Browsing All posts tagged under »ulpius-ház_kiadó«

Krimi, sok nevetéssel | Réti László: A hasonmás

március 3, 2014 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Ha valami nem merült fel bennem soha könyvek kapcsán, akkor az az, hogy én Réti Lászlót fogok olvasni. Igazából nem is tudom, miért. Talán nem tűnt eléggé érdekesnek, súlyosnak, de az is lehet, hogy csak a borítója nem tetszett. Mindegy is, mert már túl vagyok az elsőn, s biztos vagyok benne, […]

Tiltakozom! | M. C. Beaton: Agatha Raisin és a balszerencsés boszorka

december 4, 2013 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány Ezúton tiltakozom M. C. Beaton alulértékelése ellen! „Könnyed” meg „nyaralós” és ehhez hasonló jelzőkkel ille­tik ezt a sorozatot, ami semmi mást nem jelent, mint egy legyintést a könyvpiac újabb jópofa limonádéja felett, ezt valljuk be egymás között. Azonban az biztos, hogy M. C. Beaton ennél sokkal több elis­merő szót érdemel. Sőt! Kizárólag […]

Lubickolás az esetlegben és a minthában | Frei Tamás: 2015

november 15, 2013 Írta:

0

Cserhalmi Imre Új könyvének borítóján a kiadó arról tudósít, hogy Frei Tamás 28 utánnyomást megért műveiből eddig 250.000 darabot adtak el. Nemrégiben arról az igen jelentős összegről is megjelentek hírek, amelyet a szerző a könyveiért kaszált. Kétségtelen, hogy változóban van az érték szerkezete és fogalma. Nem is olyan nagyon régen még az volt értéktelenszagú, ami […]

Fregoli utópia | J-M. Gustave Le Clézio: Uránia

február 27, 2013 Írta:

0

Írta: virginiawoolf Melankolikus időpásztázás, elégikus merengés, égi-földi szerelem egyidejű megélése, pragmatikus ökotudatosság, eszme- és földtörténeti értekezés, no meg ki tudja, mi minden még az Uránia, Jean-Marie Gustave Le Clézio regénye. Ez a költői bédekker magánmítoszokon és keresztsorsokon keresztül vezeti végig az olvasót a fikció és valóság paraszthajszál vékonyságú peremén. S hogy ez a több kötetnyi […]

J-M. Gustave Le Clézio: Uránia

február 27, 2013 Írta:

0

Egy dél-franciaországi kis falu, a második világháború idején. Itt él egy faluszéli házban a gyermek Daniel nagyszüleivel és édesanyjával. Az apa elhagyta a családot. A sivár háborús hétköznapokba, amelyekben az éhség és a csontig hatoló hideg az úr, a görög szigetvilágból származó rajongva szeretett anya meséi és mitológiai történetei lopnak fényt és melegséget. A felnőtt […]

J-M. G. Le Clézio: Uránia (részlet)

február 27, 2013 Írta:

0

Délután négy óra felé eleredt az eső. A kövér esőcseppek nyomán a parázsból csípős pára szállt fel. Az antropológusok a torony belsejébe húzódtak, s ott a helyszűke miatt két csoportra oszlottak. Menendez a házigazda szerepétől valósággal megrészegülve pillangóként rebbent egyik csoporttól a másikig, poharakban sangriát, rumos kólát, dinnyelét osztogatva, körbeadva a chicharrónnal [töpörtyű, pörc] és […]

Salman Rushdie: Joseph Anton

február 15, 2013 Írta:

0

1989. február 14-én, Bálint-napon Salman Rushdie-t felhívta a BBC újságírója, és közölte vele, hogy Homejni ájatullá „halálra ítélte”. Ő első ízben hallotta a fatva szót. Bűne? Hogy írt egy regényt Sátáni versek címmel „az iszlám, a Próféta és a Korán ellen”. Így kezdődik az a rendkívüli történet, amelyben egy író a föld alá kényszerült, házról […]

Salman Rushdie: Joseph Anton (részlet)

február 15, 2013 Írta:

0

Később, amikor a világ felrobbant körülötte, és a halálos fekete madarak összegyűltek az iskolaudvar mászókáján, haragudott magára, amiért elfelejtette annak a BBC-s újság­író­nőnek a nevét, aki elmondta, hogy régi élete véget ért, s egy új, sötétebb létezés kezdődik. A nő otthon hívta, a magántelefonján, és nem közölte, honnan tudja a számot. – Milyen érzés – […]

A fatva nagyregénye | Salman Rushdie: Joseph Anton

február 15, 2013 Írta:

