Browsing All posts tagged under »rózsavölgyi_szalon«

Namostakkor ki a genya? | Neil LaBute: Valami csaj(ok) / Rózsavölgyi Szalon

december 17, 2016 Írta:

0

Bedő J. István |  Komédiának mondják, pedig valójában össze­tettebb darab ez a kis másfélórás. Leginkább azonban jutalomjáték Pokorny Lia részére – a szónak abban az értelmében, hogy négy szerepben csilloghat. Az alaphelyzet elszomorítóan hétköznapi: egy negyvenes fickó, mielőtt megnősülne, találkozni akar négy korábbi kapcsolatával. Írónak mondja magát, de ehhez képest elég fantáziátlan, nem is nagyon […]

Miben különbözik? | Purim Fesztivál a Karinthy Színházban

március 12, 2016 Írta:

0

Bedő J. István | Miben különbözik ez a fesztivál a többitől? A Purim megünneplése hagyomány és személyes ügy a zsidó közösségben. Szép tavaszi időre esik, és amúgy is örömteli megemlékezés (a részleteket lásd itt), miért ne lehetne a színház ünnepe? Karinthy Márton tehát kitalálta, hogy még a nagy tavaszi fesztiválidény előtt Újbudára hívja mindazokat, akik […]

Ha már elmenni készül az utolsó hajó | Jean-Marie Chevret: Amazonok / Rózsavölgyi Szalon

december 21, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | »Nem az a rémség, barátom, amikor az ember megtapasztalja az első ráncait (habár az sem túl kellemes), hanem amikor az asszonyszemély jön rá, hogy az életéből még kimaradt egy s más.« (Na, milyen szép Jókai-mondatot sikerült hamisítanom.) Változatlan érvényű a gondolat, legfeljebb az évjárat tolódott el némiképpen. Chevret darabjának amazonjai erős […]

»Kinek mondod: szeretlek? És kinek mondom én?« | É. E. Schmitt: Rejtélyes viszonyok / Rózsavölgyi Szalon

december 2, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | Bár lehetnék ismét olyan fiatal és tapasztalatlan, hogy beharapott ajakkal tudnám végigkövetni Éric Emmanuel Schmitt kétszemélyes színjátékának fordulatait. Ketten játsszák, de valójában az első pillanattól jelen van a meg nem jelenő harmadik, aki összekapcsolja a két szereplőt. A világtól elzárkózva, egy kellően lakatlan norvég szigeten él Abel Znorko. Egytucatnyi könyve után […]

Meddig lehet tűrni egy diktátort? | Ulickaja: Unokám, Benjámin / Rózsavölgyi Szalon

június 4, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | Van abban is valami jó, ha az ember majdnem szűzen találkozik Ulickajával. Valahogy úgy alakult, hogy mindig mások olvasták és vitték előlem el a könyveit. Persze láttam már színpadra állított novelláját (Rövid), meg szóba került a szintén színpadra átdolgozott regény, az Odaadó hívetek, Surik is. Mikor vagy négy éve Ulickaja Magyarországon […]

»Minden gyönyör egyben szenvedés is« | Szakonyi Károly: Örvény / Rózsavölgyi Szalon

április 10, 2015 Írta:

0

Kolbe Gábor | Négy év kényszermunka után Fjodor Mihaj­lovics Dosztojevszkij végre ismét irodalmi munkásságára koncentrálhat. Egészsége azon­ban megromlott, magánélete romok­ban he­ver. Minden vágya, hogy bizo­nyít­son, de folyamatos bűntudattól szenved… Szakonyi Károly rádiójátékát eredetileg 2000-ben rögzítették hangszalagra a Magyar Rádióban, márciusban pedig az Örvény eredeti szövegének színpadi adaptációja került a Rózsavölgyi Szalon színpadára. A rendező mindkét […]

Nádas-toposzok | Forgách András a »Szorul a hurok«-ról és a színházak holnapjáról

június 13, 2014 Írta:

0

Hárságyi Margit | Hárman egy taxiban, két nő és a sofőr, csaknem ismeretlenek egymásnak. 1961 zivataros, vészterhes március 15-i ünnepén rövid utat tesznek meg együtt az Oktogontól a Kútvölgyi úti pártkórházig. S mint a görög sorstragédiákban itt is a sűrű, levegőtlen térben, rövid együttlétük alatt tárul fel a három ember életfonala, mely örökké összeköti őket. […]

Működteti a WordPress.com.