Browsing All posts tagged under »humoros«

Fredrik Backman: Itt járt Britt-Marie (részlet)

március 16, 2017 Írta:

0

| 7 | Britt-Marie egész éjjel virrasztott. Hozzászokott. Az ember hozzászokik, ha egész életét valaki másért éli. Természetesen sötétben ül, különben mit gondolnak majd az elhaladó emberek, akik látják, hogy ég nála a lámpa, mint valami bűnözőnél? De nem alszik, mert emlékszik, milyen vastagon állt a por a padlón, mielőtt kitakarított volna, és ha esetleg […]

A szerethető boszorka | Fredrik Backman: Itt járt Britt-Marie

március 16, 2017 Írta:

0

Somogyi András | Amikor megismerkedünk a 63 éves főhőssel, éppen az őrületbe kergeti a munkaközvetítő fiatal munkatársát. Britt-Marie ugyanis rend- és tisztaságmániás, rendíthetetlen és szenvedélyes híve a precizitásnak, rendkívül makacs, és merő jóindulatból mond kevéssé diplomatikus véleményt mindenről, ami nem tetszik neki. Ezért első látásra nem egészen alaptalan szomszédainak véleménye, akik „hisztis boszorkának” titulálják, a […]

Honnan fúj bolond szél? | Christopher Moore: Bolond

március 1, 2017 Írta:

1

Bedő J. István | Nem túl régi találmány, hogy az író, mesélő, drámaszerző egy már be- vagy lefutott mű mellékszereplőjét helyezi előtérbe. Ezáltal a nagy formátumú hősök hátrébb szorulnak, rá lehet világítani gyengéikre, jellemhibáikra, míg a két mondatos statiszta csúcsfényeket kap. Néhány korábbi példa: Rosencrantz és Guildenstern halott (Tom Stoppard), és hazai pályáról Szabó Magda, […]

Öreg, de nem halott | Hendrik Groen: Lesz ez még így se

november 18, 2016 Írta:

0

Somogyi András |  Ez a könyv megérdemelten aratott kiugró nemzetközi sikert. Nem olvastam még olyan irodalmi művet, amely az öregség ezer gondjáról és fájdalmáról és – sajnos – kevés öröméről ilyen pontos, hol humoros és vidám, hol megrendítő és szívszorító képet – nem is képet, inkább látleletet ad. Engedtessék meg nekem, hogy beszámoljak róla: végigböngésztem […]

Hendrik Groen: Lesz ez még így se (részletek)

november 18, 2016 Írta:

0

2013. január 1., kedd Ebben az évben sem fogom szeretni a nyugdíjasokat. Csoszognak a járókeretükkel, türelmetlenkednek, ha kell, ha nem, egyre csak panaszkodnak, majszolják a kekszet a teához, nyögnek, sóhajtoznak. Én 83 és ¼ éves vagyok. Január 2., szerda Kiszóródott a porcukor. Hogy könnyebben letörölhesse az asztalt, Smitné a székre tette az almás pités tálat. […]

Sándor Erzsi: Anyavalya (részlet)

augusztus 28, 2016 Írta:

0

(…) Kerek fejű, kopasz ember volt, pár nappal azelőtt becsöngetett hozzánk, és amikor elővigyázatosan, ahogy anyám tanította, kinéztem a kis lyukon, csak annyit mondott: „Ááá, te vagy a Cicuka, szaladj, mondd meg az anyukádnak, hogy megjött a Kálmán bácsi.” Megmondtam. Anyám sikoltozva rohant az ajtóhoz, feltépte, ölelgették egymást a kicsi, kövér bácsival az előszobában, talán […]

Én lettem ő | Sándor Erzsi: Anyavalya

augusztus 28, 2016 Írta:

1

Bedő J. István | Megesik, hogy némely történetet annyiszor hallunk, hogy egy idő után úgy érezzük, velünk esett meg. Sándor Erzsi, akit ismernek sokan színészként, de még többen rádiós újságíróként, annyiszor hallotta anyjától a család poénra kihegyezett eseteit, hogy egy idő után sajátjának érezte és megörökítésre méltónak. Sándor Erzsi (és anyja, Tóth Gitta) történeteiben nem […]

Bogáti Péter: A Hóvirág másodkormányosa jelenti (részlet)

szeptember 18, 2015 Írta:

0

1. FEJEZET (…) Így hát volt időm elmélkedni azon, hogy miként is kerültem én ide. Hogyan lett belőlem, Balázs Károly, harmincöt eszten­dős latin-történelem sza­kos tanárból – ha csak átmenetileg is – másod­kormányos a Hóvirág nevű dízelmotoros jachton, mely személy­szállító hajóként közlekedik a keleti hosszúság 18. és az északi szélesség 47. fokától dél­nyugatra, a Siófok–Tihany–Bfüred–Blelle–Fo­nyód–Badacsony–Keszthely útvo­nalon. […]

