Browsing All posts tagged under »agave_könyvek«

Felnőni nagyon nehéz | Lev Grossman: A varázsló birodalma

július 25, 2016 Írta:

0

Tóth Gergely | Nehéz elengedni a gyerekkori álmainkat, különösen, ha egy időre meg is valósulnak. Quentin Coldwater (a címben hivatkozott Varázsló) pontosan ebben a cipőben jár, amikor Lev Grossman újra felveszi a történet fonalát. Quentin az előző kötet végén kénytelen volt elhagyni a Narnia-szerű világot, Filloryt, hogy ezzel megmenthesse a létezését (és mintegy mellékesen a […]

Ahol sosem kel fel a Nap | Chris Beckett: Sötét Éden

június 15, 2016 Írta:

0

Tóth Gergely | A jó science-fiction központjában mindig az ember áll. A jó történetek témája – akármilyen cselekmény zajlik is közben – az emberi szellem és lélek olyan extrém helyzetekben, amilyenekkel a mai világban még – vagy már – nem találkozhat. Lehetnek akármilyen technikai újítások, földönkívüli lények, robotok vagy csillagközi háborúk – ezek az ismeretlen […]

Manipulált agyak | Dennis Lehane (és Martin Scorsese): Vihar-sziget

június 4, 2016 Írta:

0

Tóth Gergely | Vajon mennyi a világból a valóság, és mennyit formál rajta az agyunk értelmezés közben? Mire képes a saját tudatunk, hogy elfedjen egy emléket, amivel nem tudunk együtt élni? Dennis Lehane regényének főszereplője, Edward (Teddy) Daniels szövetségi rendőrbíró egy ilyen esettel szembesül, amikor a Vihar-szigeten álló Ashecliffe elmegyógyintézetbe érkezik az egyik eltűnt beteg […]

Lev Grossman: A varázslókirály (részlet)

március 21, 2016 Írta:

0

Első könyv || 1 || Quentin a Rettenthetetlen névre hallgató, keselylábú szürke hátasán lovagolt. Ő maga térdig érő, fekete bőrcsizmát, tarka harisnyát és hosszú, ezüstfonállal gazdagon hímzett, apró gyöngyökkel kivarrt, tengerészkék felöltőt viselt. A homlokán platinakorona díszlett. A lábát csillogó kard verdeste – nem a szertartásokon használt díszkard, hanem igazi: az a fajta, amelynek ténylegesen […]

Aki a tűzzel játszik… | Lev Grossman: A varázslókirály

március 21, 2016 Írta:

0

Tóth Gergely | A varázslókirály a fonalat A varázslók története után néhány hónappal veszi fel. Akkor megismert főszereplőnk, Quentin, feladva remeteségét immár a Narnia-szerű Fillory egyik királya, együtt két iskolatársával, Eliottal és Janettel. És velük királykodik fiatalkori szerelme, Julia is, akire a két barát egy elmegyógyintézetben talált rá, és mivel látták, hogy varázsló – még ha […]

John le Carré: Éjszakai szolgálat (részlet)

február 20, 2016 Írta:

0

|| 1. || (…) Délután fél öt óta, mióta meglátta Roper nevét, Jonathan lélekben úton volt Kairó felé. Többször is látta már, de soha nem beszélt vele. Negyvenes, közönyös, sötét hajú szépség. Nádszálkarcsú, elegáns és megközelíthetetlen. Figyelte, amikor végigcserkészte a Nofertiti butikjait, vagy beszállt az izmos sofőr vezette Rolls-Royce-ba. Ha az előcsarnokban sétált, a sofőr […]

Beépülés és önmarcangolás | John le Carré: Éjszakai szolgálat

február 20, 2016 Írta:

0

Somogyi András | Le Carré húsz évvel ezelőtt már megjelent könyvét ambivalens érzésekkel tettem le. Kémregényről van szó, de nem a James Bond-féle izgalom­halmozó (egyébként igen profi) ponyváról, hanem irodalomról. John le Carré a világ egyik legismertebb és legsikeresebb kémregényszerzője, aki – ez nagyon közismert – bennfentes tapasztalatok alapján írhatott a titkosszolgálatokról, hiszen az 50-es […]

Átírt történelem? | Manda Scott: Tisztítótűz

február 16, 2016 Írta:

0

Tóth Gergely | Ahány feldolgozással találkoztam eddig Jeanne d’Arc történetéből, mindig nagyon igazságtalannak tartottam, hogy a végén kiadják az angoloknak és kivégzik. Így lehetett ezzel Manda Scott is, mert írt egy regényt, amiben megpróbálja Jeanne-t „megmenteni”. Vagy legalábbis hozzáadni valamit a legendájához, ami elsiklik olyan tények felett, mint hogy ugyan honnan tanulhatott meg hadat vezetni […]

