Browsing All posts tagged under »tótfalusi_ágnes«

Nem a zenéről szól | Didier Caron: Hamis hang / Orlai produkció

szeptember 6, 2021 Írta:

0

Ennek a darabnak az előbemutatóját 2020 augusztusában tartották, Szentendrén. A világjárvány rátenyerelt a következő előadásokra, de most végre láthatják a nézők. Budapesti kőszínházi bemutatójára a főváros új, lenyűgöző szépségű kulturális központjában kerül sor, a Rumbach utcai helyreállított zsinagóga terében. Bedő J. István | Nem illendő rögtön leszögezni, egyetlen szóval, hogy felkavaró Didier Caron színműve, a […]

Marie Pavlenko: Akár egy kismadár (részlet)

augusztus 4, 2021 Írta:

0

Felrohan a szobájába, szalad a szekrényhez, kirángat egy farmert, mire ledől az egész ruhakupac, megfordul, hogy felcsatolja az esztétikai protézisét, és rálép Yorura, aki persze végig a nyomában volt. A cica keservesen felnyávog, Abi esetlenül félreugrik, elveszíti az egyensúlyát, előre tartja a karját, csakhogy eggyel kevesebb karja van, mint kéne. Meginog, a bal tenyere a […]

Fogódzók | Marie Pavlenko: Akár egy kismadár

augusztus 4, 2021 Írta:

1

H. Móra Éva | Habár ifjúsági könyvnek szánta írója is, kiadója is, olvasás közben mégis sokszor jutottak eszembe Bergman filmnovellái. Szikár, szenvtelen beszédmód, jelen idejű, másodperc-részletességű cselekményelmondás. De mégsem: míg a neves filmrendező a látható leírására szorítkozott, az érzelmek közvetítését zseniális színészeire bízta, ebben a könyvben nyomon követhetjük a főszereplő, Abigail lelki történéseit is – […]

Nagy hatású író izgalmas könyve | Michel Houellebecq: Intervenciók 2020

június 6, 2021 Írta:

1

Cserhalmi Imre | A 65 éves francia írónak két évtizede jelennek meg a könyvei magyarul is (mindig Tótfalusi Ágnes, illetve Tótfalusi István fordításában), tehát az iránta érdeklődők régóta tájékozódhatnak a több rangos díj és kitüntetés birtokosa, az enyhén szólva eseménydús életet élő alkotó sokoldalú tehetségéről és eredeti gondolkodásmódjáról. Michel Houellebecq rajongóinak és ellenzőinek a száma […]

Anna Gavalda: Édes életünk (részlet)

február 24, 2021 Írta:

0

MATHILDE [első felvonás] || 1 || Kávéház a Diadalív mellett. Majdnem mindig ugyanott ülök. A terem mélyén, balra, hátul, a bárpult mellett. Nem olvasok, nem fészkelődöm, nem nyüstölöm a mobilomat – várok valakit. Várok valakit, aki úgysem jön el, és mert unatkozom, elnézem, ahogy az éjszaka leszáll a kávéházra. Utolsó kollégák, utolsó italok, utolsó megfáradt […]

Anna Gavalda: Kis kiruccanás (részlet)

február 7, 2021 Írta:

0

Még le sem ültem, fél seggem a levegőben, a kezem az autókilincsen, a sógornőm máris nekem támadt: – Na de tényleg… Nem hallottad, hogy dudálunk? Már tíz perce várunk rád! – Sziasztok – feleltem. A bátyám hátrafordul. Kacsint. – Jól vagy, szépségem? – Jól. – Betegyük a holmidat a csomagtartóba? – Nem, köszönöm. Csak ez […]

Éric Vuillard: Napirend (előzetes, részlet)

november 10, 2020 Írta:

0

A német ipar óriásai – akik számára a náci uralom alatt virágzik az üzlet – egybegyűlnek, hogy Adolf Hitlert támogatásukról biztosítsák. Az osztrák kancellár túl későn eszmél, hogy csapdába sétált, amikor Hitler ultimátumot ad neki, ezzel előkészítve Ausztria annektálását. Winston Churchill is megjelenik a rendezvényen, ahol Neville Chamberlain búcsúztatja Joachim von Ribbentropot, Németország addigi londoni […]

Nem a zenéről szól | Didier Caron: Hamis hang / Orlai produkció

augusztus 25, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Nem illendő rögtön leszögezni, egyetlen szóval, hogy felkavaró volt Didier Caron színműve, a Hamis hang, de hát ez tény, és éppen az volt a cél, hogy felkavaró legyen. Kissé félrevisz, akaratlanul is, meg szándékosan is a színlap rövid ismertetése, mégis odébb kell húznom a leplet a darabról. (Írásomból igyekeztem kivenni majdnem […]

