Beépülés és önmarcangolás | John le Carré: Éjszakai szolgálat

Posted on 2016. február 20. szombat Szerző:

0


Lecarre_Éjszakai-szolgalat-bor200Somogyi András |

Le Carré húsz évvel ezelőtt már megjelent könyvét ambivalens érzésekkel tettem le. Kémregényről van szó, de nem a James Bond-féle izgalom­halmozó (egyébként igen profi) ponyváról, hanem irodalomról. John le Carré a világ egyik legismertebb és legsikeresebb kémregényszerzője, aki – ez nagyon közismert – bennfentes tapasztalatok alapján írhatott a titkosszolgálatokról, hiszen az 50-es években a brit hadsereg hírszerzője, később a belső elhárítás (MI 5), majd a külföldi hírszerzés (MI 6) tisztjeként működött. A titokfürkész szerepe mindig lelkiismereti kérdéseket is felvet. Le Carré azt adja többletként a műveiben a történethez, hogy igyekszik feltárni a szereplők tetteinek lelki rugóit is. Nem volt könnyű olvasmány.

Könyvünk főalakja a leszerelt kommandós, Jonathan Pine, aki a különleges szolgálat után a szállodai szakmában vél nyugalmat találni. Munkája révén, 27 évesen, Kairóban ismerkedik meg a magát egyiptominak mondó, gyönyörű, negyvenes Sophie-val, aki egy kíméletlenül durva, arab playboy szeretője. Az arab pedig üzleti partnere a nagyhatalmú, főleg a fegyverkereskedelemből meggazdagodott Ropernek. A fiatalember és az érett asszony egymásba szeret, és a nő – mivel Ropert a „világ leggonoszabb emberének” tartja – a fegyverüzletet taglaló iratok lemásolására és a másolatok elrejtésére kéri fel. Pine azonban a megszerzett információt a brit titkosszolgálathoz juttatja el. Az ő szerepe rejtve marad, de a kiszivárogtatás miatt a nőt meggyilkolják. A fiú magát hibáztatja, és bosszúra vágyik.

Roper lebuktatása másnak is érdeke. A brit kormányhoz kapcsolódó, de viszonylag önálló ügynökség becsületes munkatársa rábeszéli hősünket, hogy épüljön be Roper bűnszervezetébe. Pine elvállalja, és az ő felkészítése talán a könyv legjobb része. A titkosszolgálat végigutaztatja a fél világon, hamisított (kellően sáros) előéletet kap, hogy a rendőrség – és Roper – figyelmét ráirányítsák. Végül egy karibi szigeten köt ki szakácsként, ahol végre összejön a fegyvercsempésszel. Nem akarom elorozni az olvasó elől a szellemi kaland élményét, csak annyit árulhatok el, hogy van happy end, de nem teljesen happy.

És most arról, hogy miért volt nehéz feladat a könyv elolvasása. Először is le Carré – talán éppen a késleltetés meg az írói erények csillogtatása végett – az elbírhatónál lényegesen többször engedi Pine-nak, hogy visszaemlékezzen Sophie-ra, meg hogy önmarcangoljon. Mivel Pine új identitásával bejárja a világot, ezért egyszer Zürichben vagy Walesben vagyunk, majd hirtelen Kairóba kerülünk – egy Pine emlékezetében eleven vagy elképzelt jelenet erejéig. Roppant művészies és filmszerű, de ettől mindig megtörik a történet idősíkja.

Mind Roper környezetében, mind a titkosszolgálat(ok) köreiben annyi szereplő vonul fel, hogy azoknak sem nevét, sem szerepét nem lehet megjegyezni, sokszor megérteni sem. A titkosszolgálat nem apácák működési területe, ezt eddig is tudtuk, de Az éjszakai szolgálat kicsit rávilágított, hogy ráadásul öldöklő belharc folyik a brit ügynökségeken belül a hatalomért és a szűken mért költségvetésért. Más vetületekben pedig kiderült az is, hogy a brit és amerikai szolgálatok között piszkos eszközökkel is folyik a rivalizálás. Mindezek persze Pine történetével így vagy úgy kapcsolatban vannak – még ha ez nem is látható át elsőre. Esetleg másodikra sem. Gyakorlatias a tanácsom: érdemes jegyzetelni olvasás közben: ki kicsoda, kinek a kije/mije, miért, hova. Mert különben a nevek, adatok, helyszínek meghaladják az olvasó memóriakapacitását. A könyvet Fazekas László fordította, 1993-ban Éjszakai portás címmel már sikert aratott, most az Agave szerzői sorozatának darabja lett. Ez alkalomból a szöveget (és a címet) felfrissítették, használt neki.

Amikor megkérdezték a most 85 éves, de még mindig aktív szerzőt legkedvesebb műveiről, a Night Managert nem említette meg, viszont korábban megírt opuszokat igen. Lehetett véletlen, lehetett szándékos. Mégis elolvasásra ajánlom a könyvet, hiszen műfajteremtő darab, és ráadásul tévéfilmsorozat is készült belőle – a látvány meg a szükséges sűrítések majd áttekinthetőbbé teszik a szövevényes sztorit.

John LeCarré

John le Carré

John le Carré: Éjszakai szolgálat (The Night Manager)
Agave Könyvek, Budapest, 2016
576 oldal, teljes bolti ár 3980 Ft
ISBN 978 963 419 0462

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

A hidegháborút követő években a kémkedés új szintre lép. A fegyver- és drogcsempészet legkönyörtelenebb szereplői elképzelhetetlen mértékű hatalomra és gazdagságra tettek szert, ráadásul a Whitehall és Washington sötét zugaiban titkos szövetségre léptek a hírszerzéssel. Az egyik legelvetemültebb bűnszervezet feje egy Roper nevű, érinthetetlen angol férfi.

Jonathan Pine, a brit haderő egykori katonája kész harcolni az ellenséggel. Ő az az ember, aki képes Roper közelébe férkőzni, így részben kötelességből, részben személyes bosszújától fűtve elindul a hozzá vezető veszedelmes labirintusban. Küldetése Nyugat-Cornwall szikláitól Észak-Québecig és a Karib-térségig, majd Panama dzsungeleibe és egy láthatatlan világba vezeti.

John le Carré ezzel az 1993-ban írt regénnyel nyitotta meg az új világrendet bemutató műveinek sorát, és tovább erősítette a kémregények műfajában felépített, sok évtizedes hírnevét. A kötetből készített televíziós sorozatot 2016-ban mutatja be az AMC csatorna, Hugh Laurie, Tom Hiddleston, Tom Hollander és Olivia Colman főszereplésével.