Manda Scott: Tisztítótűz (részlet)

február 16, 2016 Írta:

0

Első fejezet Orléans 2014. február 24. hétfő 02:00 Encore un feu… Egy újabb tűz. A magasba szökkenő, óriási lángnyelvek ezúttal képesek lennének megolvasztani a szunnyadó Orléans háztetőit. Picaut farmert és kabátot húz, öltözködés közben az ablakból figyeli a vakító ragyogást. Odakint a tűz fénye alapján tájékozódik. Kocsiba ül, és kanyargós utcákon követi a felperzselt eget, […]

John Le Carré: Az üldözött (részlet)

június 23, 2015 Írta:

0

| 1 | Nincs abban semmi különös, ha egy török nehézsúlyú bokszolóbajnok, miközben az anyjával karonfogva ballag egy hamburgi utcán, nem veszi észre, hogy egy fekete kabátos, vézna fiú szimatol utána. Nagy Melik, ahogy rajongó szomszédsága nevezte, óriás termetű fickó volt, slampos, borzas és szívélyes, arcán örökké ragyogóan széles vigyor ült, fekete haja lófarokba kötve, […]

Autentikus kémregény | John le Carré: Az üldözött

június 23, 2015 Írta:

0

Lengyel Szilvia | John Le Carré a kémregény-irodalom egyik leg­ne­vesebb szerzője, nem meglepő, hogy Az ül­dö­zött is ebből a forrásból táplálkozott. Hozza is ka­tegóriájának jellemzőit: a történet izgalmas, szö­vevényes, meglepő – és teljességgel el­kép­zel­hető a valóságban is. Le Carré csaknem tizenöt évig dolgozott az angol hírszerzésnél. Keresett szovjet ügynököket, tiszti rangot szerzett, majd kémelhárítóként is […]

Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak (részlet)

október 29, 2014 Írta:

0

1 | Az ember, akit Ovénak hívnak, vásárol egy számítógépet, ami nem is számítógép Ove [ejtsd: Úve] ötvenkilenc éves. Saabot vezet. Az a fajta ember, aki rábök azokra, akiket nem kedvel, kicsit úgy, mintha betörők volnának, az ő mutatóujja pedig egy rendőrségi zseblámpa. A pult előtt áll egy olyasféle üzletben, amilyenekbe japán autókkal rendelkezők szoktak […]

A fekete-fehér összes színe | Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak

október 29, 2014 Írta:

0

Fekete Judit | Ha nyernék a lottón, megvenném ezt a könyvet sok millió példányban, és mindenki kapna belőle. Mert minden­ki­nek van egy Ovéja, akit nem ért. Egy folyton dühös és morgós távoli rokona, vagy egy zúgolódó férje, esetleg kekec és mániákus telekszomszédja. És azért is kapna mindenki egy példányt ebből a könyv­ből, mert igazán ritka, […]

Röhejes sárkányveszély | Christopher Moore: A Melankólia-öböl buja bestiája

október 14, 2014 Írta:

1

Bedő J. István | Legjobb ezen gyorsan túlesni: Christopher Moore megint olyasmit talált ki, amitől az ember nem meri tömegközlekedésbe vinni a könyvét. Ugyanis vagy hőbörödöttnek néznek, mert megállás nélkül vihogsz, vagy elfelejtesz leszállni ott, ahova igyekszel (az indok azonos). A Melankólia-öböl buja bestiája a tökéletes turmix: van benne ötezer éve az óceánmélyi árokban pihengető […]

Christopher Moore: A Melankólia-öböl buja bestiája (részlet)

október 14, 2014 Írta:

0

| EGY | Theophilus Crowe | A halottak mércéjével mérve Bess Leandernek egész kellemes illata volt: levendula, zsálya és leheletnyi fokhagyma. Az étkezőben hét rusztikus szék a falról lógott kampókról, séker szokás szerint. A nyolcadik felborulva hevert Bess alatt, a nő pedig a nyakára szorult kalikószövet kötélen lógott. A mennyezet csupasz gerendáit szárított virágok, különféle […]

Jeff VanderMeer: Kontroll (részlet)

július 11, 2014 Írta:

0

RÁOLVASÁSOK | 001: Zuhanás Első nap. Az utolsó esély kezdete. – Ezek volnának a túlélők? Kontroll a Déli Végek igazgatóhelyettese mellett állt, piszkos detektívtükrön át nézte a kihallgató szobában ülő három személyt, az X Térségbe indított utolsó expedíció visszatért tagjait. Ez volt a tizenkettedik expedíció. Az igazgatóhelyettes, egy magas, vékony, negyvenes fekete asszony nem válaszolt, […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.