Kettő „Persze, rengeteg ember hisz Istenben. Azt is sokan elhitték, hogy a Föld lapos.” Ian Fletcher (The New York Times, 1998. június 14.) || 1999. augusztus 17. || (…) Habár számtalan újságíró megpróbálta kicsikarni belőle a választ, Ian Fletcher mindig mereven elzárkózott attól, hogy feltárja élete azon eseményeit, amik miatt nem hitt többé Istenben. Sőt, […]
október 8, 2015 Írta: olvassbele
Zemen Annamária | Meg lehet-e találni a vékony határvonalat csoda és valóság között, és ha igen, hol van? Ha csak ezt az egy kérdést tenné fel Jodi Picoult a legfrissebben megjelent könyvében, már azzal is elérné, hogy rajongói tízezerszámra rohanjanak a könyvesboltokba. De nyitott kérdés még marad bőven. Mariah White egy átlagos amerikai kisvárosban él […]
május 6, 2015 Írta: olvassbele
Bodó Viktória Booklány | Egészen fontos és párját ritkító témájú könyv Kolozsi Lászlóé, nagy lelkesedéssel vettem tehát kézbe. Az utóbbi évek legrejtélyesebb, s talán a legtöbb kérdést felvető gyilkosságsorozatának apropóján született krimi, A farkas gyomrában a cigánygyilkosságokról mesél. Arról a mély sebről, amit ez mart a nemzet lelkén, s legfőképpen talán azzal tüntet, hogy milyen […]
május 6, 2015 Írta: olvassbele
Lackó sosem ment ki éjjel a budiig, a vályogfalat vizelte le, abban bízva, nem fogják tetten érni. Nem sejtette, hogy mindenki tudja a reggeli nyomokból, hogy hol végzi a dolgát. Aznap éjjel egy kis pufajkát terített magára. Nem kapcsolta fel a hátsó lámpákat, a fehérlő, vékony hóréteg miatt elég jól látott. Felfigyelt a motorzúgásra, az […]
február 10, 2015 Írta: olvassbele
1999, Botswana Néhány perccel azután, hogy megkapom életem legrosszabb hírét, odaérek a vérengzés helyszínére. Az öt elefánt az oldalán fekszik a poros dombok közt, mintha csak furcsa kinövések lennének a tájban. Legyek dongnak a kiszikkadt földön, elszivárgó fekete vérük körül; felettük sötét papírforgóként kavarognak a keselyűk. Leparkolom a Land Rovert a mopanifa alatt, hogy gyalogoljak […]
február 10, 2015 Írta: olvassbele
Fekete Judit | Ritkán vállalkozom állatokról szóló könyvek olvasására, talán mert annak idején a szüleim túl magasra tették a lécet, amikor a kezembe nyomták Gerald Durrell könyveit. Durell után viszont azonnal elhatároztam, hogy csakis röhögős állatos sztorikat vagyok hajlandó fogyasztani, nem pedig sírós, szívfacsarós fajtát. (Ami ráadásul az esetek nagy százalékában erősen giccsbe hajló.) A […]
február 7, 2015 Írta: olvassbele
| Virgil | Minden zsarunak van egy megoldatlan ügye. Egyeseké kisebb legenda lesz; olyan sztori, ami minden karácsonyi bulin előkerül, amikor a fiúk egy sörrel többet isznak a kelleténél. A nyom, amit nem láttak meg, pedig kibökte a szemüket; az akta, amit képtelenek voltak a szemétbe hajítani; az ügy, amit sosem zártak le. A rémálom, […]
február 7, 2015 Írta: olvassbele
Kleyer Éva | Azt persze mindenki tudja, hogy az elefántok soha nem felejtenek. Az is közismert, hogy anyajogú csordákban élnek, nővérek, nagynénik, leányok és egyéb nőági rokonok egy életen át együtt maradnak a mátriárka vezetése alatt. De hallottunk-e arról valaha, hogy az elefántok „eltemetik” és meggyászolják halottaikat, még hosszú évek elteltével is felismerik szeretteik sírját, […]
január 10, 2015 Írta: olvassbele
