Browsing All posts tagged under »zsidó«

Nincs mindig kiút | Deborah Feldman: Unortodox

július 28, 2020 Írta:

0

Lengyel Szilvia | Mivel az átlag olvasó nem sűrűn találkozik az egyik legortodoxabb zsidó közösség tagjaival, a haszidokkal, sem pedig a hagyománykövetésben páratlanul szigorú törvényeikkel, szabályaikkal, így Deborah Feldman könyve szinte mindenkit meglephet. Helyenként kifejezetten sokkoló. A különböző vallások fundamentalista értékrendjei között van ugyan átfedés, de még a témában valamennyire jártas olvasó is megdöbbenhet attól, […]

Deborah Feldman: Unortodox ― A másik út (részlet)

július 28, 2020 Írta:

0

A szerző előszava Románul Satu Mare (Szűz Mária), magyarul Szatmárnémeti vagy Szatmár, jiddisül Szátmer. Város Magyarország és Románia határán. Hogy is van ez? Hogyan lehet keresztény neve egy zsidó szektának? A magyarázat a következő: egy Kasztner Rudolf nevű magyar zsidó ügyvéd és újságíró a II. világháború idején számos jeles zsidó személyiséget mentett meg a biztos […]

Jer velem! | Oláh János: Kicsi zsidó-magyar vademecum

április 2, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | A mai olvasónak legfeljebb a vademecumot kell talán magyarázni: a két szóba írt latin kifejezés az mondja: Jer velem!, magyarán: bevezet valamely tudományokba. (A hasonló nevű fogkrém csak útitársnak ajánlkozik…) Amint a címből is sejthető a múltban már járatos (és a múltbeli utazásra készülő) olvasó a célközönsége Oláh János könyvecskéjének. Az […]

Bikácsy Gergely: Eichmann-csokoládé (előzetes, részlet)

május 17, 2019 Írta:

0

Bikácsy Gergely új könyve különös féldokumentum és félfikció. A regény nagy részében maga Adolf Eichmann beszél a mai Duna-parton. Főleg kedves magyar barátjáról, „Endre Latziról”, meg a hullámzó Balatonról, és arról, találkozott-e Wallenberggel… Szól csodás pesti operettekről, szép színésznékről. „Bor, dal, asszony” – dúdolja, mert hiszen a zsidók mellett a nőkhöz ért igazán. Argentínát is […]

A nagy-nagy utazás | Dacia Maraini: Végállomás Budapest

május 10, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | Akik az ötvenhatos októberi napokat felnőtt fejjel átélték, már alig vannak közöttünk, az idő is sokat torzít az emlékeken, hát még a történelem időnkénti újraírása. De legtöbben kétségtelenül hazai forrásokbol ismerjük a drámai napokat, meg persze a korról szóló filmekből (főként) és dokumentumfilmekből. Igaz ezek narrátorszövegét is újra- meg újraírják, nem […]

Csöbör és vödör | Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

március 17, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | Nem vagyok Miriam, mondja a regény 85. évét betöltött címszereplője, a méltóságteljes és visszafogott svédek között élő főhőse egy szép nyári napfordulón, és ezzel zavarba ejti összes családtagját. A mondat képtelennek tűnik, de legkevésbé sem az. Csakhogy a nagymama pontosan tudja, hogy csaknem hetven évig miféle titkot őrzött. Mint egy filmben, […]

Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam (részlet)

február 27, 2019 Írta:

0

A cigánytáborból jöttek utoljára a nők a pályaudvari sorakozóra. A többiek már ott álltak, néhány oszlopnyi zsidó, lengyel és cseh nő. Kevesen lehettek harmincnál idősebbek, néhány nagyon fiatal is volt köztük. Soványak voltak, kiállt a csontjuk, az arcuk szürke, és minden néma szempárt az éhség fekete karikái árnyékoltak be. Sokan még mindig ziháltak a kimerültségtől az Auschwitz túlsó […]

Szabad emberként létezni | Clarice Lispector: Minden történet

december 13, 2018 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Szégyen vagy sem, bevallom, hogy eddig a könyvig nem ismertem Clarice Lispectort, de ezzel korántsem vagyok egyedül. Brazília titokzatos szfinxe azonban ezer szállal kötődik az öreg kontinenshez – a szó konkrét és átvitt értelmében egyaránt. Európához (szorosabban véve Ukraj­nához) köti a származás, a néplélek és a trauma. Ilyen szerző nem egy […]

Emlékezésterápia | Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból

október 4, 2018 Írta:

