Az ember múltja, jelene és (lehetséges) jövője | Yuval Noah Harari: Sapiens

Somogyi András |

Nemigen fér össze egy ismeretterjesztő művel az az egyébként elkoptatott, már közhelyszerű jelző, hogy letehetetlen. Azonban Yuval Noah Harari aligha felülmúlható példáját adta az ismeretek tudományosan megalapozott, de olvasmányos, szellemes, olykor humorral is átitatott, anekdotákkal tarkított átadásának.

Ritka élvezetes olvasmány a Sapiens, alcíme szerint Az emberiség rövid története. Nem ezt a történelmet tanultuk az iskolában és – sajnos – gyermekeink és unokáink sem részesülnek az ilyen komoly, lényegre törő, de szinte szórakozva befogadható oktatásban. Harari professzor (a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója) az emberiség történetét számos, eddig nem ismert új szemszögből vizsgálja, és olyan kérdésekre keres választ, amit történészek ritkán, vagy soha nem is tesznek fel. Ha nem tud választ találni – azt is bevallja. A szerző szerint egyébként a tudósok hajlamosak csak azokat a kérdéseket feltenni, amelyekre nagy valószínűséggel tudják a választ… Elképesztő mennyiségű ismeret fér a látókörébe a legkülönbözőbb tudományágakból: antropológia, nyelvészet, ökológia, biológia, közgazdaságtan – és ez még csak töredéke a teljes listának. A könyv végén hatalmas hivatkozás-, illetve irodalomjegyzék hitelesíti a mondanivalót, és teszi lehetővé a tájékozódást az egyes témákban elmélyedni kívánó olvasónak.

Harari az emberiség történetét három forradalom köré építi fel, amelyek megítélése szerint a történelem egy-egy csomópontját alkotják. Elég sokáig élt az a vélekedés, hogy a mai ember őse a neandervölgyi volt, majd ez a faj nőtte ki magát a mai emberré. Ma már árnyaltabb a kép (lásd a NatGeo meg a Discovery animációs múltidézéseit): számos emberfaj élt együtt kb. 2,5 millió évvel ezelőtt, s ezek egyike volt a Homo sapiens. Az utóbbi vagy kiirtotta a többi fajt, vagy élőhelyeiket alakította a saját – fejlettebb – igényei szerint, és ezért pusztultak ki – de a választ nem tudjuk.

A Sapiens példátlan eredményeiről a legtöbb kutató úgy véli, hogy azok az ún. kognitív forradalom termékei, ez a forradalom 70.000 évvel ezelőttől 30.000 évvel ezelőttig játszódott le. Valószínűleg genetikai mutációk alakították a Sapiens agyát olyanra, hogy megjelenhetett a bonyolult információkat kommunikáló nyelv, a gondolkodás újszerű módja és az egyik legfontosabb tényező, a fikció. A fikció csak a tudatban létező dolgokról, eszmékről való gondolkodás. Az ezekről szóló információ megragadása a kollektív emberi tudatban hozhatta létre a nagyobb emberi közösségeket. Ilyen fikció például a teremtéstörténet, a vallás, a nacionalizmus és a kommunizmus eszméi, de fikció maga a pénz és az annak tulajdonított érték is. A közös mítoszok csupán az emberek kollektív képzeletében léteznek. (Nem valószínű, hogy bármely vallás gyakorló hívője szívesen egyetértene ezzel…)

A második nagy történelmi csomópont a mezőgazdasági forradalom. Úgy 10.000 évvel ezelőtt a Sapiens elkezdte manipulálni egyes növény- és állatfajok életét, azaz háziasította őket. A szerző szerint a mezőgazdasági forradalom a történelem legnagyobb csalása, ami kiszolgáltatottá tette az embert és a háziasított növényeket és állatokat a természet vak erőinek, a szárazságnak, áradásoknak. S mindezt azért, hogy a gyűjtögető-vadászó életmódnál rosszabb körülmények között, helyhez kötve a Sapiens exponenciálisan szaporodhasson – sújtva betegségektől, alultápláltságtól és természeti csapásoktól.

• Olvass bele!

Nem akarnám Harari nyomán bejárni itt az emberiség történetét, bár a szerző még számos izgalmas témát tárgyal, az írás kialakulásától a birodalmak hódításain keresztül a boldogság mibenlétéig. Mindenképpen meg kell állnunk azonban egy pillanatra az utóbbi ötszáz évben lezajlott tudományos forradalomnál, amelynek csúcsai pl. az első atombomba felrobbantása (amely nemcsak a történelem folyásának megváltoztatására tette képessé az emberiséget, hanem arra is, hogy véget vessen neki) és a Holdra szállás. A forradalom kibomlásához ki kellett mondani, hogy sok mindent nem tudunk a bennünket körülvevő világról, de szeretnénk ismereteket szerezni. Az ismeretek megszerzése, a kutatás érdekében viszont erőforrásokat kellett megmozdítani, befektetni.

A tudományos forradalom állandósult. A nanotechnológiában, a genetikában, az űrkutatásban szinte naponta születnek új és az emberiség javára vagy kárára felhasználható eredmények. Lehet, hogy a Sapiens után új faj – szerves vagy bionikus – jöhet létre. A jövő homályos és véletleneken múlhat, a történelem választásai nem az emberiség javát hivatottak szolgálni…

Feltétlenül szeretném tiszteletemet és elismerésemet kifejezni munkájáért a fordítónak, Torma Péternek. Nemcsak megbirkózott a számtalan tudományág sajátos kifejezéseivel, de ennek tetejébe még közvetíteni is tudta a szerző olvasmányos, szellemes, didaktikától mentes stílusát. El voltam bűvölve…

Pótlólagos megjegyzés: A könyv először idestova két éve jelent meg. Elkapkodták. A kiadó (okosan és bátran) újabb kiadást adott közre, bízva abban, hogy a szerző gondolatait további olvasók fogják keresni.

Yuval Noah Harari: Sapiens.
Az emberiség rövid története
Animus Kiadó, Budapest, 2017
384 oldal, teljes bolti ár 4980 Ft,
kedvezményes webshop ár 4233 Ft,
e-könyv változat 2500 Ft
ISBN 978 963 324 2377

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá…

A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.