Bűnös. Egyedül bűnös? | Bernhard Schlink: A felolvasó

Posted on 2018. november 14. szerda Szerző:

0


Bodó Viktória Booklány |

Michael Berg tizenöt éves kamasz, akit teljesen véletlenül talált meg a végzete, amikor az utcán elesik, és utána találkozik Hannával, aki segít neki. Később szeretők lesznek, és csodaszép időket élnek meg együtt. Az első szerelem, az első vágy csodáját, amit át- meg átsző az irodalom szeretete: a fiú mintegy előjátékként olvas fel különböző irodalmi műveket a nőnek, aki nem mellesleg körülbelül kétszer annyi idős, mint ő.

A liezon tart, amíg tarthat, majd Hanna egyszercsak eltűnik Michael életéből, hogy néhány évvel később, joghallgató korában lássa őt viszont: egy háborús bűncselekmény egyik gyanúsítottjaként. Az asszony hamarosan fővádlottá lép elő a perben, rettenetes dolgokért vállal személyes felelősséget. Teszi ezt azért, hogy a titka titok maradhasson örökre, és talán megőrizhessen egy apró darabot a méltóságából, hogy ne veszítse el végleg az önrendelkezését. Hősünk ezen a ponton kerül a legnagyobb dilemma elé: joga van-e Hanna döntése ellenében cselekedni abban az esetben, ha ezzel ezzel megmentheti egykori szerelmét?

Szerelem. Bernhard Schlink regényében nagyon furcsa mellékzöngét kapnak a gyengéd érzelmek, hiszen egy kamasz és egy felnőtt nő viszonyáról van szó. Lehet-e magasztos egy ilyen szerelem? Szerethetünk-e valakit akkor, ha elhagyott minket? Mennyiben alakítják a kapcsolataink a személyiségünket, és vajon mit mesélnek rólunk? Lehet-e nosztalgikus és szép érzelmekkel gondolni az első szerelemre, ha az illető felfoghatatlan dolgokat hajtott végre?

Az egyik legnehezebb könyv, amit e témában olvastam, sőt megkockáztatom: talán a valaha írottak között is. Semmi köze ennek a holokauszthoz meg a náci bűntettekhez. Ez a könyv szinte csak azok apropóján, mintegy ürügyén mondja el, amit valójában el akar mesélni. Az egyes emberek és a rendszerek, korszakok, országok viszonyáról beszél, és arról, hogy el lehet-e választani egymástól mindezeket. Kollektív és egyéni bűnösségről, és a talán legnehezebb témáról, az élet árnyaltságáról ír Schlink. Arról, hogy – a tankönyvi példáktól eltekintve – az életben soha, sehol nem feketék és fehérek a dolgok. Minden eset egyedi, minden embert, sőt minden helyzetet a maga egyéni vonásaival és annak árnyaltságában kell megérteni, értelmezni, arról ítéletet mondani.

Nevezik ezt a múlttal való szembenézés, és a nácizmussal szembenézés könyvének is, de szerintem nem az. Eleve nem lehet a megváltozott körülmények között visszamenőleg megítélni helyzeteket. Egyet viszont biztosan tudok, mint egy elhurcolt asszony leszármazottja: az egyén a legritkább esetben akarja a másik embert lágerbe zárni, kínozni, gyilkolni, kegyetlenkedni vele. Azt a rendszerek akarják, pontosabban: a rendszerek teszik olyanná az egyes embereket, alakítják olyanná a helyzeteket, hogy képesek legyenek ilyesmit elkövetni. Azonban az olyan, teljesen átlagos emberek, mint a regénybeli Hanna Smitz, valószínűleg soha nem tennének ilyesmit önként, külső nyomás, felsőbb utasítás és a világban dúló őrület nélkül, agymosás nélkül.

Éppen ezért nem a nácizmussal kell szembenéznünk, és nem az antiszemitizmus a legnagyobb ellenség. A legnagyobb ránk leselkedő veszély az, ha hagyjuk, hogy a másik embert intézményesen megfosszák emberi mivoltától. Minden népirtás így kezdődik: dehumanizálással, az ellenségkép felfestésével és agymosással. Ilyenkor csak egy dolgot kell megkérdeznünk magunktól: kinek áll ez (anyagi) érdekében? És máris meglátjuk a valódi ellenséget.

Mindezek, az olvasás után velünk maradó, súlyos gondolatok teszik maradandóvá ezt a nagyon intelligensen és érzékenyen megírt, okos könyvet.

Az írás teljes terjedelem­ben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

Bernhard Schlink

Bernhard Schlink: A felolvasó
Fordította: Rátkai Ferenc
21. Század Kiadó, Budapest, 2018
254 oldal, teljes bolti ár 3690 Ft,
kedvezményes webshop ár 2952 Ft,
ISBN 978 615 575 9581

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Michael Berg tizenöt éves, amikor hazafelé tart az iskolából, elesik, és megsérül. Egy Hanna nevű nő a segítségére siet, aki később a szeretője lesz. A testiség és az irodalom gyönyörű élményeit élik át együtt.
Hanna hamarosan eltűnik, és Michael soha nem heveri ki szerelmüket. Legközelebb egyetemista korában látja viszont a nőt, egy borzalmas, háborús bűntény gyanúsítottjaként. Hanna nem védekezik a vádak ellen, és Michael apránként rádöbben, a nő azon az áron is ragaszkodik ahhoz, hogy megőrizze titkát, ha az egész világ gyilkosnak tartja.
A könyvből készült, 2008-ban bemutatott filmdráma főszerepében Kate Winslet alakítását Oscar-díjjal jutalmazták; a film további négy jelölést is kapott.