Egy nap – egy egész élet | Berényi Anna: Richter

Laczkó Ilona Adél |

Mindig sajnáltam az iskolai buszkirándulásokon azokat a társaimat, akik Daedalon nélkül nem bírták elviselni a Mátra szerpentinjeit. Sokáig éltem Kőbányán, a buszról megcsodáltam a Richter gyár falán a körbe zárt kétbetűs emblémát, amelyet gyermekkoromban annyiszor láttam a nagymamám szívgyógyszerének dobozán is. A Richter név hallatán tíz emberből kilenc kapásból sorolja: Kalmopyrin, Daedalon, Panangin. Nem is olyan meglepő dolog ez, hiszen sokáig elképzelhetetlen volt magyar háztartás e gyógyszerek nélkül. De vajon ugyanennyien ismerik-e Richter Gedeont, aki a modern magyar gyógyszeripar megteremtője volt, akinek neve világszerte ismert márkává vált?

Regénybe illő élete volt. Berényi Anna (bevallottan regényes) életrajza – szokatlan módon – nem fejezetekre, hanem napszakokra és azon belül időpontokra osztódik, így válik egy egész élet egyetlen nappá. Richter Gedeon magánéletéről szinte semmi személyes forrás nem maradt fenn. A szerző a korabeli lapok, a történelmi események, a kortársak, munkatársak visszaemlékezései és a munkássága alapján próbálta meg rekonstruálni életútját és egyéniségét. „Aki nem hiszi, járjon utána!”– szoktuk mondani, és ebben az esetben nem is kell messzire menni. Berényi Anna a honlapján fejezetről fejezetre, bekezdésről bekezdésre bemutatja, mihez talált forrást, és melyek azok a részek, amelyekkel kiegészítette a történetet. Kiváló érzékkel rakosgatta össze a mozaikdarabkákat, közben hitelesen ábrázolja a történelmi eseményeket, egyszerű természetességgel leírja a vegyészeti eljárásokat, a pénzügyi, üzleti fogásokat (és mindet könnyedén megértjük). Megismerünk egy házasságot, amelyben a felek életük végéig határtalan szeretetben segítik, támogatják egymást. Talán választ kapunk arra is, hogy ki volt valójában Richter Gedeon.

• Olvass bele!

Tetszetős feltevés lenne, hogy a lehetőségeit tálcán kapta, örökölte – de nem. Egyéves korára elárvult – édesanyja gyermekágyi lázban, apja kolerában halt meg –, két bátyjával együtt az anyai nagyszülők vették magukhoz. Amikor a filoxéravész tönkreteszi nagyapjuk borkereskedését, a fiúk – tetszik, nem tetszik – beállnak kereskedő tanoncnak. Gedeon szerencséjére az öreg Engel a patikust is kereskedőnek tekinti, így lehet belőle gyógyszerész gyakornok. Két év után gyakornoki vizsgát tesz, befejezi a gimnáziumot, majd a kolozsvári és budapesti egyetemen tanul. A szülői örökségből még telik arra, hogy kétéves külföldi tanulmányútra menjen Nyugat-Európába. Az utazás során ismeri meg Winkler Ninát, akivel hazatérése után összeházasodnak. Apósa segítségével veszi meg első patikáját az Üllői úton, s annak emeletén rendezik be közös otthonukat. Az ifjú patikus termékei annyira kelendőek voltak, hogy hamarosan nagyobb laborra, raktárra lett szükség. Saját tartalékaiból vesz Kőbányán (akkor: a világ végén) egy telket, és megkezdi a Richter gyár kiépítését.

Sikerének egyik kulcsa a csillapíthatatlan igény a folyamatos fejlődésre, megújulásra, modernizációra. A szakmai lapokból ismerte területének legújabb felfedezéseit, találmányait, ezeket továbbfejlesztette, iparilag gyárthatóvá tette. Amikor felfedezték, hogy a sertés mellékvese adrenalint termelő anyagot tartalmaz, kifejlesztette a Tonogent, mellyel az érzéstelenítők hatását lehetett növelni, és szintre hozni az alacsony vérnyomást. Rendszeresen küldött ingyenes gyógyszermintákat az orvosoknak, kórházaknak, és a visszajelzéseiket felhasználta a további fejlesztéseihez. A gyorsan romló, törékeny üvegekben tárolt fertőtlenítő oldatot leváltotta a dobozokba csomagolt, könnyen tárolható, szállítható, por alakú Hyperollal. Ez a kórházakban, majd az első világháborúban nélkülözhetetlen sikertermékké vált.

Felesége és kisfia panaszai nyomán „megjavította” a keserű és gyomorpanaszokat okozó Aspirint: kalcium hozzáadásával kialakította a sokkal elviselhetőbb ízű és könnyen oldódó Kalmopyrint. A háborús élelmiszerhiány enyhítésére pedig tápanyagokban gazdag tápszert fejlesztett ki.

Sikerének másik titka a veleszületett, megfontolt üzleti érzék volt. Sohasem vett fel hitelt, nem élt nagy lábon. Cége nyereségét fejlesztésekre, bérre, munkásai szociális támogatására és adományokra költötte. A háborúk következtében elvesztette beszállítóit, piacait, de mindkettőt sikerült újakkal pótolni, sőt bővíteni. Gyárát, lakását többször is elvették – a Tanácsköztársaság államosította, a zsidótörvények kifosztották, idegen vezetőt ültettek a nyakára –, de szinte mindig visszakerült a helyére, mert a Richter termékekre nagy szükség volt.

Kivételes, sok mindenben példaértékű életút volt az övé: benne találkozott a céltudatosság, az elkötelezettség, a hivatástudat, a folyamatos megújulás – és az emberség. És ehhez tragikus naivitás párosult, mert bármennyi jót nyújtott az embereknek, bármekkora jövedelmet kasszíroztak általa a magyar kormányok, és bármennyire nem hitte, hogy vele megtörténhet, mégsem menekülhetett meg attól, hogy a nyilasok megöljék. Egy totális diktatúrában nem számít sem tudás, az érték, a teljesítmény sem, csak az, hogy ő egy megkülönböztetett ember, más és „nem közénk való”.

Berényi Anna: Richter
Scolar Kiadó, Budapest, 2021
360 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 4249 Ft,
ISBN 978 963 509 3298

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Richter Gedeon soha nem adta fel a mások által reménytelennek ítélt terveit, és mindig bízott a jövőben. És hitt az emberi értelemben…
Történet egy tehetséges ifjúról, aki képes volt megküzdeni a világgal, hogy megvalósítsa az álmait – s létrehozta a magyar gyógyszeripar bölcsőjét, a még életében világhírűvé lett Richter-gyárat. Berényi Anna gyermekkorától a haláláig kíséri Richter Gedeon izgalmas életét.
A lebilincselő életrajzi regény lapjain egy grandiózus sors bontakozik ki, miközben a háttérben a Monarchia „boldog békeideje” után a világégések, a Tanácsköztársaság, a csonka ország vívódása zajlik – melyet végül a holokauszt torzít rémálomszerű valósággá.