Bedő J. István | Teljesen új mű született Majgull Axelsson könyvéből, még ha a mondatai felismerhetők a Vígszínház Háziszínpadán. A fájdalmasan súlyos Nem vagyok Miriam a nagyjából egyórásra tömörített változatban teljes élményt nyújt. Leginkább arra emlékeztet, mint amikor a festő csak felvázolja a portrét, de a kevés vonalból a szem már érzékeli, milyen lesz az egész. […]
március 17, 2019 Írta: olvassbele.com
Bedő J. István | Nem vagyok Miriam, mondja a regény 85. évét betöltött címszereplője, a méltóságteljes és visszafogott svédek között élő főhőse egy szép nyári napfordulón, és ezzel zavarba ejti összes családtagját. A mondat képtelennek tűnik, de legkevésbé sem az. Csakhogy a nagymama pontosan tudja, hogy csaknem hetven évig miféle titkot őrzött. Mint egy filmben, […]
január 11, 2018 Írta: olvassbele.com
Tóth Zsuzsanna | Ki hinné, hogy egy tudományos munka, egy színháztörténeti doktori disszertáció a nagyközönség számára is érdekes, sőt izgalmas lehet? Csóválhatnák fejüket a megszállott színházbarátok, ha ilyet állítanék, pláne ha egy letűnt korszak már-már feledésbe merülő figurájának felidézéséről van szó. Pedig Fesztbaum Béla – aki nem mellesleg kiváló színész, bár nem tudtam, hogy tudományos […]
január 11, 2018 Írta: olvassbele.com
A művészeti igazgató A Vígszínház létrejöttét, alapításának körülményeit, az új színházat alapító ötlet Vígszínház Egyletté, majd Magyar Vígszínház Részvénytársasággá és Vígszínház Bérlőtársasággá alakulását részletesen és kimerítően tárgyalja mind a Magyar Színháztörténet, mind pedig Magyar Bálint: A Vígszínház története című munkája, így a dolgozat, elengedhetetlenül támaszkodva rájuk és forrásaikra nem kívánja újraírni az intézmény történetét, hanem […]
július 20, 2017 Írta: olvassbele.com
Tóth Zsuzsanna | Élő személy memoárját olvasgatni furcsa érzés, mintha már lezárta volna önmaga életét, épp ezért, s talán még a szelektív emlékezet csapongásai miatt, nem is kedvelem különösebben az ilyen műveket. Ám határozottan más a véleményem Marton László új könyvéről – amit persze Orosz Ildikó érdemének is betudhatunk. Az Összpróba egy olyan, lassan már […]
július 20, 2017 Írta: olvassbele.com
Várkonyi Zoltán az egyik legfontosabb személy az életemben: mesterem, igazgatóm, később barátom – és egy „szellemi” apafigura számomra. Egész pályafutása alatt megőrizte villódzó, szabad, rakoncátlan, az ismert megoldásokat megvető és elvető természetét. Sokoldalú művész: kiváló színész, ihletett színház- és filmrendező. 1945-től 1949-ig – politikai-ideológiai okból történt feloszlatásáig – a legendás és progresszív Művész Színház igazgatója. […]
február 24, 2017 Írta: olvassbele.com
Lengyel Szilvia | A Pál utcai fiúk sosem évül el. Remélem, megmarad kötelező olvasmánynak is még jó ideig. A muszájok közül én ezt szerettem a legjobban, és nem is nyűglődtem vele, amikor olvastam. Az első könyv volt, amin sírtam. Felnőttként és színházban ugyanaz az élmény, mint gyerekként. Meghatározó. Nagy volt a várakozás előtte, hiszen a […]
október 6, 2015 Írta: olvassbele
Lengyel Szilvia | A Vígszínház 1994-ben mutatta be először az Össztáncot, méghozzá annak az évadnak a megnyitásakor, amikor ideiglenes sátorszínházukból végre visszaköltözhetett a társulat a körúti, felújított épületbe. Szerencse, hogy nem merült feledésbe a darab, mert minden generációnak látnia kell. Sőt: én egyenesen kötelezővé tenném minden középiskolai osztálynak, hogy részt vegyen ezen a táncos történelemórán. […]
június 28, 2015 Írta: olvassbele
Tóth Zsuzsanna | Az önéletrajz egy hiteles, érvényes élet leirata – lehet-e kételkedni benne, netán hiányosságokat fedezni fel benne? Egyáltalán, írásműként miképpen elemezhetjük? Úgy kell olvasnunk, mint egy sajátos emberi realityt? S vajon mennyit szépít rajta a szelektív emlékezet? S azok, akik megemlítődnek benne, egyetértenek minden szavával? Ilyen kétségek között kezdtem olvasni Lázár Egon Visszapillantó […]
június 28, 2015 Írta: olvassbele
Várkonyi és Jákob tizenkét fia 1976. február 15-én léptem be először a Vígszínház kapuján. Emlékszem, majd kiugrott a szívem a helyéről. Életem vágya volt, hogy a Vígszínház tagja lehessek. Amikor Várkonyi felhívott, hogy jöjjek el és beszéljünk, a világ legboldogabb embere voltam. Hihetetlen jó érzés, hogy ezt én csinálhatom. Szóval beléptem – senkit nem ismertem […]
szeptember 30, 2013 Írta: olvassbele
OP Együtt próbál Kern András és Hernádi Judit – Verebes István keze alatt – a Hitted volna? produkcióban. Huszonhét év után dolgoznak újra egymással. Premier október 3-án a Belvárosi Színházban. A legutóbbi hat bemutatójából – az éppen most próbaszakaszban lévő Hitted volna? előadással együtt – három a Belvárosi Színház műsorán van és lesz. Megtalált itt […]
szeptember 26, 2013 Írta: olvassbele
OP Kern András ismét az Orlai Produkcióval dolgozik a két sikerszéria, A kellékes és A 88. utca foglyai után. A Hitted volna? című történetben Hernádi Judit partnereként jelenik meg a Belvárosi Színház színpadán, Verebes István rendezésében. Amikor a Vígszínházon kívül lép színpadra, mit keres? Nekem valót, érdekeset, olyat, ami igazán megszólítja a közönséget. Néha meg […]
június 18, 2012 Írta: olvassbele
Írta: Jeges-Varga Ferenc Idén is a Király utca és a Színház tér volt a Pécsi Országos Színházi Találkozó központi találkozóhelye. A kísérőprogramok ugyan behálózták a város legfontosabb köztereit, sőt idén először a Zsolnay Kulturális Negyedben is területet foglaltak maguknak, a kulturális gócpontok összekapcsolása mégsem tűnt maradéktalanul sikeresnek. Megnyugtató azonban, hogy a fesztivál látogatóinak zöme csodálattal […]
február 16, 2012 Írta: olvassbele.com
(A cikk eredetileg 2011. június 18-án jelent meg az olvassbele.hu-n.) Írta: Jeges-Varga Ferenc Nyolc női sors. Tűrnek és megalkusznak, mert ez az elfogadott, megfellebbezhetetlen rendje a dolgoknak. De vajon hol húzódik a határ? Meddig engedjük magunkat különféle ideológiák, vallási-politikai nézetek, társadalmi szokásrend által gúzsba kötni? A mikve az ortodox zsidók számára még a zsinagógánál is […]
március 31, 2019 Írta: olvassbele.com
0