Browsing Archives of Author » «

Homlokcsók Bulgakovtól | Züfec | Szkéné Színház & K2 társulat

2015.02.25.

0

Bedő J. István | A Züfeccel nehéz találkozni. Ritkán játsszák, és még akkor is két lehetőség van: vagy tudja a reménybeli néző, mit jelent a cím, és érdekli, vagy az ellenkezője. Habár Bulgakov Színházi regénye több kiadást is megért, de végül is inkább csak lexikoncikk a kultúrával fog­lal­ko­zók agyában. A harmincas évek Moszkvájának, szovjetunióbeli állapotainak […]

Sci-fibe oltott magánymese | Lakatos István: Óraverzum

2015.02.24.

0

Bodó Viktória Booklány | A Dobozváros óta tudjuk, hogy úgy kellett Lakatos István a magyar kiskorúaknak szóló irodalomnak, mint egy falat kenyér. Kellett, hogy végre valaki a jelen problémáira reflektáljon, és ne akarjon valami élettől elrugaszkodott, értelmezhetetlenül idejétmúlt, esetleg az ostobaságig butított történetecskét letolni a srácok torkán. Megkockáztatom, hogy Lakatos István prózában az, mint a […]

Az emlékezés mozaikja | Katya Petrovszkaja regénye: Talán Eszter

2015.02.23.

Az emlékezés mozaikja | Katya Petrovszkaja regénye: Talán Eszter bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fabian Thomas* | Hihetetlen családtörténet, lélegzetelállítóan szép prózában elbeszélve: Katya Petrovszkaja egy egész évszázadot átfogó tablót alkotott meg Talán Eszter című bemutatkozó regényében. Hogyan lehetséges ilyen rengeteg információt olyan irodalmi formába önteni, amely még a legszomorúbb részek olvasását is csodálatosan könnyűvé teszi? A válasz abban a különös formában rejlik, amelyet Katya Petrovszkaja választott Talán Eszter […]

A demencia poézise | Florian Zeller: Apa / Belvárosi Színház

2015.02.22.

0

Bedő J. István | Vajon fogja-e vonzani közönségét Florian Zeller darabja a Belvárosi Színházba? Hiszen az időskori elbutulás, az Alz­heimer-kór nem de­rű, nem komédia. Ennek a betegségnek, az aggkori (néha korábban kezdődő) el­tom­pu­lásnak a tünetei kis adagban figyelve talán mu­lat­ságosak, nagy adagban – a beteggel együtt élve – tragikusak. Lukáts Andor Andréja, a címbeli Apa, […]

Gondoskodás apáról | Lukáts Andor új szerepéről

2015.02.22.

0

Csicsely Zoltán | Alzheimer-kórban szenved az Apa című darab főszereplője. A lánya számára kérdés, meddig képes saját maga gondoskodni róla, meddig adja fel a saját életét, és mikor kell külső segítséget kérnie. Az előadás főszereplőjével, Lukáts Andorral beszélgettünk. Mennyire van szüksége arra színészként, hogy pontosan, orvosilag ismerje az Alzheimer-kórt a szerep eljátszásához? Valamennyit tudtam már […]

Van visszaút a szigetről | Gabrielle Zevin: Egy könyvmoly regényes élete

2015.02.21.

0

Tóth Gergely | Az utóbbi időben többfelé találkoztam ezzel a mindennapi bölcsességgel: „Aki nem olvas, az csak egy életet él meg, de aki igen, az több százat.” Pontosan ezt éreztem a könyv olvasása közben, még akkor is, ha nem a teljes életét követjük végig a könyv főhősének, A. J. Fikrynek. Amikor megismerjük, Fikry úr egy […]

Gabrielle Zevin: Egy könyvmoly regényes élete (részlet)

2015.02.21.

0

Első rész | Az ártatlan bárány (1953/Roald Dahl) A feleség egy lefagyasztott báránycombbal üti agyon a férjet, majd a rendőröknek szolgálja fel a gyilkos „fegyvert”. Dahl menüje asztalra való, bár Lambiase szerint egy igazi háziasszony nem így készítené el a báránycombot. Ki sem olvasztotta, nem fűszerezte meg, és nem pácolta be. Így elég rágós lenne, […]

Láttam egy Leart (2. rész)

2015.02.20.

0

(Folytatás) Az előadás hangsúlyairól Az újjáalakult székesfehérvári társulat egyre fontosabb színházi életünkben. Olyan izgalmas munkát végeznek, amelyre oda kell figyelni. Ezt a folyamatot példázza a Lear is, Bagó Bertalan mindenképpen korszerű rendezésében. Sokat lehetne vitatkozni azon, mit jelent ma a Lear, a ma közönségének. Amit a fehérváriak előadásában látunk, több mindenről szól. Számításról, a hatalom […]

Láttam egy Leart | A Vörösmarty Színház vendégjátéka a Vígben

2015.02.20.

