Browsing All posts tagged under »tótfalusi_ágnes«

Keserű pirula | Michel Houellebecq: Szerotonin

február 28, 2020 Írta:

0

Paddington | Kedvenc mizantrópom, Michel Houellebecq új köteteinek megjelenése mindig ünnep számomra. A kortárs francia irodalom fenegyereke, miközben nem tartja sokra honfi- és általában embertársait, nem restell házhoz menni a pofonért. Senki nem vádolhatja azzal, hogy csak azért ír, hogy szeressék. A nemrégiben megjelent Szerotonin című regény – még ha nem is éri el a […]

Párizs sorsa a kezükben | Cyril Gély: Diplomácia / Rózsavölgyi Szalon

október 31, 2018 Írta:

0

Bedő J. István | A múlttal kapcsolatos mély kút gyakorta előkerül, még ha a kút fenekéről mostanában inkább elfeledett vagy elfeledni kívánt múltcserepek bukkannak elő. Vagy történetek, amelyek igazi fontosságát a történelmi távlat adja meg. Több mint hetven évvel a világháború után a milliónyi vendégből, aki enged Párizs vonzásának, aligha lennének túl sokan, akik tudják: […]

Hogyan menekült meg Párizs? | Cyril Gely: Diplomácia / Rózsavölgyi Szalon

október 26, 2018 Írta:

0

„Képtelen voltam felfogni, hogy egy ilyen rövid szóban elfér ez a rengeteg dolog és ez a rengeteg ember. Újra meg újra mondogattam ezt a nevet: Párizs, Párizs, és tudtam, hogy itt, és nem máshol dobog a világ szíve.” (Raoul Nordling) „Miért nem néz szembe a valósággal?” – kérdezi a Diplomácia című darabban Raoul Nordling a […]

Világmegváltó lélekrezdülések | Anna Gavalda: Életre kelni

február 10, 2018 Írta:

1

Bodó Viktória Booklány | Ez a könyv az őszinte vallomások könyve. A kegyetlenül őszinte belső monológoké, azoké a gondolatfolyamoké, amiket csak csendben, halkan, magunkban és magunknak mondunk el. Azonban a találkozások könyve is egyben: a sorsfordító találkozásoké. Minden ember életben eljön a pillanat, amikor kifordulnak a sarkukból a dolgok, amikor a világ is kileng, még […]

Lehetetlen vagy lehetséges jövő | Michel Houellebecq: Behódolás

szeptember 15, 2015 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Sokan, sokféleképpen írtak már erről a könyv­ről is, de élek a gyanúperrel, hogy sokkal kevesebben olvasták, mint akik beszélnek róla. Nem is lehetne aktuálisabb a kötet, mint ezekben a hónapokban, amikor Európa olyan, új típusú kihívásokkal néz szembe, amelyekről az értők, a nyitott szemmel járók is azt re­mélték, hogy csak évtizedekkel […]

Pólyától az SS-egyenruháig | Sarah Cohen-Scali: Max

június 17, 2015 Írta:

0

Kleyer Éva | Tavalyelőtt szerencsém volt bejárni Rügen szi­getét. A Keleti-tengeri nyaralóhely az egykori és immáron az újkori gazdag németek pihenő­helye, tengerparti sétányokkal, kávé­zókkal, csipke­sze­rű fabetétes, hó­fe­hér villákkal. Innen nem messze, a tenger­parton egy négy és fél kilométer hosszan terpeszkedő, nyaraló­­komplexumnak cím­zett beton- és tégla­szörny hirdeti a náci birodalom nagyságát és szociális érzé­keny­ségét. In­nen kell […]

Jean Mattern: Tejjel-mézzel (részlet)

augusztus 16, 2013 Írta:

0

Ha jól emlékszem, az első alkalommal jóval könnyebb volt az egész. Bécs mellett, Ausztriában. soha nem izgatott annyira, hogy megkeressem a pontos helyszínt, vagy kiderítsem, vajon igazi kórházban voltam-e, vagy az egyik kiürített és menekülttábornak berendezett gimnáziumban, ahol a keletről áradó sok ezernyi embert befogadták. Egyet tudok biztosan: nagy épület volt, dús gyeppel körülvett, dupla […]

Cseppben a tenger| Jean Mattern: Tejjel-mézzel

augusztus 16, 2013 Írta:

0

Cserhalmi Imre Meglehetősen iskolás módszer valamely műből részletet idézni s diadallal rámutatni: tessék az egésznek ez a lényege. Mert egyáltalán nem biztos, hogy az, s főként, hogy csak annyi. De ha igaz – szerintem, igen –, hogy minél kisebb terjedelmű az alkotás, annál nagyobb súly, figyelem, sőt írói felelősség jut minden elemére, akkor ebből a […]

