Browsing All posts tagged under »gabo_kiadó«

Denise Kiernan: Az atomváros lányai (részlet)

június 1, 2015 Írta:

0

1. fejezet | Minden el lesz intézve | Vonat a semmibe, 1943. augusztus A délre tartó vonatok kilyuggatták a mindent beborító kora reggeli párát. Az ébredező tájat a fejlődés vasa és acélja szabdalta. Celia ült a fekhelyén, új ruhája finom ráncai a térdére hullottak. Kibámult a vonat ablakán. Dél felé tartott. Ennyit tudott, és hogy […]

Soha, sehol, senkinek | Denise Kiernan: Az atomváros lányai

június 1, 2015 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | A második világháborút ezer és egy aspektusból ki­vesézték már. Számba vették a harci cselek­mé­nyeket, az egyes országok hadba lépését, a civil lakosság szenvedéseit és a katonák minden­napjait. Hallhattunk – rengeteget – a nácikról, épí­tészeti lázálmaikról és kegyetlenkedéseikről, az őrült terveikről és megszállottságukról. Fog­lalkoztak a hősökkel, akik megnyerték a hábo­rút. De sokkal […]

Moskát Anita: Bábel fiai (részlet)

április 9, 2015 Írta:

0

| 1 | Arzén a bábeli torony árnyékában az apjára gondolt. Sáska fiam van, aki imádkozik ugyan, mégsem veszem hasznát, hajtogatta régen reggeli kávéja felett, miközben ő az asztal túlsó végén ült, és a Testamentumból mondta fel a leckét. Az első hibánál apja figyelmeztetően a csészéhez koccintotta a mokkáskanalat, a másodiknál rátette kezét korbácsára, Törvényre. […]

A torony árnyéka | Moskát Anita: Bábel fiai

április 9, 2015 Írta:

0

Abonyi Barbara | Néha azt érzem, hogy egyes témák vagy szim­bó­lu­mok használata egyenesen vezet bizonyos dra­ma­turgiai elemekhez egy könyvben. Tornyos tör­té­netből például még nemigen olvastam olyat, aminek egyértelmű happy end lett volna a lezá­rása, ezek mégis úgy keserűek vagy keser­éde­sek, hogy ugyan­akkor nagyon hitelesek. Eb­be a sorba illesz­teném Moskát Anita első köny­vét is. (Egyik személyes […]

Senki sem olyan, amilyennek látszik | Paula Daly: Milyen anya az ilyen?

március 13, 2015 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Van az úgy, hogy összecsapnak a hullámok az ember feje fölött. Van az úgy, hogy egy fenékkel ülne meg – legalább – három lovat, és azt nem lehet. Egyszerűen nem lehet több, teljes embert igénylő feladatkört ellátni egy embernek, egy életben, egy időben. Nem lehet kár nélkül megúszni azt, amit anyák […]

Ken Follett: Az örökkévalóság küszöbén (részlet)

december 29, 2014 Írta:

0

A levelet a délutáni szünetben találta meg a fachjában. Bevitte a tanáriba, és készített magának egy csésze instant kávét, mielőtt felbontotta. Amikor elolvasta, elejtette a kávét. Az egyetlen papírlap fejlécére ezt írták: „Nemzetbiztonsági Minisztérium”. Ez volt a titkosrendőrség hivatalos neve: nem hivatalosan Stasinak hívták. A levélben egy bizonyos Scholz őrmester utasította, hogy jelentkezzen kihallgatásra az […]

Fordulatos évtizedek | Ken Follett: Az örökkévalóság küszöbén

december 29, 2014 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Ken Follett nagy sikerű Évszázad-trilógiájának be­fejező része is megérkezett, így nyugodtan fel­kerül­het a karácsonyi ajándéklistákra mindhárom rész. A hidegháborút a szovjet rezsim összeomlásáig kö­veti a regényfolyam utolsó része. Így csak Follett tudja elmesélni. A szerző sikerének titkát azóta keresik, amióta letette az asztalra az azóta kultikussá vált A katedrálist. A magas […]

Lehet kiszállni? | Sue Townsend: A nő, aki egy évig ágyban maradt

október 19, 2014 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | A meggyőződéses olvasót alapvetően kétféle meglepetés érheti, amikor egy új könyvbe kezd: valami jóra számít és rosszat, de legalábbis rosszabbat kap, vagy nem bízik semmi eget rengetőben, pont ezért éri olyan váratlanul a kis csoda, amit végül megkap. Mondanom sem kell, ez utóbbi meglepetést mi, mániákusok, sokkal jobban szeretjük. Sue Townsend, […]