0

Írta: virginiawoolf 1989 – az év, amikor megváltozott a világ – summázza Salman Rushdie tavaly megjelent memoárjában. Vitán felül így van, de míg Kelet-Európában 1989 jelentése: a szabadság hajnala, addig az indiai születésű brit író életében – a vészkorszak kezdete. Idestova huszonhárom évvel ezelőtt, február 14-én mondta ki a szerzőre Khomeini ajatollah a fatvát (halálos […]

A csokoládémágus mesél | Joanne Harris, az időtaláló

január 23, 2013 Írta:

1

Virginiawoolf interjúja a 2009. év végén készült Olyan, akár a szomszédasszonyom: hihetetlenül közlékeny és segítőkész. Eleinte a kísértet­histó­riáit és boszorkányos történeteit osztotta meg velem, majd egyre személyesebb vizekre evez­tünk. Amikor arra volt szükségem, még a nagy­mamája titkos süteményreceptjét is elárul­ta. Mind­eközben észrevétlenül tanított meg arra, hogy lássam az illatokat és halljam az ízeket. Amit pedig […]

Édes diplomácia | Joanne Harris: Csokoládés barack

január 19, 2013 Írta:

1

Írta: virginiawoolf Nem kell ahhoz Mórickának lenni, hogy a Csokoládéról Juliette Binoche illatos bonbonjai jussanak eszünkbe. Ahhoz viszont kötelező Joanne Harrisnek születni, hogy a kakaóbab ürügyén három – Csokoládé, Csokoládé­cipő, Csokoládés barack – összekapcsolódó, mégis mar­kán­san elütő ízhatású regénnyel rukkoljon elő valaki. A népszerű írónő ugyanis a trilógia – magyarul az elmúlt év végén megjelent […]

Joanne Harris: Csokoládés barack (részlet)

január 19, 2013 Írta:

0

ELSŐ FEJEZET Egyszer azt mesélte valaki, hogy csak Franciaországban negyedmillió levelet kézbesítenek évente a halottaknak. Azt nem tette hozzá, hogy a halottak néha válaszolnak. MÁSODIK FEJEZET| Augusztus 10., kedd A ramadán szelével érkezett, persze nem mintha akkor tudtam volna. Párizsban augusztusban szeles idő szokott lenni, a por dervisként forgó kis tölcsérekben siklik és cikázik tova […]

Joanne Harris: Csokoládés barack

január 19, 2013 Írta:

0

A Csokoládé és a Csokoládécipő után íme, a trilógia harmadik kötete. Vianne Rocher-t egy másvilágról érkezett levél Lans­que­net-be, a dél-franciaországi kisvárosba vezeti, ahol nyolc éve csokoládé­boltot nyitott. Minden képzeletet felülmúl, amit ott talál: fekete fátylas nők, fűszerek illata, borsmenta tea és a Saint-Jerôme templom karcsú, csontszínű tornya – egy ezüst félholddal a tetején. Nem csak […]

Rubin Eszter: Barhesz

december 27, 2012 Írta:

0

A barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Szombatra hosszúkás, az őszi nagyünnepekre kerek formában sütik. Ebben a tipikusan huszadik századi magyar történetben úgy fonódik össze a Kohav és a Stier család sorsa az időben, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva. »A bika csillagkép szarvai közt felragyogó legfényesebb csillag, a nap lemenő sugarainál […]

Rubin Eszter: Barhesz (részlet)

december 27, 2012 Írta:

0

Fehér-fekete Mint egy rózsadombi erkélyen nevelt szobanövény. A magamfajta budai zsidó lányokat körül­rajongja a család, óvják széltől, tűző naptól, vihar közeleg, tető alá kerül. A család lehet a gond. Hogy az pont nincs. Biztos ezért maradok ki mindig a zsidó világ-összeesküvésből, pedig imádnék ben­ne lenni. Igaz, múltkor Lév megszerezte a 80C-s sportmelltartót, eladók sorfala közt […]

Bőven a mákot | Rubin Eszter: Barhesz

december 27, 2012 Írta:

0

Írta: Gáspár-Singer Anna Mi az, amit az amerikai zsidók imádnak Budapesten? A sóletet, a zsidónegyedet és a holokauszt kihagyhatatlan emlékhelyét a Dohány utcai zsinagóga mellett. És a gasztrosznobberek? A macaront, az avokádókrémet, a zsidótojást és természetesen a barheszt. Rengeteg mákkal. A tésztát gyúrni, sodorni, kisütni, a tetejét mákkal beszórni. Mégpedig vastagon, hogy minél több megmaradjon […]

Működteti a WordPress.com.