Bodó Viktória Booklány | Jodi Picoult és az aktuális pihenőidőszakra kiadott könyve van most soron. Szeretjük a nőt, mert azokat a témákat viszi el a tömegekhez, amiről eszükbe sem jutna gondolkodni. Tabukat döntöget, fájdalmakat boncolgat, csavar egyet a sorsokon, hogy bebizonyítsa: az élet a legjobb forgatókönyvíró. Mindig az aktualitások, az új botrányok között keresi témáit, […]
január 10, 2015 Írta: olvassbele
| Delia | NEM LÉTEZHETÜNK ÚGY ebben a világban, hogy ne hagyjunk magunk után nyomokat. Vannak az emberhez konkrétan elvezető ösvények: a bankszámla-kivonatok, a határidőnapló és a másoknak tett ígéretek. Aztán vannak mikroszkopikus jelek, mint például az ujjlenyomatok, amelyek mindaddig láthatatlanok, ameddig szakértő módon láthatóvá nem teszik őket. Ha semmi efféle nincs, illat akkor is […]
január 8, 2015 Írta: olvassbele
Bogárdi Iván | Nem könnyítené meg a történészek dolgát, ha létezne időgép. Ha néhány száz év múlva valaki a mi korunkat szeretné kutatni, és ezért ideutazna, csak a zavara növekedne. Persze ma már időgép nélkül is végtelen sok dokumentáció áll rendelkezésre mindenkiről és minden eseményről, korunkban mégis születnek megdönthetetlennek tűnő hazugságok. Legendák és rágalmak tapadnak […]
január 8, 2015 Írta: olvassbele
Bakócz Tamás, a nagy birtokhalmozó Bakócz Tamás, a jobbágy származású főpap, akinek pályája kezdetén egy talpalatnyi földbirtoka sem volt, hihetetlen gyorsasággal gyarapította vagyonát. Annyira, hogy rövid időn belül az ország leggazdagabb főuraival vetekedhetett a dobogós helyekért. Az egyházi és a politikai pályán rendkívül látványos karriert futott be, s rengeteg energiát fektetett abba, hogy segítségre szoruló […]
augusztus 13, 2014 Írta: olvassbele
Tóth Zsuzsanna | Nem nagyon szeretem, ha egy könyv beharangozója (fülszövege, ismertetője) nagy szenzációt ígér – ezért gyakorta rá se nézek olvasás előtt. Na, ehhez képest bornírtság részemről, hogy nekifogtam A világ legjobb könyve olvasásának. Sejthettem volna, hogy nem lesz igazán a kedvemre való. De miért is nem? Merthogy amúgy minden adott ahhoz, hogy szórakoztató […]
augusztus 13, 2014 Írta: olvassbele
| 1. | Slam | Egy férfi sétál be a színpadra. A nők szerint többnyire fehérben jár. Nők, akik egyik percben még holtig tartó szerelmet ígértek neki, majd nem sokkal később rácsapták az ajtót. Szóval, ki miatt is jár most feketében? Egy tomboló nagydob borzolja fel a közönség kedélyét. A reflektorok ütemre villognak. A belépése […]
június 29, 2014 Írta: olvassbele
Most | 1997. november vége (…) Chris az irodában visszaöltözött a kincstári kezeslábasba, majd egy börtönőr visszavezette a körletbe, ahol az éjszakát töltötte. A tévé még ment, és Chris két új embert is megpillantott. Az egyik, aki csontrészegnek tűnt, Chris cellájában okádott a vécébe. Chris a hangeffektusokra és a szagra fittyet hányva lehevert a matracra, […]
június 29, 2014 Írta: olvassbele
Bodó Viktória Booklány | Jodi Picoult-tól éppen elég könyvet olvastam ahhoz (szám szerint hetet), hogy tudni véljem már olvasás előtt, mire számíthatok. Kissé kétdimenziós szereplők, obligát fajsúlyos téma, olvasmányos köntösben. Picoult el tudja gondolkodtatni azokat az olvasókat is, akik soha nem vennének filozófiai vagy etikai tárgyú könyveket a kezükbe. Abban kimagasló, hogy hogyan hozzon közel […]
október 8, 2015 Írta: olvassbele
0