Sült galambra várva | Csehov: Három nővér / Morcsányi Géza fordítása

Posted on 2021. október 29. péntek Szerző:

0


Pál Attila |

„Ha egy részeg orvos fekszik egy díványon, az ablakon túl meg esik az eső, az Csehov szerint már egy színdarab, Sztanyiszlavszkij szerint pedig egy hangulat, énszerintem viszont a dögletes unalom, és egy díványon fekve semmilyen drámai cselekvést nem lehet elfeküdni…” – fejtette ki sommás véleményét Lev Tolsztoj a Három nővér című darabról, amelyet állítólag képtelen volt végigolvasni.

Nos, a Háború és béke, az Anna Karenina és még számos remekmű szerzője sem volt tévedhetetlen, hiszen Csehov 1901-ben – a Ványa bácsi és a Sirály hangos sikere után – a moszkvai Művész Színház felkérésére írt színműve azóta többször bejárta a világot, s még ma is rengeteg nézőt csal be a teátrumokba.

Pedig „nem történik semmi, mert nem történhet semmi, mert állóvíz az életünk, amelyre szürke eső esik” – összegzi Szerb Antal a csehovi világot, a 19. század végének Oroszországát, a kilátástalanság és szomorúság hazáját, ahol „a legtöbben nem is félnek, tunyán és bánatosan hullanak alá a semmibe”.

Csakhogy Csehovnál a felszín hallgat, legfeljebb sugdolózik, a mély pedig vágyakozik, reménykedik, filozofál, csal és megcsalatik, vádol és magába mélyed, csak éppen nem tesz semmit, hogy vágyai, céljai teljesüljenek. A cselekményt átszövő kisebb-nagyobb személyes összetűzések nem fejlődnek igazi drámává, hiszen a konfliktusok nem mérgesednek a végtelenségig. Ettől viszont egyre több az elvarratlan szál, a szereplők sok mindent elfogadnak, eltűrnek, amit más drámában talán „nem szokás”. Ezért nem robban szét már az első felvonásban az egymást olykor nehezen elviselő emberek társasága, amelyet tulajdonképpen nem tart más össze, csak a közös várakozás a sült galambra. Ám a kemence hideg.

A 19. század végi Oroszországban vihar előtti csend honolt. A nagyobb háborúk sora 1873-ban lezárult, a parasztok és munkások elégedetlensége pedig még alig borzolta az állóvíz felszínét. Tunya tespedés ült rá az országra, lakói valódi célok és tetterő híján megmaradnak a vágyakozás szintjén. Nem volt alaptalan Királyhegyi Pál lakonikus összegzése a darabról: „Három orosz lány Moszkvába akar utazni. Semmi akadálya. Maradnak”.

A fékezett habzású konfliktusok sorából egyedül Tuzenbach és Szaljonij – két, békeidőben dologtalan katonatiszt – ellentéte éri el a végkifejletet, talán mert szóbeli vagdalkozásuk mögött szerelmi vetélkedés húzódik meg, és Csehov csak a darab végén vágja el a gordiuszi csomót.

Tragédia ez a javából, amit az is jelez, hogy amikor Csehov felolvasta a darabot a Művész Színház társulata előtt, többen sírva fakadtak. A szerző erre állítólag kifakadt: „de hát én vaudeville-t [zenés bohózatot] írtam!” Ami igaz, az igaz, helyenként fel-felröppen egy-egy dalfoszlány valamely szereplő ajkáról, ám ettől az olvasó legfeljebb halványan elmosolyodik.

A Három nővért leginkább Kosztolányi Dezső míves fordításában ismeri a hazai olvasó- és színházi közönség. Ő azonban – nem tudván oroszul – német átültetés alapján dolgozott, így nem érzékelhette közvetlenül Csehov stílusát, amely sokkal köznapibb, egyszerűbb volt az ő borongós, spleenes kifejezésmódjánál. Fordításában szinte ünnepélyes a szöveg, a szereplők olykor igen választékosan, helyenként költőien fejezik ki magukat. A későbbi – közvetlenül oroszból fordított – változatok, így a dramaturg, műfordító Morcsányi Gézáé is, sokkal közelebb állnak a köznapi beszédhez, így a csehovi szöveghez is. Persze megmarad az elvágyódás, a sóhajtozás, de az egész kicsit földközelibb. A híres-legendás paródiában kigyűjtött mondatok ebben a fordításban talán váltanának ki olyan elemi erejű nevetést…

Persze Morcsányi új változatától Kosztolányi magyarítása nem lett kevésbé értékes. A lényeg és a darab sugallta életérzés ugyanaz marad – és majd a rendezők választásán múlik, melyik változat hangulatát akarják a nézők számára feltálalni.

Anton P. Csehov * Morcsányi Géza

Anton Pavlovics Csehov: Három nővér
Fordította: Morcsányi Géza
Magvető Kiadó, Budapest, 2021
116 oldal, teljes bolti ár 1299 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 1039 Ft,
e-könyv változat 899 Ft
ISBN 978 963 142 4935 (papír)
ISBN 978 963 144 1406 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Csehov nagy drámái közül talán a Három nővér a legnépszerűbb: a jellegzetesen orosz történet az elakadt életekről nemcsak a színpadok állandó repertoárdarabja, de olvasmányként is eleven élmény.
„Rengeteg apró, hétköznapi mozzanat, több hol eltávolodó, hol egymásba fonódó szál, nem magyarázó, sokkal inkább árulkodó szavak, tekintetek és gesztusok – még hogy nem történik semmi!” – Morcsányi Géza