0

Tóth Zsuzsanna | Sok Lear király előadást láttam már. Né­me­lyi­kért rajongtam. Az csupán érdekesség, hogy az egyik legutóbbit is itt, a Víg­szín­házban néztem meg, ahol most a fehérváriak vendég­játékát. Bagó Bertalan rendezése azon­ban egészen máshová helyezi a hang­súlyokat, mint 2001-ben Tompa Gáboré. Töprengésre késztetett. Látvány és jelképek Ahogy felmegy a függöny, valamiféle katonai diktatúrát láttat. […]

William J. Dobson: Diktatúra 2.0 (részlet)

2015.02.19.

0

|| 1. fejezet | A cár || Vlagyimir Putyin alezredest a KGB egyetlen alkalommal küldte külföldi kiküldetésre. 1985-ben, 32 éves korában Drezdába vezényelték. Feleségével és másfél éves lányával, Másával indult útnak. Érkezésük után nem sokkal született meg második lányuk, Kátya. A Putyin család egy kiutalt lakótelepi lakásban élt. Szomszédaik nagy része a Stasinak, a keletnémet […]

Mindent szabad, amit nem tilos | William J. Dobson: Diktatúra 2.0

2015.02.19.

0

Bodó Viktória Booklány | Ez a könyv, mely alcíme szerint A 21. századi zsar­nokok természet­raj­zá­nak leírását adja, az utóbbi idők legnagyobb revelációját hozta a szá­momra. Ki­derült belőle ugyanis, hogy nem csak a gondol­kodásom hi­bád­zik bizonyos témákban, de annyira gúzsba kötnek a korábban meg­szokott, megtanult ismeretek – meg a történelem –, hogy nem tudok tő­lük elvonatkoztatni. […]

Régi oligarchák | Molnár Ferenc: Olympia / Karinthy Színház

2015.02.18.

0

Bedő J. István | Molnáron, természetesen, nem fog az idő. Az Ördög tavalyi sikerszériája fájdalmasan megszakadt Balikó Tamás halálával. Viszont a Karinthy Színház nemigen maradhat Molnár Ferenc nélkül. Tehát: az Olympia. Olyan egyszerű és olyan csavaros, amilyen Molnár csak lehet. A monarchiabeli fürdőhelyen érlelődik a botrány: a legszebb özvegykorban lévő (31 éves) Orsolini hercegné – […]

Az utolsó marhapásztorok ideje is lejárt | Cormac McCarthy: A síkság városai

2015.02.17.

0

Jeges-Varga Ferenc | Cormac McCarthy lomhán terpeszkedő és sú­lyo­san koppanó mondatait olvasva, nehéz meg­mon­dani, hogy a Határvidék-trilógia hősei isten leg­sza­badabb teremtményei, vagy éppen örök magányuk miatt válnak számkivetetté. A préri pásztorai szeretnék tovább élni apáik történetét, ami egybefonódik a lovakkal, a hegyekkel, a pusztasággal meg a folytonos úton levés élményével. Mert nincs ahhoz fogható, mint […]

Nádgarnitúra | Andrusko Marcella (majdnem) monoestje

2015.02.16.

1

Bedő J. István | Parairodalom. Valami olyan, ami a literatúra mellett lapul, létezik, ámbár létét szégyelljük. (Már aki.) A dilettáns szerzőről tudnivaló, hogy meg van győződve – és el van ájulva – saját nagyszerűségétől. A tehetség eget kér! A tehetségtelenség fórumot, kiadó/nyomdát, színpadot. Csőben fedezném fel a likat, ha értelmezni próbálnám Parti Nagy Lajosnak azt […]

Ricardo Piglia: Éjjeli vadászat (részlet)

2015.02.15.

0

| 1. | Tony Durán vérbeli kalandor és játékos volt, úgy vélte, megütötte a főnyereményt, amikor belebotlott a Belladona nővérekbe. Ez a ménage à trois megbotránkoztatta a jónépet és hónapokon át a közfigyelem középpontjában állt. Mindig egyikükkel az oldalán jelent meg a Hotel Plaza éttermében, azt viszont senki sem tudta, melyikük kísérte, mert az ikerpár […]

Az igazság sokarcú | Ricardo Piglia: Éjjeli vadászat

2015.02.15.

0

Zemen Annamária | Végy egy argentin kisvárost, fűszerezd meg az 1970-es évek gazdasági válságával és némi politikai zűrzavarral. Tegyél hozzá bőven érzelmeket, ne sajnáld az intrikát, a haragot, a hatalomvágyat. Elengedhetetlen hozzávalók még a tehetős, ám hanyatló argentin család, az ipar és a földspekuláció. A jól elkészített mű garantáltan nem üli meg a gyomrunkat. A […]