Mire képes egy jó tanár a diákjaiért? | Bogáti Péter: A Hóvirág másodkormányosa jelenti

szeptember 18, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | Talán kínos bevallani, de azt a könyvet, amit most a Líra csoport gyerekkiadója, a Manó Könyvek dobott a piacra – még első kiadásában (1958) olvastam. Már akkor is nagy kedvencemmé vált, és elkísért felnőtt koromig mindenhová. Nem tudom, hogy akkor mi fogott meg legjobban: a története, a humora, a grafikái vagy […]

Osztálykirándulás? | Nógrádi Gábor: A mi Dózsánk

november 20, 2014 Írta:

1

Bedő J. István | Az időutazásos kalandregény minden író számára komoly feladat. Egyesítenie kell a történet jelenidejét a célba vett korral, és nem menekülhet az utóbbi alapos ismeretétől sem. Nógrádi Gábor egy kört már lefutott (A mi Kinizsink) ebben a kategóriában, és az előző könyv sikere is inspirál(hat)ta ezt a másodikat. [Szakmai megjegyzés, csupán az […]

Kalmár Tibor: Ágyról ágyra (részlet)

június 19, 2014 Írta:

0

(…) Egyszer arra lettem figyelmes, hogy Olga, az egyik néptáncos lány, Karesz combját tekinti fejpárnának. Amikor a nap felé forgolódott – mint valami napraforgó –, a feje már Karesz combjai között pihent. Barátomat ez persze nem hagyta közömbösen, látni lehetett, hogy fürdőnadrágjának alsó középtája kissé kidomborodik. Miután attól félt, hogy ez másoknak is feltűnik, felugrott […]

Itt a nyilam, kibe lőjem… | Kalmár Tibor: Ágyról ágyra

június 19, 2014 Írta:

0

Bedő J. István | A legjobb nyomokon indult el Kalmár Tibor, ami nem csoda, hiszen olyanokon edződött a humora, mint a zseniális Királyhegyi Pál, és jelen volt Fényes Szabolcs ugyanúgy Fészek Klub-beli asztaltársaságában is. Több korábbi mulatságos anekdotakötet után most regénybe fogott. Végigkísérte Karcsi barátjának életét, akinek életfilozófiája a mű alcímévé vált: Szex a lelke […]

Jonathan Stroud: A sikító lépcső esete (részlet)

december 21, 2013 Írta:

0

| 1. | Nem óhajtok sok szót pazarolni az első pár kísértetre, melynek ügyében a Lockwood és Társa tagjaként nyomozást foly­tat­tam: elsősorban az incidensek ocsmány természete miatt, de főleg azért, mert sikerült mindet különféle – de egyaránt eredeti – módon elszúrnunk. Tessék, elismertem! Az első ügyek közül egyetlenegy sem végződött olyan simán, aho­gyan szerettük volna. […]

Kísértetiesen jó! | Jonathan Stroud: A sikító lépcső esete

december 21, 2013 Írta:

0

Fekete Judit | Egy bizonyos kor után (Ajaj, rosszul kezdődik!) az ember elkezdi tudatosan válogatni az olvasnivalóját. A egyik a szép­irodalom felé húz, a másik inkább a ro­mantikus regényeket kedveli, és van, aki krimiben uta­zik. Szelektálunk, válo­gatunk, néha elég egy borító, hogy máris kijelentsük, miért nem fogjuk elolvasni azt a könyvet. De aki így tesz, […]

Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni (részlet)

december 20, 2013 Írta:

0

Nem látszott rajta, de Thabo jómódú ember volt. Egy darab vitorlavászon alatt született Port Elisabeth kikö­tő­jében, Kelet-Fokföld tartományban. Hatéves korában a rend­őr­ség elvette tőle az anyját, és nem adta vissza soha többé. Apja úgy gondolta, fia elég nagy már ahhoz, hogy gon­dos­kodjon magáról, jóllehet neki magának ugyanez soha nem sikerült. – Vigyázz magadra – summázta […]

Kalandregény abszurd humorral | Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni

december 20, 2013 Írta:

0

Eszéki Erzsébet | Furcsa volt éppen akkor olvasni Jonas Jonasson máso­dik, magyarul nemrég megjelent regényét, amikor Nelson Mandela válságos állapotáról, majd haláláról és temetéséről jelentek meg hírek. Az analfabéta, aki tu­dott számolni című regény ugyanis a kötet jelentős ré­szé­ben Dél-Afrikában játszódik, de a későbbi, svéd­országi történések során is fel-felbukkan igazi dél­afrikai politikusok neve, köztük Mandeláé […]