meg is hal, fölösleges csodát várni. Csodák nincsenek, ahogy az életben sem. Szerencsés véletlenek azonban szép számmal akadnak a könyvben. Mai megfogalmazásunk szerint a középkor hivatalos […]
2015.02.11.
Tóth Zsuzsanna | A semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy, büdös semmibe. – Ö. I., halhatatlan Lehet, hogy újra felemelkedőben Örkény csillaga. Nem mintha a szememben valaha is leáldozott volna. Talán a kor abszurditásai hívják elő – mert ha imitt-amott felbukkan, ijesztően friss. Persze van egy korosztály, amely amúgy is napi szinten idézi, s színpadi […]
2015.02.10.
1999, Botswana Néhány perccel azután, hogy megkapom életem legrosszabb hírét, odaérek a vérengzés helyszínére. Az öt elefánt az oldalán fekszik a poros dombok közt, mintha csak furcsa kinövések lennének a tájban. Legyek dongnak a kiszikkadt földön, elszivárgó fekete vérük körül; felettük sötét papírforgóként kavarognak a keselyűk. Leparkolom a Land Rovert a mopanifa alatt, hogy gyalogoljak […]
2015.02.10.
Fekete Judit | Ritkán vállalkozom állatokról szóló könyvek olvasására, talán mert annak idején a szüleim túl magasra tették a lécet, amikor a kezembe nyomták Gerald Durrell könyveit. Durell után viszont azonnal elhatároztam, hogy csakis röhögős állatos sztorikat vagyok hajlandó fogyasztani, nem pedig sírós, szívfacsarós fajtát. (Ami ráadásul az esetek nagy százalékában erősen giccsbe hajló.) A […]
2015.02.09.
|| ál || honnan tudhattam volna a nyíregyházi vásári zsibongásban amikor a ragacsos színes üvegekre legfeljebb csak fáradt darazsak szálltak hogy a málnaszörpben nincsen málna a mézesen alvó narancsszörpben nincsen narancs csak a sóvárgás zakatolt bennem hogy anya vegyen egyetlen forintért egy maszatos poharat amivel a nap csúcspontjára értem azóta már lassan azt is értem […]
2015.02.09.
Hétköznapjaink makámái | Aczél Géza: (szino)líra: torzószótár bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Tóth Zsuzsanna | „Egy óriási figura, nagy idők tanúja, jelentős életművel, s hatalmas sztorikkal – aki éppúgy rajta hagyta keze nyomát az irodalmon, mint a városon” – írja Aczél Gézáról Keresztury Tibor. Akiről szó van: költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus – ám leginkább irodalomszervezőként ismerjük. 1993-tól az Alföld főszerkesztője. Nagymonográfiát írt Kassákról, közismert az avantgárd iránti […]
2015.02.08.
Jeges-Varga Ferenc | „Szép munka!” Nincs a világon ennél ártalmasabb mondat egy fiatal zenészpalánta számára. Legalábbis Terence Fletcher, az egyik híres New York-i zeneiskola, a Shaffer Konzervatórium tanára szerint. Mielőtt még bárki vitába szállna vele, meggyőző érvként Charlie Parker példáját hozza fel. Ha ugyanis annak idején nem vágnak az ifjú szaxofonos fejéhez egy cintányért csak […]
2015.02.07.
| Virgil | Minden zsarunak van egy megoldatlan ügye. Egyeseké kisebb legenda lesz; olyan sztori, ami minden karácsonyi bulin előkerül, amikor a fiúk egy sörrel többet isznak a kelleténél. A nyom, amit nem láttak meg, pedig kibökte a szemüket; az akta, amit képtelenek voltak a szemétbe hajítani; az ügy, amit sosem zártak le. A rémálom, […]
2015.02.07.
Kleyer Éva | Azt persze mindenki tudja, hogy az elefántok soha nem felejtenek. Az is közismert, hogy anyajogú csordákban élnek, nővérek, nagynénik, leányok és egyéb nőági rokonok egy életen át együtt maradnak a mátriárka vezetése alatt. De hallottunk-e arról valaha, hogy az elefántok „eltemetik” és meggyászolják halottaikat, még hosszú évek elteltével is felismerik szeretteik sírját, […]
2015.02.06.
Péter Zsuzsanna | Száz évvel ezelőtt született, a főváros második kerületében élt és dolgozott Nyerges Pál festőművész, grafikus – és idős korában a Rákóczi Gimnáziumban lett tanár. A pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúria életmű-kiállítással emlékezik meg a művészről. Tavaly megjelent tanulmánykötetében Feledy Balázs művészettörténész pannon festőnek nevezte Nyerges Pált. Eredeti családneve Ninausz volt, amelyet ő magyarosított 1935-ben. […]
2015.02.05.
Olvad a hó, forrás ered, tavasz űzi már a telet. Fészkét őrzi minden madár, tavasz múltán izzad a nyár. Pásztor terelgeti nyáját, Ősz rángatja nyár szoknyáját. Varjú hangját fújja a szél, dermed az ősz, ha jön a tél. Aztán újra hólé csordul: az évkerék körbefordul. Március A téli álomból felébredt hüllők újra benépesítik a tavat. […]
2015.02.05.
M. Dalnoki Fanni | A Lengekalendárium olyan mesekönyv, amelyből többet lehet tanulni, mint annak idején az én második osztályos környezetismeret tankönyvemből. Sorra veszi a négy évszakot és elmeséli, mi minden történik a természetben – egészen pontosan egy nádasban – az adott időszakban. Az információkat könnyű befogadni, könnyű megérteni, ráadásul Berg Judit tényleg az érdekes dolgokat […]
2015.02.14.
0