A nagy tükör úgy ereszkedik le, mint az emelőpaneles ablak. A nő, aki éppen elfordította az emelőkart, elmosolyodik: mindannyiszor megreszket egy picit. Mi lenne, ha a keret a padlóra zuhanna és kitörne az üveg? De puhán siklott le – a világ kettévált. Ezen az oldalon fehérarany szalon. Odaát, a tükör rejtekében hálófülke, gyertya, meztelen, lihegő […]
január 19, 2014 Írta: olvassbele
Tóth Zsuzsanna | A történelemnek vannak alakjai, akik köré mítoszok szövődnek, akik állandóan foglalkoztatják a történészeket, irodalmárokat, művészeket. Méltán tartozik ebbe a sorba Nagy Katalin cárnő. Könyvek, filmek, színdarabok, festmények – no meg persze számtalan történelmi feljegyzés, levél, miegymás őrzi alakját. Andreï Makine legújabb regénye természetesen nem a cárnőről szól, de a történet mindenképpen központi […]
október 26, 2013 Írta: olvassbele
Tóth Gergely | Sok évvel Gautáma Buddha előtt élt Ánangana Buddha. Későbbi, ismertebb társával ellentétben ő nem magyarázattal próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy a világ csupán egy illúzió, amelyet magunk hozunk létre magunknak, hanem tettekkel. Amire ujjával rámutatott, azonnal semmivé lett, mintha soha nem is létezett volna. Egyszer aztán saját magára mutatott – hiszen […]
augusztus 25, 2013 Írta: olvassbele
| 1 | – Mire gondolsz egész idő alatt? – Én? – Te! – Hát te mire? – Én rád! – Én pedig rád… – Basmakov a kialakult szokáshoz híven ekkor megcsókolta a lány barna, mazsolaszemhez hasonló mellbimbóját, és magában felsóhajtott: „Szegény kicsikém, még hisz benne, hogy egy nő és egy férfi, akik összefeküdtek, el […]
augusztus 25, 2013 Írta: olvassbele
mpr Hogyan írjunk rohadtul jó regényt? című szakmunkájában James N. Frey minden szépirodalommal kísérletezőt igen határozottan eltanácsol az ún. flashback-technika alkalmazásától. Attól tudniillik, hogy a cselekmény menetébe a szerző korábbi eseményeket illesszen – azt mondja, kizökkentő hatásúak. Posztulátuma két esetben nem helytálló: ha a flashback (hangulatában, párhuzamaiban stb.) mégis folytatása valamiképpen a történet „jelenidejének”, vagy […]
augusztus 7, 2013 Írta: olvassbele
Prológus | Honnét beszélek Ez a könyv a szeretetről szól. A következő 340 oldalt azzal az émelyítő orosz szeretettel, ami az igazi melegséget helyettesíti, ajánlom Szeretett Papámnak, New York városának, édes, elszegényedett barátnőmnek Dél-Bronxban, valamint az Egyesült Államok Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának. Ez a könyv egyúttal a túl sok szeretetről is szól. A rászedésről. Hadd mondjam el […]
augusztus 7, 2013 Írta: olvassbele
Cserhalmi Imre Vannak regények, amelyekben a történet a legkevésbé fontos. Ezt a keveset ezúttal a könyv hátsó borítója kereken hét mondatban közre is adja. Nyilván nem azért ilyen röviden, mert – amint krimik ismertetésénél az unalomig megszokottan – a történet egy-két részletét, főleg az elejét elmesélvén csak az olvasó kíváncsiságát akarja feljebb pöckölni, ezért egy […]
május 2, 2013 Írta: olvassbele
Helen Dunmore Ostrom című regénye a második világháború idején a blokád alá vont, szenvedő Leningrádban játszódott. Főszereplői közül csak két fiatal meg egy gyerek élte túl a borzalmakat. Az Árulás vagyis a folytatás cselekménye tíz évvel utóbb, 1952-ben indul, és egy évvel később, Sztálin halálával zárul. Andrej, a hajdani medikus immár kiváló gyermekorvos, Anna a […]
május 2, 2013 Írta: olvassbele
A friss, júniusi reggelben nyoma sincs párának, de Russzov izzad. A kórházi folyosó magas ablakán bevetülő fény megcsillan a homlokán. Andrej felfigyel. Sápadt is a fickó, táskás szeme körül karikák. Lehetne másnaposságtól, de Russzov ritkán iszik többet egyetlen pohár sörnél. Nem is túlsúlyos. Talán egy kis influenza, habár június van. Esetleg ráférne egy kivizsgálás. Negyvenes […]
május 2, 2013 Írta: olvassbele
Írta: Cserhalmi Imre A régi és mai nevén Szentpétervárt még Leningrádnak hívták, amikor a regény cselekménye játszódik. Aki tud az egyik legismertebb angol írónő előző, Ostrom című könyvéről, logikusnak érzi, hogy miután annak a története 1941-től körülbelül két évig, az Árulásé a második világháború végétől Sztálin haláláig terjedő időszakban ábrázolja hősei sorsát. Pontosabban a diktatúra […]
február 24, 2013 Írta: olvassbele
Sokan nevezték az Élet és sorsot a 20. század Háború és békéjének. Grosszman, aki haditudósító korában, a nagy honvédő háború alatt többször is elolvasta Tolsztoj regényét, valóban hasonló művet hozott létre: átfogó történelmi tablót festett egy korról, egy népek sorsát eldöntő háborúról, egy nagy csatáról – s egyúttal olyan nagy családregényt alkotott, melynek hősei valamelyest […]
február 24, 2013 Írta: olvassbele
Írta: Tóth Zsuzsanna Még megjelenése előtt betiltották a Szovjetunióban az 1960-ban befejezett könyvet – és akkor azt mondták, kétszáz évig nem adható ki. A KGB »letartóztatta« a kéziratot. Habár külföldön már 1980-ban, s 1989-ben a Szovjetunióban is megjelent, hazánkba jócskán megkésve érkezett. Nagy kár, hogy így történt. Nemzedékek kaptak volna lehetőséget a tisztábban látásra, ha […]
február 24, 2013 Írta: olvassbele
Mihail Szidorovics összeráncolta a homlokát, olyan elviselhetetlennek érezte a mozdulatokat és szavakat, melyek mintha csak az övéit ismételték volna. Liss gyorsan beszélt, és elevenen, mintha régebben már beszélgetett volna Mosztovszkojjal, és most örülne, hogy be tudja fejezni azt a félbeszakadt beszélgetést. – Húsz óra repülés, és maga ott ül Magadanban, az irodájában. Nálunk maga itthon […]
január 19, 2014 Írta: olvassbele
0