»Azokat az embereket szeretjük a legkevésbé, akiknek ugyanazok a hibáik, mint nekünk. Ezért imádjuk a cseheket. Mert ez olyan nemzet, amelynek egészen más hibái vannak.« »Olyan könyv lebegett a szemem előtt, amely rögeszmék nélkül beszél kedvenc országomról. Nem tükröz, nem tárgyiasít, nem szintetizál kényszeresen. Trehány csehbarát vagyok, könyvem nem vezet végig mindentudó útikalauzként sem a […]
december 24, 2012
Szerző: olvassbele
Cserhalmi Imre | Lengyelországban csakúgy, mint régen, most is virágzik a riport műfaja. A Nagyvilág című folyóirat tavaly decemberi számát a legismertebb lengyel riporterek munkáiból készült válogatásnak szentelték, de egyikük-másikuk riportjai könyvbe gyűjtve is megjelentek magyarul, nem sokkal hazai kiadásuk után. A lengyelek szeretik ezt tényirodalomnak nevezni, mi talán inkább irodalmi riportnak, de a lényeg […]
december 23, 2012
Szerző: olvassbele
A frissen megözvegyült kékharisnya könyvtárosnő és az édesanyja sírját látogató, magányos, egyenesen a tehenek mellől érkező, magával ragadóan természetes parasztgazda egymás mellett gyászolgat a temetőben. Bizalmatlanul méregetik egymást, mígnem egyszer csak, számukra is váratlanul, szenvedélyes érzéki szerelemre lobbannak egymás iránt. Néhány hónapig tartó lángolásuk történetét virtuális napló formájában ők maguk mesélik el, közben feltárul életük […]
december 23, 2012
Szerző: olvassbele
Folytatódik A pasi a szomszéd sír mellől című sikerkönyv! A nő könyvtáros, a férfi parasztgazda. A nő a könyveket és a biotermékeket imádja, a férfi gazdálkodik, és eszébe se jutna, hogy egy könyvet csak úgy elolvasson. De a sors egymás útjába sodorja őket, és egy rövid együttlét, majd szakítás után úgy döntenek, tesznek három kísérletet […]
december 23, 2012
Szerző: olvassbele
Az első év | Változóan felhős | 1 | Benny Kész szerencse, hogy amikor az első éjszaka után két méterrel a föld fölött lebegve kiléptem Desirée ajtaján, tiszta erőből eltaknyoltam. Csúsztam néhány lépcsőfokot lefelé, könyökkel nekiütköztem a liftház oldalának – rohadtul fájt! –, és amikor végre fél térden a lépcsőfordulóban landoltam, a lábam furcsa szögben […]
december 23, 2012
Szerző: olvassbele
Írta: Zemen Annamária Ha valaki még nem olvasta volna A pasi a szomszéd sír mellől című regényt, jobban teszi, ha most gyorsan nekivág, mielőtt hozzáfogna Katarina Mazetti új regényéhez. Ugyanis a svéd szerző Családi sírbolt című könyve tulajdonképpen az előző folytatása. A főszeplők ugyanazok, csak új szituációban. Elolvasható egy szuszra, meg is mosolyogtat, ám az […]
december 23, 2012
Szerző: olvassbele
És ki szól a halottakért Értük ki harcol ki hallgatja meg őket ki öntözi virágaikat? | 1 | Jó lesz vigyázni velem! Én egy besavanyodott, egyedülálló, nyilvánvalóan rendellenes érzelmi életet élő nő vagyok. Ki tudja, mire vetemedem a következő teliholdkor? Olvasnak Stephen Kinget, nem? A férjem sírjánál ülök egy fényesre koptatott, sötétzöld padon, és dühöngök. […]
december 22, 2012
Szerző: olvassbele
Varga Gábor fiatal cukrász, a Gourmandia című nagysikerű könyv szerzője második kötetéből bárki megtanulhat igazán finom édességeket készíteni úgy, hogy garantáltan sikerélménye lesz közben. A precíz leírások és a fázisfotók megkönnyítik a munkát még azok számára is, akik eddig esetleg kevésbé voltak jártasak a kelt, az égetett vagy a kevert tészták világában. Nyugodtan bízzák magukat […]
