Van visszaút a szigetről | Gabrielle Zevin: Egy könyvmoly regényes élete

Tóth Gergely |

Az utóbbi időben többfelé találkoztam ezzel a mindennapi bölcsességgel: „Aki nem olvas, az csak egy életet él meg, de aki igen, az több százat.” Pontosan ezt éreztem a könyv olvasása közben, még akkor is, ha nem a teljes életét követjük végig a könyv főhősének, A. J. Fikrynek.

Amikor megismerjük, Fikry úr egy apró könyvesboltot vezet Alice szigetén, Boston közelében és éppen Amelia Loman, a Knightley Press könyvkiadó ügynöke látogatja meg. Az első, amit megállapít a könyvesboltosról, hogy igencsak rosszkedvű és durván elutasítja az ajánlatait.

A rosszkedv, ahogy az a következő oldalakról kiderül, hosszabb ideje állandó kísérője Mr. Fikrynek: nem régen vesztette el a feleségét, akivel közösen költöztek a szigetre és nyitották a könyvesboltot. Az asszony halála után inni kezd, szándékosan önpusztító életmódot folytat, amivel csak azután kezd felhagyni, hogy egyetlen értékét, Poe első, még álnéven kiadott kötetét, a Tamerlánt ellopják tőle. Megpróbálja rendbe tenni magát, sportolni kezd, de hamarosan következik az újabb csapás – legalábbis A. J. mindenképpen annak érzi. Egy este, amíg éppen futni megy, valaki egy kétéves kislányt hagy a boltjában. A mellé tett levélben az ismeretlen édesanya kéri, hogy viselje gondját a gyerekének.

A könyvesboltos élete innentől kezdve megváltozik. Nem egy csapásra, de határozottan rövid időn belül. A kislány miatt sok új vásárlója akad. A kisvárosiakra jellemző módon látni szeretnék, hogyan boldogulnak, mindene megvan-e Mayának – örökbefogadás után Maya Tamerlán Fikrynek. A megnövekedett látogatószám miatt az örökbefogadó apa – korábbi elhatározását megváltoztatva – kénytelen könnyedebb irodalmat és több gyerekkönyvet is árusítani. Hamarosan más változás is történik az életében, amit látszólag egyre kevésbé uralnak a könyvek. Mégis egy könyv miatt hívja fel Ameliát, és kér tőle randevút. A randevúból hamarosan – bár lassabban, mint azt várnánk – kapcsolat lesz, a kapcsolatból házasság, a csonka család kiegészül, és boldogan élnek amíg… Nem, nem amíg meg nem halnak. A könyvesboltos Fikry úrról, akit a regény végére igencsak megkedveltem – bár fitogtatott műveltsége és nyers modora miatt egyáltalán nem volt szimpatikus –, kiderül, hogy halálos beteg. Nincsen csodás gyógyulás, nincs hirtelen happy end. Mégsem rossz érzéssel tesszük le a könyvet.

• Olvass bele!

A Rózsa nevében Melki Adso úgy érzi, hogy minden könyv más könyvekről szól. Teljesen igaz ez erre a történetre is. Minden fejezet egy A. J. által Mayának szánt könyvismertetéssel indul – habár sokáig nem tudjuk, miért is volt szükség ezek megírására, ha szóban is közölhetné. Sok párbeszédben esik szó könyvekről, és a szereplők róluk alkotott véleményéről. Ami egy könyvesboltban egyáltalán nem is meglepő, s Zevin olyan természetességgel tálalja, hogy az ember már indulna is a könyvespolc felé, hiszen éppen most ajánlották ezt meg azt… (A többször is emlegetett Tamerlánt – amiről csak utóbb derítettem ki, hogy valójában a Timur Lenk egyik névváltozata –, nos, azt Fikry nem ajánlja senkinek. Ha nem Poe írta volna, valószínűleg senkit nem érdekelne. Na, ilyen egy bibliomán, vagyis könyvmoly hozzáállása…)

