Browsing All posts tagged under »tóth_zsuzsanna«

Oszlopfők | Léner Péter: Pista bácsi, Tanár úr, Karcsi

augusztus 29, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Léner Péter színházi ember, rendező, a József Attila Színház volt igaz­gatója – utóbbiról nem is olyan régen írt szubjektív színháztörténetet. Ennek mintegy ikertestvére most megszületett emlékezős könyve. Ezúttal három – személyes életéhez és a magyar színház történetéhez egyaránt kötődő – jeles pályatárs arcképét vázolja fel, keverve a kortárs emlékezés látószögének szubjektivitását, a […]

Költői dimenziók | Markó Béla: Elölnézet

augusztus 24, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Markó Béla erdélyi költő-író-tanárembert való­színűleg (még mindig) többen ismerik politi­kusként – legalábbis idehaza –, mint költőként, noha irodalmi tevékenysége rendkívül színes, s sok más elismerés mellett József Attila-díjat is kapott. Nem szokatlan a párosítás, költő, aki poli­tikus, megszokhattuk ezt, mióta világ a világ, hiszen a közélet iránti érdeklődés meg­nyil­vánulhat egyszerre így is, […]

Tév- és rögeszmék | Jussi Adler-Olsen: Határtalanul

augusztus 19, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A divatos skandináv krimik között egy újabb… Gyöngyszem? Annak talán nem nevezném. A dán szerző, Jussi Adler-Olsen (1997-ben jelent meg első regénye, s azonnal sikeres lett) korábban magasra tette nálam a lécet. Ezúttal a Határtalanul nem nyűgözött le tökéletesen, noha előrebocsátom, remekül megírt, pontos meseszövésű, izgalmakkal teli olvasmány. Akkor mégis mit szerettem […]

Abszurd gondolatok? | Spiró György: Drámák VI.

augusztus 7, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Spiró György, akit talán joggal nevezünk korunk legfontosabb kortárs drámaírójának (s aki nem mellesleg más műfajokban és fordításokban is kiváló alkotásokkal büszkélkedhet), két drámá­ját tartalmazza a nem túl vaskos kötet, egy ré­geb­bit és egy frissebbet. Érdemes elmerengeni azon, hogy a sorozat-kiadásban vajon miért ke­rült egy kötetbe az Elsötétítés és a Helló, doktor […]

Társak a pályán | Gergely Ágnes: Oklahoma ezüstje

augusztus 4, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Nem siratom a Gutenberg-galaxist, nem gon­do­lom, hogy vége a világnak, ha nem fogynak nagy példányszámban verseskötetek. Mégis torok­szo­rí­tó érzés olvasni Gergely Ágnes sorait Székely Magdáról – aki nemzedéke költője volt, s mára szinte elfeledték. Torokszorító, mert a kötet sok más szereplőjéről is elmondhatnánk ugyanezt. Hogy szinte elfeledték… (Egy elém került riport­ban Gergely […]

Homo ludens | Lázár Egon: Visszapillantó

június 28, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Az önéletrajz egy hiteles, érvényes élet leirata – lehet-e kételkedni benne, netán hiányosságokat fedezni fel benne? Egyáltalán, írásműként miképpen elemezhetjük? Úgy kell olvasnunk, mint egy sajátos emberi realityt? S vajon mennyit szépít rajta a szelektív emlékezet? S azok, akik megemlítődnek benne, egyetértenek minden szavával? Ilyen kétségek között kezdtem olvasni Lázár Egon Visszapillantó […]

Hullámvasúton | Lackfi János: Három a magyar igazság

június 24, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Olvasták a Milyenek a magyarok? és a Milyenek még a magyarok? című könyveket? Ha igen, szeretni fogják Lackfi János újabb hajmeresztő történeteit, vagyis a Három a magyar igazság című kötetet. Pedig most kicsit másként, másról beszél. Olyan ez a könyv, mint egy mesegyűjtemény, igaz, modern, mai, min­den napra egy mese gyűjtemény. A […]

Újrahasznosított történetek | dráMai mesék – Kortárs magyar gyerekdarabok

március 5, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Valódi hiány pótlására vállalkozott a győri Vaskakas Bábszínház, amikor elindította dráMAImesék című sorozatát. A tervek szerint hét kötetben gyűjtik össze a bábszínházakban bemutatott kortárs darabokat. Illetve: természetesen nem minden darab egészen új, de napjainkban mindegyiket átgondolták, átformálták – újrahasznosították. A Vaskakas célja egyértelmű és elismerésre méltó: a gyűjtés révén hozzáférhetővé tenni a […]

