Browsing All posts tagged under »afrika«

A. Túri Zsuzsa: Sivatagi szél (részlet)

január 31, 2020 Írta:

0

Prélude Párizsig sírtam. Ott kellett átszállnom. Késett a nouakchotti gép, így volt időm megnyugodni. Sétálgattam a tranzitban, nézegettem az újságokat, a hűtőmágneseket, kulcstartókat. Hátamon egy nagy hátizsák, amit kézipoggyászként vihetek a repülőre, csak egy közepes sporttáskát adtam fel, néhány nyári ruhával, cipővel, pólóval. Úgyis szinte mindig ugyanazt hordja az ember: a sivatagban farmert pólóval és […]

Tétova szél | A. Túri Zsuzsa: Sivatagi szél

január 31, 2020 Írta:

0

Kleyer Éva | Van, amikor a lektűr irodalmi köntösbe öltözik, és abból valami érdekes, szép, maradandó születik. Mint A Pendragon legenda, Szerb Antal regénye. Aztán van, hogy a közlésvágy kitüremkedik az íróeszközzel felszerelt szerző íróasztalán túlra, és könyv formáját veszi magára. A következmények ilyenkor lehetnek pozitívak, de zavarba ejtőek is. A Sivatagi szél, A. Túri […]

Oyinkan Braithwaite: Hugicám, a sorozatgyilkos (előzetes, részlet)

január 20, 2020 Írta:

0

Ayoola immár a harmadik pasiját intézte el „önvéde­lemből”, így Korede immár harmadszor takaríthat az ő halálosztó kishúga után. Alighanem a rendőrséghez kéne fordulnia, hiszen ezt diktálja a nigériai férfinép jól felfogott érdeke, de hát ő szereti a húgát, és, ahogy mondani szokás, első a család. SZAVAK Ayoola e szavakkal rendel oda: Korede, megöltem. Pedig bíztam […]

Ólomsúlyú mondatok | Toni Morrison: Engedjétek hozzám

szeptember 11, 2018 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Valódi kegyelmi állapot, ha az ember ilyen, tartalmában és formájában is különleges szöveghez jut hozzá, mint Toni Morrison könyve, az Engedjétek hozzám. Egy könyv, ami nem szószátyár, de alig kétszáz oldalon többet mond, mint egy ezeroldalas nagyregény. Toni Morrison irodalmi Nobel-díjas, aki „látnoki erejű és költői szépségű regényeiben az amerikai valóság […]

Mathias Énard: Zóna (részlet)

augusztus 24, 2017 Írta:

0

| I | a férfikorban minden nehezebb, minden hamisabban, kissé fémesebben cseng, úgy, mint két egymásnak csapódó bronzkard, magunkra vagyunk utalva, és nem szabadulhatunk meg semmitől, szép kis börtön, az ember annyi mindent visz magával az útra, egy ki nem hordott gyermeket, egy cseh kristályüvegből készült kis csillagot, egy talizmánt, amely a szemünk előtt válik […]

Navigálás az emberiség mocskában | Mathias Énard: Zóna

augusztus 24, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Mathias Énard Goncourt-díjat kapott 2015-ben, ebből már sejthetnénk, hogy nem akárkivel állunk szemben, a szerző mégis a periférián maradt a hazai berkekben. Holott… Holott a Zóna igazán megér egy misét, meg egy Candide-díjat is, többek között. Az olvasó persze nem erre vágyik a nyárközepén, mert ilyenkor a könnyedség a hívószó. Mindenki […]

Kétdimenziós Afrika | Elina Hirvonen: Legtávolabb a haláltól

május 2, 2012 Írta:

0

Írta: Jónás Erika Afrika egy poros út. Veri a nap, az úton rozsdás, horpadt buszok döcögnek, időnként egy-egy fényes terepjáró, ki tudja, ki ül benne. Az út mentén tekintetüket a földre szegező, rongyos utcagyerekek ballagnak. Illetve Afrika sárszínű folyó is egyben, sárszínű krokodilok rejtőznek benne, szemük mindig figyel. Bármikor lecsaphatnak. A vízparti köveken asszonyok ruhát […]