Keserű pirula | Michel Houellebecq: Szerotonin

február 28, 2020 Írta:

0

Paddington | Kedvenc mizantrópom, Michel Houellebecq új köteteinek megjelenése mindig ünnep számomra. A kortárs francia irodalom fenegyereke, miközben nem tartja sokra honfi- és általában embertársait, nem restell házhoz menni a pofonért. Senki nem vádolhatja azzal, hogy csak azért ír, hogy szeressék. A nemrégiben megjelent Szerotonin című regény – még ha nem is éri el a […]

Párizs sorsa a kezükben | Cyril Gély: Diplomácia / Rózsavölgyi Szalon

október 31, 2018 Írta:

0

Bedő J. István | A múlttal kapcsolatos mély kút gyakorta előkerül, még ha a kút fenekéről mostanában inkább elfeledett vagy elfeledni kívánt múltcserepek bukkannak elő. Vagy történetek, amelyek igazi fontosságát a történelmi távlat adja meg. Több mint hetven évvel a világháború után a milliónyi vendégből, aki enged Párizs vonzásának, aligha lennének túl sokan, akik tudják: […]

Hogyan menekült meg Párizs? | Cyril Gely: Diplomácia / Rózsavölgyi Szalon

október 26, 2018 Írta:

0

„Képtelen voltam felfogni, hogy egy ilyen rövid szóban elfér ez a rengeteg dolog és ez a rengeteg ember. Újra meg újra mondogattam ezt a nevet: Párizs, Párizs, és tudtam, hogy itt, és nem máshol dobog a világ szíve.” (Raoul Nordling) „Miért nem néz szembe a valósággal?” – kérdezi a Diplomácia című darabban Raoul Nordling a […]

Világmegváltó lélekrezdülések | Anna Gavalda: Életre kelni

február 10, 2018 Írta:

1

Bodó Viktória Booklány | Ez a könyv az őszinte vallomások könyve. A kegyetlenül őszinte belső monológoké, azoké a gondolatfolyamoké, amiket csak csendben, halkan, magunkban és magunknak mondunk el. Azonban a találkozások könyve is egyben: a sorsfordító találkozásoké. Minden ember életben eljön a pillanat, amikor kifordulnak a sarkukból a dolgok, amikor a világ is kileng, még […]

Lehetetlen vagy lehetséges jövő | Michel Houellebecq: Behódolás

szeptember 15, 2015 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Sokan, sokféleképpen írtak már erről a könyv­ről is, de élek a gyanúperrel, hogy sokkal kevesebben olvasták, mint akik beszélnek róla. Nem is lehetne aktuálisabb a kötet, mint ezekben a hónapokban, amikor Európa olyan, új típusú kihívásokkal néz szembe, amelyekről az értők, a nyitott szemmel járók is azt re­mélték, hogy csak évtizedekkel […]

Pólyától az SS-egyenruháig | Sarah Cohen-Scali: Max

június 17, 2015 Írta:

0

Kleyer Éva | Tavalyelőtt szerencsém volt bejárni Rügen szi­getét. A Keleti-tengeri nyaralóhely az egykori és immáron az újkori gazdag németek pihenő­helye, tengerparti sétányokkal, kávé­zókkal, csipke­sze­rű fabetétes, hó­fe­hér villákkal. Innen nem messze, a tenger­parton egy négy és fél kilométer hosszan terpeszkedő, nyaraló­­komplexumnak cím­zett beton- és tégla­szörny hirdeti a náci birodalom nagyságát és szociális érzé­keny­ségét. In­nen kell […]

Jean Mattern: Tejjel-mézzel (részlet)

augusztus 16, 2013 Írta:

0

Ha jól emlékszem, az első alkalommal jóval könnyebb volt az egész. Bécs mellett, Ausztriában. soha nem izgatott annyira, hogy megkeressem a pontos helyszínt, vagy kiderítsem, vajon igazi kórházban voltam-e, vagy az egyik kiürített és menekülttábornak berendezett gimnáziumban, ahol a keletről áradó sok ezernyi embert befogadták. Egyet tudok biztosan: nagy épület volt, dús gyeppel körülvett, dupla […]

Cseppben a tenger| Jean Mattern: Tejjel-mézzel

augusztus 16, 2013 Írta:

0

Cserhalmi Imre Meglehetősen iskolás módszer valamely műből részletet idézni s diadallal rámutatni: tessék az egésznek ez a lényege. Mert egyáltalán nem biztos, hogy az, s főként, hogy csak annyi. De ha igaz – szerintem, igen –, hogy minél kisebb terjedelmű az alkotás, annál nagyobb súly, figyelem, sőt írói felelősség jut minden elemére, akkor ebből a […]

Működteti a WordPress.com.