Flippergolyó-nemzedék | Virginie Despentes: Apokalipszis bébi

január 30, 2013 Írta:

1

Írta: virginiawoolf Válság van. Erkölcsi és gazdasági válság. Persze nem itthon, hanem a gazdag nyugaton. Nálunk ugyanis min­den a legnagyobb rendben. Idehaza nincsenek csel­len­gő/drogozó/abor­tuszra-járó tinik, sem munka­nél­küli szülők, mély­sze­génység és kilátás­talan­ság meg pláne nincsen. A Renaudot-díjas Apokalipszis bébi tehát nem nekünk magyaroknak íródott, merthogy Szép-Hazánkban köztudottan Össz-Társadalmi-Béke dúl. Aki viszont még így is érez némi […]

Virginie Despentes: Apokalipszis bébi (részlet)

január 30, 2013 Írta:

0

PÁRIZS Nem volt az olyan rég, amikor még csak harminc voltam. Előttem volt még az élet, bármi megtörténhetett. Csak jól kellett döntenem a megfelelő pillanatban. Gyakran változtattam munkahelyet, sehol se véglegesítettek, nemigen volt időm unatkozni. Az életszínvonalam is kielégítő volt. Ritkán éltem egyedül. Az évszakok úgy követték egymást, mint a cukorkák: színesen, könnyen lenyelhetően. Nem […]

Virginie Despentes: Apokalipszis bébi

január 30, 2013 Írta:

0

Lucie, a harmincas, mogorva magánnyomozónő már hetek óta követi Valentine-t, a jó családból való, titokzatos és nehéz természetű kamaszlányt. Amikor azonban váratlanul szem elől veszti a párizsi metróban, úgy érzi, egyedül soha nem lesz képes megtalálni. Kényszerűségből olyan nyomozótársat választ maga mellé, aki épp az ellentéte: a Hiénát, aki gyönyörű, határozott, leszbikus és veszélyes. Együtt […]

Muriel Barbery: Ínyencrapszódia (részlet)

szeptember 10, 2012 Írta:

0

A konyhakert Grenelle utca, hálószoba A homlokzatán díszelgő befalazott ablak miatt Marthe né­nikém borostyánnal befutott, rozoga viskójának gyanús kül­seje volt, ami nem is hazudtolta meg a helyet és a lakóját. A családban csak Marthe néninek, anyám legidősebb nővé­rének nem jutott becenév, így aztán mogorva, csúnya és rossz szagú vénlány lett belőle, és elképzelhetetlen bűzben élt […]

Muriel Barbery: Ínyencrapszódia

szeptember 10, 2012 Írta:

0

Pierre Athens a világ legnagyobb étteremkritikusa, a gasztronómia pápája, az ínyenc lakomák fejedelme… És negyvennyolc órán belül meg kell halnia. Ezt ő is tudja, de nem törődik vele, mert a halál kapujában egy ízlelőbimbói közt vagy inkább a szívében motoszkáló íz nyomába ered. Érzi, hogy ennek a gyermek- vagy kamaszkorból ismerős íznek többet köszönhet, mint […]

Óvakodj az étteremkritikustól! | Muriel Barbery: Ínyencrapszódia

szeptember 10, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Ha felnagyítunk egy csepp tengervizet (bár erre a célra jó a tó-, sőt a szennyvíz is) egy egész világ tárul elénk. Muriel Barbery látszólag már indításként lelövi a poént: haldoklik a gasztronómiai újságírás koronázatlan királya, pápája, Csomolungmája. A csillagadományozó, a séfeket piedesztálra emelő, vagy onnan ledöntő Pierre Arthens. Kőszívű ember, mint […]

Shan Sa: A gójátékos

november 26, 2011 Írta:

0

A gó a szerelem és a sors játéka. Az Ezer Szél nevű kisváros főterén egy fiatal férfi és egy kamasz lány találkozik nap mint nap a gótábla mellett. Mindketten nyerni akarnak. A férfi, a megszálló japán hadsereg álruhás tisztje, a háború elviselhetetlen borzalmai elől menekül a játékba, míg a test gyönyöreit éppen felfedező kamasz lány […]

Elie Wiesel: A Sonderberg-ügy (részlet)

november 10, 2011 Írta:

0

Talán csak akkor ébredünk tudatára, hogy legzsengébb gyermekkorunk óta a mélabú is része napjainknak, miután megismertük a szenvedést, és megéreztük tarkónkon a halál jeges leheletét. Én ezt már jóval a per előtt megértettem. Hát még utána! Azon a napon is ezt éreztem, amikor Feldman doktor, mintha csak egy gyerekhez beszélne, elmagyarázta, hogy a test olykor […]