Ólomsúlyú mondatok | Toni Morrison: Engedjétek hozzám

Posted on 2018. szeptember 11. kedd Szerző:

0


Bodó Viktória Booklány |

Valódi kegyelmi állapot, ha az ember ilyen, tartalmában és formájában is különleges szöveghez jut hozzá, mint Toni Morrison könyve, az Engedjétek hozzám. Egy könyv, ami nem szószátyár, de alig kétszáz oldalon többet mond, mint egy ezeroldalas nagyregény.

Toni Morrison irodalmi Nobel-díjas, aki „látnoki erejű és költői szépségű regényeiben az amerikai valóság egyik lényeges metszetét kelti éltre”. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ez a különleges tehetségű asszony úgy ír az afroamerikaiakról, mint nagyon kevesen. A különleges tehetség itt nem túlzó megnyilvánulás a részemről. Morrison ír operalibrettót, gyerek- és felnőttkönyveket, tanít egyetemen, írt már színdarabot is, elnyerte az irodalmi Nobel-díjat és a Pulitzert, megkapta a francia Becsületrendet, számtalan egyetem díszdoktora, és mindezek csak apró morzsák az elismerései közül. Sőt egyszer még Grammy-díjra is jelölték, egyszóval Toni Morrison: ikon. Egy ikon könyve pedig milyen is lehetne, ha nem megrázó erejű és szívszaggatóan szép?

Az Engedjétek hozzám a gyerekekről szó. Azaz nem is: azokról a sebekről szól, amiket a gyerekeinken ejtünk, akarva vagy akaratlanul, jó vagy rossz céllal egyaránt. A pokolra vezető út is jó szándékkal van kikövezve, mint az köztudott, ahogyan az is, hogy az ember igen gyakran nagyobb sátán magánál az ördögnél is. Válogatott módokon ejtünk sebeket a legkisebbeken, és egy generáció szinte soha nem elég a gyógyuláshoz.

A történet főszereplője Bride, a koromfekete szépség a bőrszínében hordozza a végzetét. Anyja, Sweetness szeretni akarja, de nehezére esik, mert a lánya sokkal feketébb nála, így előrevetíti azt a rengeteg fájdalmat és megaláztatást, amit a társadalom mérhet rá emiatt. Ezért keményebb vele, mint kellene, szeretné, de nem képes rá. Bride éppen ezért a szeretethiányban felnőtt gyerekek örök csapdáiban szenved egész életében. Végzetes dolgokra ragadtatja magát már egészen kiskorában, egy kis anyai figyelemért, támogatásért, szeretetért. Hiszen, ha az anyja megüti, akkor legalább hozzáér… Átkos külsejét a javára fordítja, karriert csinál a szépségiparban, a magánélete viszont igazi romhalmaz. Megismerkedik Bookerrel, aki szintén örökre megsebzett gyermek, csak éppen felnőtt testben – vagyis az útjuk nem lehet sima és párhuzamos.

Ha ez a regény egy cd volna, akkor a „Figyelem! Megrázó tartalom!” matricát javasolnám elhelyezni rajta, a „Figyelem! Durva szövegek!” mintájára. Morrison ugyanis úgy ír, hogy minden mondata lágyan gördül, de ezzel egy időben keményen, ólomsúllyal koppan is. Vagy inkább sziklaként döng, és az olvasó gyomrában remeg tovább. Olvasmányosabb, autentikus stílus kevés akad az övénél, miközben egyszerűségével és mélységével letaglózza az olvasóját. Egy egyszerű mondattal egész világokat képes kifejezni. Dialógusaiban egész évszázad van benne. Látszólag hétköznapi vagy akár jelentéktelen villanásaiban rejlik a történelem veleje, a kiszolgáltatott gyermeklélek törékenysége, a múlt fájdalma, a jelen igazságtalansága és a mindezekkel terhelt, törött szárnyú kismadár, a jövő.

A mű fordítója Elekes Dóra, akinél jobbat a kiadó keresve sem találhatott volna. Látszólag minden erőfeszítés nélkül, szép alázattal nőtt föl a feladathoz, valódi élmény az ő hangján olvasni Morrisont. Hibátlan élmény, jó a szerkesztői munka: így kell egy ilyen szöveget kezelni, ez az, ami méltó hozzá.

Az írás teljes terjedelem­ben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

Toni Morrison

Toni Morrison: Engedjétek hozzám
Fordította: Elekes Dóra
Park Könyvkiadó, Budapest, 2018
208 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft,
kedvezményes webshop ár 2392 Ft,
ISBN 978 963 355 2193

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Az 1931-ben született Toni Morrison első regénye, a Nagyonkék 1970-ben jelent meg. 1988-ban A kedves című regénye, amely egy felszabadított fekete rabszolganő kálváriáját meséli el, Pulitzer-díjat nyert. 1993-ban neki ítélik az irodalmi Nobel-díjat azzal az indoklással, hogy „látnoki erejű és költői szépségű regényeiben az amerikai valóság egyik lényeges metszetét kelti életre”.
Sweetness szeretné szeretni gyermekét, Bride-ot, de nehezére esik az anyai szeretet. Bride, aki időközben csodás, ébenfekete, párducszépségű fiatal nővé serdült, szeretné szeretni barátját, Bookert, de elárulja a múltja, egy olyan pillanat, amely az anyai szeretet iránti csillapíthatatlan éhségéből fakadt. Booker nem lát el Bride szívéig, mivel ő is saját szeretettelen múltjának csapdájában vergődik. Vajon megtalálják-e a gyermekkori traumákból kivezető utat, az utat a fényre és a boldogságra?
Toni Morrison kíméletlen és provokatív új regénye azt tárja fel, miféle sebeket ejthet a felnőtt a gyermeken, és hogy miként cipeljük tovább gyermekkori sérüléseinket generációról generációra.