1

Bedő J. István | Örkény István egyik egypercesében teszi föl a kérdést: Mikor ér véget a háború? Igaz Dóra ugyanígy fölteszi a kérdést: Mikor ér véget a holokauszt? Persze ez nem betű szerint értendő, hanem hogy meddig hat, meddig ül a lelkekben, és marcangolja belülről az embereket. Azt is mondhatnám, a túlélőket, de ez a […]

»Egyre kisebb szigeteken, de végezzük a dolgunkat« | Závada Pál az Egy piaci nap fogadtatásáról és az életünkről

június 17, 2018 Írta:

1

L. Horváth Katalin | Závada Pál legutóbbi regényét, az Egy piaci napot 2016-ban adta ki a Magvető, a belőle készült színművet 2018 májusában mutatta be a Radnóti Színház. De az utóbbi napokban nemcsak ezért volt hangos a nevétől a sajtó, hanem az Ünnepi Könyvhét nyíregyházi megnyitóján mondott beszéde miatt is. Nyíregyházi megnyitóbeszédéről Vörösmarty verse jutott […]

Andreï Makine: Schreiber hadnagy hazája (részlet)

november 26, 2015 Írta:

0

A katona személyazonossága Jean-Claude nagyapja, Josef Schreiber 1877-ben hagyja el szülőföldjét, Kelet-Poroszországot, és Franciaországba költözik. Az utazás annak a nézeteltérésnek a következménye lett, amely Josef és Bismarck közt merült fel, Josef ez utóbbi egyik titkára volt. Vajon előre megfontolt kihívás volt a nagypapa részéről, hogy egy olyan országot választott, amelynek néhány évvel korábban el kellett […]

Harc és felejtés | Andreï Makine: Schreiber hadnagy hazája

november 26, 2015 Írta:

0

Somogyi András | Ezt a könyvet tulajdonképpen ketten írták. A címlapon feltüntetett Andreï Makine (Orosz­ország­ban született francia író) és a főhős: Jean Paul Servan-Schreiber, a könyv megjelené­sekor 96 éves – zsidó származású nyugalmazott katonatiszt. A kato­na­tiszt – rangját tekintve hadnagy – végig­harcolta a második világháborút. A szerző – Jean Paul szívbéli barátja – beszélgetéseiket, a […]

Charles Belfoure: A párizsi építész (részlet)

március 25, 2015 Írta:

0

– Sol, azt hiszem, fényt láttam a kapunál. Geiber tudta, hogy felesége nem hisztérikus típus. Többek között azért csodálta az asszonyt, mert az mindig olyan nyugodt és kiegyensúlyozott volt. Éppen ezért azonnal felugrott a bőr karosszékből, amikor meghallotta a fenti szavakat, még a könyvet is kiejtette a kezéből, amit addig olvasott. Miriam tudta, mit kell […]

Aki egy embert megment… | Charles Belfoure: A párizsi építész

március 25, 2015 Írta:

0

Kisantal Tamás | A náci korszakot sokáig meglehetősen egysíkúan mutatták be az olyan népszerű műfajokban, mint mondjuk a krimi, a kalandregény vagy a kémtörténet. Hősies katonák, csavaros eszű kémek, minden áldozatra kész ellenállók álltak szemben gonosz, szadista vagy a parancsokat vakon végrehajtó nácikkal. Küzdelmük a jó és a rossz fekete-fehér, sablonos harca volt. Az utóbbi […]

Azt ismered, hogy Kohn és Grün…? | Dés Mihály viccantológiája

január 24, 2015 Írta:

0

Kleyer Éva | Én genetikailag kódoltan anti-antiszemita vagyok. Tudomásom szerint a felmenőim között nem volt zsidó, így nálunk otthon ez nem volt téma. A hetvenes években, amikor igazán eszméletre ébredtem, valahogy a környezetem sem foglalkozott a kérdéssel, következésképp fogalmam sem volt arról, hogy 1. mi a zsidó?, 2. ki a zsidó? Így aztán, amikor zsidó […]

Élni – és másokat segíteni | David R. Gillham: Asszonyok városa

január 21, 2015 Írta:

0

Zemen Annamária | Ugyan mit tudhat egy amerikai az európai történelemről – gondoltam –, ugyan milyen rálátása lehet több mint hatvan év távlatából a második világháború eseményeire, a nácizmusra, az európai zsidók helyzetére? Kezdeti kétkedésem nagyon gyorsan szertefoszlott: David R. Gillham első regényét írta ugyan meg, és – mint az a regény utószavából kiderül – […]