Gabrielle Zevin két írói eszköze is kicsit zavaró. Végig jelen időben ír, és látszólag véletlenszerű jeleneteket ragad ki a történetfolyamból, hogy hosszabban kifejtse őket, aztán ott hagyja a szereplőket. Ugrik néhány hetet, hónapot vagy évet, és egy-két utaláson kívül alig törődik az előző történetrész szálainak elcsomózásával. A nyárból hirtelen tél lesz, Maya kisgyerekből kamaszlány. Időnként hosszabban elidőztem volna egy-egy résznél, Zevin azonban elég szűkre szabja a leírásait, amitől olyan érzésem támadt, mintha sietnék (vagy ő sietne?) valahova.

A. J. Fikry története meglepően hétköznapi. Életszerű. Nincs benne semmi földöntúli, de éppen ezzel ragad magával. A szereplők nem egy másik világban élnek, hanem a miénkben. Olyan könyveket olvasnak, amiket mi, Grace klinikát néznek, és ha az ölükbe – pontosabban a boltjukba – csöppen egy kétéves kislány, akkor a Google segítségével próbálják megfürdetni. Akármennyire is különbözik a karakterem Fikryétől, már a regény közepe óta gondolkodom azon, hogy könyvesboltot kellene nyitni egy kisvárosban. Lehetőleg valamilyen kisebb szigeten…

Ballai Mária fordítása hűen követi Zevin jelen idejű fogalmazását, megbirkózik a magyar címekkel, habár nem tetszett a könyv magyar címe. (No, nem mintha az eredeti – The Storied Life of A. J. Fikry – jobb lett volna, sőt. Az elhibázott, nem vonzó címadás mintapéldájaként tanítani lehetne.) Nem tűnik találónak a könyvmoly kifejezés egy olyan jellemű emberre, mint A. J. Fikry, még ha az első felesége így is hívta.

Gabrielle Zevin: Egy könyvmoly regényes élete
Magnólia Kiadó, Budapest, 2014
240 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft
ISBN 978 615 546 8698

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A. J. Fikry, a kiégett könyvesboltos nehéz éveket tudhat maga mögött: meghalt a felesége; az üzlete rosszabbul megy, mint valaha; ráadásul ellopták tőle legnagyobb értékét is, egy Poe verseket tartalmazó ritka kötetet. Idővel elfordul az emberektől, és még a könyvei sem nyújtanak számára vigaszt, mert a rohamosan változó világra emlékeztetik. Egy váratlan esemény folytán viszont kénytelen lesz újrakezdeni az életét, mert egy kislányról is gondoskodnia kell. A mogorva és életunt férfi hamarosan más szemmel néz a világra, igaz barátokra lel, újra szerelmes lesz, a könyvesboltja pedig a kisváros nyüzsgő központjává alakul át.

Gabrielle Zevin jó humorérzékkel megírt, varázslatos regénye tisztelgés a könyvek világa előtt, szerelmeslevél arról, miért szeretünk olvasni és miért zárunk bizonyos embereket a szívünkbe. Nélkülözhetetlen olvasmány azoknak, akiknek a könyvek a legjobb barátai és azoknak, akik hisznek abban, hogy „Senki sem különálló sziget”.

Gabrielle Zevin 1977-ben született New Yorkban. A Harvardon szerzett diplomát angol és amerikai irodalomtörténetből, ezt követően előbb zenekritikus, majd író lett. Az első regényét 2005-ben írta Elsewhere címmel: a kötet egy évvel később az eredetiségéért megkapta a Borders Csoport irodalmi díját, és a Carnegie-díjra is jelölték. Zevin azóta is töretlenül ír, és minden egyes új regénye felülmúlja az előző sikerét. A legújabb, Egy könyvmoly regényes élete című műve a megjelenését követően azonnal a New York Times bestseller listájára került.
A könyvek mellett Zevin másik nagy szerelme a forgatókönyvírás. Eddigi legismertebb munkája az Independent Spirit-díjra jelölt A nő másik arca című film Aaron Eckharttal és Helena Bonham Carterrel a főszerepben.