december 22, 2012
Szerző: olvassbele
Írta: Molnár Kata Orsolya A sütésre-főzésre mindig úgy gondoltam, arra egy kicsit születni is kell. Aztán kezembe kerül Varga Gábor Gourmandia című könyve, és rájöttem, egy jó útmutatóval még a legrémisztőbb kelt tészta sem ördöngösség. A szerző második könyvével, a Desszert szerelemmel a jól kitaposott ösvényen jár: klasszikus és modern süteményrecepteket ad – elronthatatlanul. Ez […]
december 20, 2012
Szerző: olvassbele
Írta: Bedő J. István Kulka János estjéről olyan jó lenne mondani, hogy az »Ez a hely« sanzonest – csak hát nem lenne igaz. Műfajának megjelöléséhez elő kell rántani ezt a két évtizede a lomtárba került kifejezést, amit az egykori egypárt használt, mondjuk úgy, a besúgás legalacsonyabb fokának megjelölésére. Aki emlékszik, még a Tanúban is előkerült, […]
december 20, 2012
Szerző: olvassbele
Írta: Hepper Richárd Nyilván utálod. „Haegyszermeglátom,lenyomomafestéksprétatorkán” meg ilyenek. Egyrészt igazad van. Másrészt meg szart se tudsz az egészről. De az is lehet, hogy tök normálisan állsz hozzá. Persze tudni te sem tudhatsz semmit. Honnan is tudhatnátok? Szóval nyisd ki a könyvet. A végén. Mert ha nem vagy skalpig a szcénában, kizárt, hogy vágod a belső […]
december 20, 2012
Szerző: olvassbele
A graffitizés olyan jelenség a mai magyar nagyvárosokban (is), amiről mindenkinek van véleménye. A „barbár tahók vandalizmusa, rács mögé az összeset” attitűdtől kezdve az „ez a művészet tesóm, az egyetlen hiteles képzőművészeti ág, minden más csak pofon a szarnak”-ig. Falakra írt feliratok, falakra fújt képek, névjegyek és csapatok ‒ a graffitis szubkultúra egy külön világ. […]
december 19, 2012
Szerző: olvassbele
A két világháború közötti időszakban egy nemzedék kelt útra. Németh László San Remóba, majd Romániába, Cs. Szabó László »Kárpát kebelében« kalandozott, Illyés Gyula Oroszországot fedezte föl, Márai Sándor pedig elindult az Istenek nyomában. A hajdani »riporter« aki végighaladt ezen a varázslatos úton, elsősorban élményeket gyűjtött, kötetének is ezt az alcímet adta: Útirajz. „A táj, melyre […]
december 19, 2012
Szerző: olvassbele
Írta: Tóth Zsuzsanna Személyes hangvételű, útinapló-jellegű kötet. Útirajz. Így definiálja műfaját a szerző, Márai Sándor. Látszólag a sivatagon vezet át, mégis inkább belső tájakat jár végig. A fiatal Márai útnak indul, és rögzíti benyomásait – abból az európai társadalmi környezetből kiindulva, amely gondolkodásmódját meghatározza, s abból a korból, amelyre – a 20. század még talán […]
december 19, 2012
Szerző: olvassbele
Arról, hogy a város minden képzeletet meghaladó módon rút – cementfantázia, melyhez tevék hordták a meszet, s irodalmárok vakolták –, fölösleges beszélni, s ezt nem is szabad rossz néven venni. Az építők nagy sietségükben örültek, ha nem felejtik ki a lépcsőket a házból, s nem volt idejük stílusokat feltalálni. A házaknak faluk van, ablakuk, ajtajuk, […]
december 18, 2012
Szerző: olvassbele
(Xénia) A dedikálás mágikus kapcsolat a szerző és az olvasó között. A szerző némiképp meghatódik, hogy az olvasó figyelmet szentel az ő művének, az olvasó szintén meghatódik, mert egy kis darabot magával visz a személyes találkozás élményéből. Vagy egyszerűen csak elmondja a szerzőnek: nagyon szerettem az előző könyvét is. Az író pedig melegséget érez a […]
december 24, 2012
Szerző: olvassbele
0