Sue Townsend: A nő, aki egy évig ágyban maradt (részlet)

október 19, 2014 Írta:

0

| 1 | Amikor elmentek, Eva bereteszelte az ajtót, és kihúzta a telefont. Örült, hogy egyedül van a házban. Szobáról szobára járt, takarított, rendet rakott, összeszedte a csészéket meg a tányérokat, amelyeket a férje és a gyerekei hagytak szanaszét. Valaki egy leveseskanalat felejtett Eva kedvenc foteljának karfáján – azén a fotelén, amit ő kárpitozott az […]

Lionel Shriver: Születésnap után (részlet)

június 27, 2014 Írta:

0

| Egy | Ami véletlennek indult, hagyománnyá kristályosodott: július 6-án Ramsey Actonnal vacsoráznak a születésnapján. Öt évvel azelőtt Irina Ramsey akkori feleségével, Jude Hart­forddal dolgozott együtt egy gyermekkönyvön. Jude vetette fel, hogy járjanak össze. Fittyet hányva a Londonban szo­kásos, felületes tényleg-össze-kéne-már-jönnünk-egyszer szín­játéknak, amit a végtelenségig el lehet nyújtani anélkül, hogy az ember naptárát valóságos időpontok […]

A snookerkirály csókja| Lionel Shriver: Születésnap után

június 27, 2014 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | »– Na és a nők mit szeretnek jobban? Ha jó az emberük? Vagy ha szeretnivalóóóó? – Hát, akármelyik mellett köt is ki egy nő, azon fog agyalni, hogy nem inkább a másik kellene-e neki?« A fenti dialógusrészletet tekinthetnénk is a könyv alapvetésének, ám ez végzetes félreértésekhez vezetne. A romantikus regények könnyed […]

Lauren Weisberger: Az ördög Pradát visel (részlet)

május 28, 2014 Írta:

0

1. fejezet Még át sem váltott a lámpa zöldre a Tizenhetedik utca és a Broadway kereszteződésében, amikor egy egész sereg öntelt sárga taxi húzott el az apró, de halálos veszélyt rejtő gépezet mellett, amelyet megpróbáltam elkormányozni a belváros utcáin. Kuplung, gáz, sebváltó (először üresbe? vagy először kettesbe?), kuplung ki, ismételgettem újra meg újra magamban, ám […]

Feldolgozva jobb volt | Lauren Weisberger: Az ördög Pradát visel

május 25, 2014 Írta:

1

Bodó Viktória Booklány | Általában úgy szokott lenni, hogy a filmfeldolgozások tönkreteszik a könyveket. Ha rosszak, vacakok, akkor azért, ha pedig egészen jók, akkor pont azért: a forgatókönyvíró és a rendező képzeletvilága soha nem egyezik meg az olvasóéval. Ezért nem szeretem én az adaptációkat, nem is értem, hogy a Nagy Hálivud miért nem dolgozik saját […]

Gareth Roberts: Shada (részlet)

április 14, 2014 Írta:

0

| 2. fejezet | Chris Parsons úgy érezte, mintha az idő elmúlna felette, ugyanakkor ki is fogyna belőle. Arra nem volt ideje, hogy azon meditáljon, hogyan művelheti vele az idő egyszerre mindkettőt. Először is huszonhét éves volt. Huszonhét! Az évek múlásával felfigyelt arra a szégyenletes hajlamára, hogy naponta nagyjából egy nappal válik idősebbé, és most, […]

Az elveszett Doktor | Gareth Roberts: Shada

április 14, 2014 Írta:

1

M. Dalnoki Fanni | Hogy kicsoda a Doktor? Hogy nem ismeritek? Őt iga­zá­ból senki sem ismeri. Kivéve talán a BBC sci-fi írói stáb­jának tagjait, akik megalkották a híres időlord alakját. A Doktor egy idegen lény, aki a Gallifrey nevű bolygóról származik, téridő járó űrhajóját, a Tardist pedig egy kék, londoni rendőrségi telefonfülkében rej­tet­te el. A […]

Leiner Laura: Bábel (részlet)

március 24, 2014 Írta:

0

Az ember száját tizenhét körül egyszer csak elhagyja egy olyan mondat, hogy „oké, pár nap múlva jövök”, és a legdurvább az egészben, hogy ezt szinte legálisan megteheti. Hiszen a szülő tudja, hogy a gyereke hová megy, tudja, kikkel megy, mikor megy és mikor jön. Nagyjából mindent tud. Nagyjából. És pont ezen van a hangsúly. Na, […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.