Örkény ma | Orbán György: Egy pocsolya emlékiratai

február 11, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy, büdös semmibe. – Ö. I., halhatatlan Lehet, hogy újra felemelkedőben Örkény csillaga. Nem mintha a szememben valaha is leáldozott volna. Talán a kor abszurditásai hívják elő – mert ha imitt-amott felbukkan, ijesztően friss. Persze van egy korosztály, amely amúgy is napi szinten idézi, s színpadi […]

Hétköznapjaink makámái | Aczél Géza: (szino)líra: torzószótár

február 9, 2015 Írta:

Hétköznapjaink makámái | Aczél Géza: (szino)líra: torzószótár bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tóth Zsuzsanna | „Egy óriási figura, nagy idők tanúja, jelentős élet­művel, s hatalmas sztorikkal – aki éppúgy rajta hagy­ta keze nyomát az irodalmon, mint a városon” – írja Aczél Gézáról Keresztury Tibor. Akiről szó van: költő, mű­for­dító, irodalomtörténész, kritikus – ám leginkább iro­da­lom­szervezőként ismerjük. 1993-tól az Alföld főszerkesztője. Nagymonográfiát írt Kassákról, közismert az avantgárd iránti […]

Kísérleti élet | Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója

február 4, 2015 Írta:

1

Tóth Zsuzsanna | Színes, szagos, néhol közhelyes, nem éppen emel­kedett irodalmi szöveg Gerlóczy Márton kis­regénye, A csemegepultos naplója. Ám két­ség­kívül a máról, az életről szól. Az elő­adás pedig, amely a regény alapján készült, fer­ge­te­ges. A generációs különbségek ellenére kedvelem a fiatal kortárs írók alkotásait. A világ, amiről beszélnek, ugyanaz, amiben élek/élünk, még ha olykor a […]

Lehetséges múltak | Kőrösi Zoltán: Szívlekvár

január 30, 2015 Írta:

1

Tóth Zsuzsanna | Elöljáróban el kell mondanom, hogy csak nagy ritkán olvasom el előre a fülszövegeket, hátoldalakat, ha általam már ismert szerző új könyve kerül kezembe. Most eléggé megjártam ezzel a szokással. Kőrösi Zoltán új könyvében megtréfált. Már kezdtem kételkedni emlékezetem megbízhatóságában. A meglepő című regényben ugyanis elindul a Magyar család története, ám az oda- […]

Eljutunk-e Portugáliába? | Egressy Zoltán: Portugál

január 20, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A Portugál hosszú évek óta sikerdarab a Katonában. Lassan mondhatunk évtizedeket is. Hogy mi a titka ennek a szériának, nem nehéz megfejteni. Egressy Zoltán darabja és az előadás is érzékeny pontokra tapint, miközben látszólag könnyen fogyasztható, rendkívül szórakoztató. (Az is megérne persze egy misét, hogy miért is nevetünk rajta olyan jóízűeket, miközben […]

Versszínház? Ez igen! | Jancsó Sarolta Weöres-estjéről

január 11, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Mostanában divatos dolog versszínházról beszélni. Jószerivel így hívnak minden kísérletet, amelyben sokszor teljesen feleslegesen díszletekkel jelenítik meg a „költő korát”, vagy felesleges mozgásokkal „teszik modernebbé” a mondanivalót. S eközben maguk a versek nem hogy megfejtve, kibontva, értelmezve nincsenek, de gyakorta éppenséggel a legrosszabb stílusban, érzelgősen, önsajnálattal nyakon öntve, vagy öncélúan újrarajzolva jelennek […]

Közös gyökerek | David Szalay: Az ártatlanság

november 8, 2014 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Minden történet fontos. Ám nem feltétlenül hordoz mindegyik mindenki számára értékes tanulságokat. David Szalay könyve számomra ismerős, kevés felfedezést nyújtó kirándulás volt, izgalommentes terepen. Pedig örültem volna, ha az ifjú, magyar származású és szimpatikus, Nyugaton több díjjal elismert szerző lenyűgöz. Az ártatlanság – melyet szüleinek ajánl – a harmadik könyve, és egyben […]

Bagolyszemmel | Finy Petra: Kettő

augusztus 30, 2014 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Ki ne gondolkodott volna még azon, hogy milyen állat lenne, ha… Ki nem álmodott a repülésről, vagy hogy valami olyan képessége is van, ami az emberekből általában hiányzik. Gyerekkorunkban több csodát is el tudtunk képzelni. Finy Petrát „kortárs gyerekvers”-költőnek ismertem meg, méghozzá a javából valónak, de okkal népszerűek mesekönyvei is. Most olvasott […]

Működteti a WordPress.com.